Elnémítva (Fredrika Bergman 2.) 84% 202 csillagozás

A második Ohlsson regény, amit olvastam, másodikként. Ismét egy aktuális téma bűnügyi keretben: a menekültek és vérszívóik. Fredrika és a csapat nagyon szimpatikus, most jobban megismertem őket, mindenkinek vannak megoldandó, emberi problémái, de a munkában kitűnően működnek. Az ügy elég szövevényes, jól kitalált történet, most sem csalódtam.

Zseniális, szövevényes, több szálon futó, sok szereplős történet. Mind a magánéleti, mind a nyomozós részek nagyon tetszettek. Csak lestem, hogy milyen összefüggések vannak az egyes szálak/események, kapcsolatok a szereplők között. Hogy tudott ilyet kitalálni az írónő? Kissé megzavart a meggyilkolt házaspár két lánya. spoiler Érdekesnek találtam, hogy a könyv egy olyan jelenséggel foglalkozik, ami napjainkban elég aktuális, nevezetesen a menekültekkel és a nyomorukat kihasználó embercsempészekkel.
Nagyon megszerettem Fredrikát és társait. Remélem, mielőbb sikerül folytatnom a sorozatot.

A papírforma szerint az előző részt, a Mostohákat kellett volna jobban szeretnem, ezzel szemben már adom is a több csillagot ennek a kötetnek.
Hozzám ez a rész állt közelebb, a nyomozócsoport számomra eddig közömbös tagjai most kezdtek rokonszenves, nehézségeikkel elszántan küzdő, élettel teli alakokká válni. A mellékszereplők sorsát meg úgy a szívemre vettem, hogy az egyikkel Stockholmban szorongtam, a másikkal Bangkokban rettegtem.
A bevándorlással foglalkozó téma ma még aktuálisabb, az események középpontjában álló családdal együtt pedig megtapasztalhatjuk, hogyan válhat a jószándék a pokolba vezető úttá.

Bevallom az értékelések alapján sokkal rosszabbra számítottam. De ez pörgős, cselekményes volt, megfelelő jellemrajzokkal, jól kidolgozott vonalvezetéssel. A téma kicsit provokatív volt, meg is lepődtem rajta, de azt gondolom, hogy a svédek már 2008–2010 között többet tudtak erről a témáról, mint mi itt Magyarországon. Kicsit féltem tőle, hogy morálisan el megy a könyv, vagy túl sok politikai kinyilatkoztatás lesz benne, de szerencsére nem így volt, sikerült középúton tartania a könyvet végig. A sorozat és az írónő rajongója lettem :)

Erős négyes. Összességében nagyon tetszett, szeretem az ilyen regényeket ahol nagy szerepet kap a nyomozás mellett a magánélet, hiszen így sokkal mélyebben megismerhetjük a karaktereket, velük örülhetünk vagy éppen sírhatunk. Sajnos most ez egy kicsit a nyomozás rovására ment, hiszen aki egy erős krimire vágyik az csalódottan távozhat. De én megszerettem az írónő stílusát, tudom mire számítsak és a továbbiakban is szívesen olvasok tőle.

Ez a könyv is hasonló felépítésű volt, mint az előző: magánéleti szálakkal dúsított nyomozati részek. És még mindig ezt tartom az egyik erősségének, hiszen ettől olyan emberi és valóságos az egész.
A téma most nem kötött le annyira (akármilyen időszerű is manapság), és hasonlóan csűri-csavarja az írónő a különböző szálakat, mint az előző könyvben. Könnyen olvasatta magát a történet. De akármilyen érdekesen és izgalmasan volt tálalva ez a nyomozás, volt, ami felett azért értetlenül álltam. spoiler
Jöhet a folytatás.

Krimihez képest nagyon aktuális témát dolgozott fel ez a kötet: a migrációét. Sok szempontból is megközelítette ezt a témát, kezdve az anyagilag motivált embercsempészekkel, folytatva a bevándorlók kiszolgáltatottságával, sorsával a célországban, a migráció hatásával a célország lakosságára… Egyikbe sem ment igazán mélyen bele, de nem is bántam, sikerült távolmaradni, nem megérintődni.
Ez azonban jellemző az egész könyvre: olyan semleges, nem túl izgalmas, de legalább érdekes, és nagyjából kiszámíthatatlan is. Szerencsére a főszereplő brigád jellemzően szimpatikus, különösen Fredrikát és történetét szerettem, így van miért folytatni a sorozatot.

Nekem az első része is nagyon tetszett, és ez sem okozott csalódást. Jól kidolgozott, szövevényes, érdekes és izgalmas történet. Tetszik, hogy bepillantást nyerünk a nyomozók mindennapjaiba, a váltott szemszög is csak még érdekesebbé teszi a könyvet. Csak ajánlani tudom!

Egy egészen kicsikét kuszára sikeredett ez a történet, és nem is volt számomra annyira érdekes.
Nagyon vártam a végét, hogy megtudjam végre miről is szólt igazán. Nem szerettem, hogy sokszor nem tudtam éppen kinek a gondolatait olvasom.
A szereplők és a nyomozók életébe elég rendesen belefolytunk, ami talán szintén kicsit túlzás tűnik. Nem lettem volna kíváncsi mindenre, de el kell ismernem végül is mindenkiért izgultam.

Nagyon jó krimi volt. Nem a véres részelteken, hanem a nyomozáson van a hangsúly, ami nekem mindig tetszik, ha krimit olvasok.
A történet izgalmas, és a nyomozók magánélete is érdekesen alakul. Nagyon szeretem a csapatot, különösen persze Fredrikát és Alexet, de Peder sem egy hétköznapi figura. :)
A témától féltem egy kicsit spoiler. Azt nem olvastam volna szívesen, ha az derül ki, hogy jelenlegi világunk minden problémájának forrása ez. Az írónő azonban szépen lavíroz a szélsőséges álláspontok között és megmutatja spoiler.
Olvastam a sorozat első kötetét is, az talán egy icipicit jobban tetszett. Voltak olyan részek amiket túlbonyolítottnak éreztem. Ezért vontam le 1/2 csillagot.
Nagyon szeretem a sorozatot, folytatni fogom,