Út ​az éjszakába 73 csillagozás

Kristin Hannah: Út az éjszakába

Az ​élet döntések sorozata. Megtartani… elengedni… felejteni… megbocsátani… Melyiket választod?

Lexi és Mia a középiskola első napjától fogva elválaszthatatlanok.
Sokban különböznek – Lexi árva, és egy lakókocsiparkban él, Mia pedig szerető családban, szép otthonban nevelkedik. Mégis találnak egymásban valamit, amitől ők ketten kiválnak a tömegből.
Mia imádott, jóképű ikertestvérének élete egyszerűbb kissé. Az anyjuk, Jude azt hiszi, nincs miért aggódnia, hiszen a fia könnyedén navigál az életben, könnyedén elér bármit, amit ő vagy a családja kíván. De aztán szerelmes lesz.
Az érettségi nyarát soha nem felejtik el. A barátság, a bizalom és az ígéretek nyarán egyetlen éjszaka mindannyiuk életét megváltoztatja: a szívek összetörnek, a remények köddé válnak, és eljön az idő, hogy maguk mögött hagyják a gyermekkort, és megtanuljanak szembenézni a jövővel.

„Gazdag, több rétegű olvasmányélmény, könyvkluboknak is ajánlott történet.” – Library… (tovább)

Eredeti mű: Kristin Hannah: Night Road

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
478 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633738887 · Fordította: Gazdag Tímea
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
478 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633738887 · Fordította: Gazdag Tímea

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Zach Farraday · Jude Farraday · Lexi Baill · Mia Farraday · Miles Farraday


Kedvencelte 26

Most olvassa 4

Várólistára tette 121

Kívánságlistára tette 140

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
pveronika
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Mindenkit másképpen érint meg egy-egy történet, és az alapján is más élményt nyújthat az olvasónak, hogy éppen milyen élethelyzetben talál ránk az adott könyv. Úgy alakult, hogy engem ez a történet most, mint egy hurrikán, úgy söpört le a lábamról. A könyv második felének olvasása közben szinte végig megállíthatatlanul folytak a könnyeim, és nem emlékszem, hogy mikor történt velem utoljára ilyen.

A 14 éves Lexi-nek nem volt könnyű élete. Nehéz körülmények között, nevelőcsaládtól nevelőcsaládig vetődve telt gyermekkorának jelentős része, egészen addig, amíg rá nem találtak elhunyt nagymamájának idős lánytestvérére, akinek bár nem volt sokja, mégis vállalta, hogy magához veszi a kislányt. Az első napon az új gimnáziumban összeismerkedik Mia Farraday-el, egy kissé különc, aranyos lánnyal, akivel azonnal megtalálják a közös hangot, és legjobb barátokká válnak. Mia már aznap elhívja Lexi-t a házukba, amely ellentétben a lakókocsiparkkal, ahol Lexi él, egy igazi villa. Mia-nak van egy ikertestvére, Zach, akivel születésük óta elválaszthatatlanok, és aki így hamar Lexi életévé is válik. A lány érzései a fiú iránt hamar elkezdenek túlmutatni a puszta barátságon, de a Mia és a közötte lévő barátság miatt ezeket titkolnia kell.

A könyv másik narrátora Jude, Mia és Zach édesanyja. Az ő szemszögén keresztül ismerjük meg az anyai féltés és gondoskodás minden lélegzetvételét. Jude egy igazán jól megformált, komplex karakter volt, akit olykor nagyon szerettem, de volt, hogy kifejezetten haragudtam rá. Később lesz egy harmadik narrátor is a történetben, ami egy kifejezetten érdekes megoldás volt az írónő részéről, és ami kifejezetten tetszett.

Az írónő nagyon jó stílusban ír, és kiemelkedő tehetséggel mutatta be, hogy mit tesz egy váratlan tragédia egy családdal. Ez egy fájdalmas, lassan épülő történet volt, jó karakterekkel és meglepő fordulatokkal. Az írónő szépen mutatta be a Zach és Mia közötti ikerkapcsolatot és a gimnáziumi végzős év minden nehézségét, fájdalmát és félelmét.

Habár a könyv vége alapvetően tetszett, de bevallom, nagyon összecsapottnak éreztem. A történet több száz oldalon keresztül épült egy viszonylag lassú ütemben, majd az utolsó 20 oldalon hirtelen gyorsasággal szinte minden szál lezárásra került és minden pikk-pakk megoldódott. Legalább egy epilógust hiányoltam a kötet végéről, akkor talán nem éreztem volna úgy, mintha egyszer csak az írónő megunta volna írni a történetet.

Mindennek ellenére ez a könyv volt az idei év egyik legmeghatározóbb története számomra. Mostanában ritkán olvasok családregényeket vagy kortárs szépirodalmat, de ez most igazán jól esett a lelkemnek. Ez egy gyönyörű történet első szerelemről, barátságról, családról és gyászról, amelyet mindenkinek őszintén ajánlok!

http://veronikasreaderfeeder.com/kristin-hannah-night-r…

6 hozzászólás
>!
christine
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Voltak hibái, és ebből a szempontból egy picit csalódtam benne, de egyszer olvasósnak tökéletesen megfelel, és olyan szinten megkavar, hogy több mindenen is átfut az ember agyán olvasás után, amivel egyszerűen nem nagyon tud mit kezdeni. :)

Bővebben:
http://zivatar-christinekcoldman.blogspot.com/2018/03/k…

>!
KönyvMoly_1989 P
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Szívfacsaró történet az igaz szeretetről, a veszteségről, a fájdalomról, az elengedésről és a hazaérkezésről.
Élettörténetek, amelyek akár a mieink is lehetnének. Szerettem olvasni, mert egy igazi érzelmi hullámvasút volt, hol mosolyogtam, hol sírtam, és együtt lélegeztem a szereplőkkel.
Jude-ra sokáig rettenetesen mérges voltam, de próbáltam a helyébe képzelni magam és nem lehetett könnyű neki… Nem tudom, hogy viselkedtem volna, ha ugyanezt kell átélnem.
Zach és Lexi… Annyira szívettépő volt a történetük, és annyira drukkoltam nekik… Hogy végre jó döntést hozzanak… A kis Grace – t pedig úgy megölelgettem volna minden egyes lapon!
Ajánlom, nagyon érzelmes, szép regény!

>!
deen
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Nehéz erről a könyvről beszélni, mert nagyon megindító. Egy család története, akiknek mindene megvolt, mégis egyetlen pillanat alatt csúszott ki lábuk alól a talaj, és veszett el minden. Lexi hosszú évek után végre családra talál egyetlen rokonánál egy lakókocsiparkban. Szégyenlős volt és félt, hogy soha senki nem fogja szeretni. Mia pedig egy olyan család tagja, ahol mindenki szereti egymást. Mia, aki félénk, visszahúzódó és nincs egyetlen barátja sem. Ők ketten egy pillanat alatt találtak egymásra és lettek a legjobb barátnők. Jude, Mia anyukája mindent ellenőrzés alatt tart, mindent meghatároz, és nagyon félti Miát. Ezért Lexit azzal a feltétellel engedi csak Mia közelébe, ha soha nem bántja meg, és Mia ikertestvére Zach tabu. Innentől kezdve számítani lehetett, hogy mi fog történni majd egyszer, ami mindent megváltoztat. Jude tökéletes és irányítható világa egy csapásra megszűnik. Bevallom engem rettentően irritált Jude, az irányítási mániájával, és igazából, ha lett volna munkája és nem az egész élete csak és kizárólag a gyerekei körül forog, nagyon tündéri anyuka lett volna. Mindenki félti a gyerekeit és a legjobbat akarja nekik, de nem dönthetünk folyton helyettük. Nekik is meg kell hozni a saját döntéseiket, még ha tudjuk is hogy hibáznak, és mellettük állni, amikor ők is rájönnek erre. Nem élhetjük az ő életüket, ők pedig nem felelhetnek meg minden elvárásnak.
Néha hoznak rossz döntéseket és Lexi azok közé tartozik, akik vállalják is érte a felelősséget, egyedül, egy személyben, mindenki mást felmentve a hiba alól. Lexinek 5 és fél évébe került, hogy rájöjjön, a vezeklés nem változtatja meg a dolgokat, van, amit nem lehet meg nem történtté tenni és a bűntudattal egész életében együtt kell élnie. Nagyon sajnáltam, hogy Jude ezt nem látta be és „igazságot” akart, míg a férje Miles pont az ellenkezője, csakúgy, mint Zach.
Jude képtelen mit kezdeni a veszteséggel és nem is akarja azt feldolgozni, ezzel pedig szétszakítja a családot. Az észérvek nem használnak, pajzsként használja a fájdalmát, nem törődve azzal, hogy nem csak őt érte veszteség.
A történet tíz évet ölel fel, a gimnázium kezdetétől a 2004-es történésekig, illetve az azt követő hat évet és végig azon gondolkodtam, hogy lehet ennek a könyvnek jó vége? Van kiút ebből a zűrzavarból? Fel lehet építeni egy új és boldog életet az előző romjaira? Nos, megkaptam a választ, és tökéletesen elégedett is vagyok vele. Néha pont azoktól az emberektől kapjuk meg a lökést a megbocsátáshoz, akiknek szívünk szerint soha nem bocsátanánk meg.
Ez a könyv felkavart rendesen, már az elején azon gondolkodtam, hogy hogy fogom bírni papírzsepivel, mert a bevezető fejezetek Lexivel folyton könnyet csaltak a szemembe, és ez még csak a kezdet volt. Fájt ez a történet, de egyben felszabadító is volt és jól esett a lelkemnek a lezárás. Nagyon örülök, hogy kezembe vettem ezt a csodát.

1 hozzászólás
>!
MFKata
Kristin Hannah: Út az éjszakába

A szeretet akarat kérdése.
Ez a könyv a szívedig hatol, hogy ott összezúzzon mindent és órákkal később is csak a könyvön kattogj, és próbáld megérteni, hogy mi is történt pontosan. Közben a könnyeid még mindig potyognak a szemedből…
Gyönyörű, fájdalmas és rendkívül tanulságos történet a testvéri szeretetről, barátságról, szerelemről, szülői szeretetről.
Zsepit és boldogsághormont készítsetek!

Bővebben»
http://mfkata-about.blogspot.com/2016/01/kristin-hannah…

>!
buzavirág P
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Nem tudtam, hogy ennyire érzelgős vagyok, de ez a történet kihozta belőlem, én még ennyit nem sírtam olvasás közben. Sejtettem hogy jó lesz, hiszen a Szentjánosbogár lányok is nagy kedvenc, és bár ez a regény nem annyira összetett, mégis átjött az érzelem. Ettől jó egy író, nem elég a jó történet, fontos az átadás, itt minden érzést, fájdalmat átéreztem amit a szereplők átéltek. Meglepően kevés a szereplő, de mind olyan erős, jól kidolgozott egyéniségek, hogy pont elég. A könyvben kulcsfontosságú az anyaság, talán ezért is érintett meg, emellett pedig az ikrek kapcsolta és a gyász is erőteljesen jelen van. Na és persze a szerelem, mely oly szépen, a maga egyszerű valójában van megmutatva, hogy öröm volt olvasni.
A események során kialakult igazságtalanság miatt sokszor éreztem dühöt, nagyon haragudtam Jude-ra és olykor Zach-ra is, és mégis valahol megértettem őket. A helyszín spoiler leegyszerűsítése, hiteltelensége miatt és a borítékolható befejezés mellett is végig izgultam Lexi sorsa miatt. Remek könyv, ajánlom.

6 hozzászólás
>!
LittleStar
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Imadtam! Minden sorat es mondanivalóját! Rég olvastam ennyire jo könyvet! Nagyon sok tanulság van benne, es bizony az is megmutatkozik hogy az elet bizony nem mindig konnyu es gyerekjáték, hiaba vagy milliomos. A penz nem boldogit, valahol nagyon is igaz ez a mondas es ez a konyv jut rola eszembe. Aki olvasta tudja miert irtam :)
Nem mondom hogy könnyed olvasmány, legalábbis engem lelkileg megviselt a maga módján, bar lehet en vagyok tul érzékeny, ki tudja. Imadtam tenyleg! 5* es hopp egy kedvenceles

>!
smetalin
Kristin Hannah: Út az éjszakába

A leírásból nem sok derül ki, hogy miről is fog szólni a történet, ezért mindenkit érjen meglepetésként én sem írok róla.
Az első 200 oldalon folydogál a történet, megismerhetjük az összes szereplőt és halványlila gondolatunk sincs arról mi lesz ebből. Majd villámcsapásként történni kezdenek a dolgok, és itt jegyezném meg, hogy nekem ezek elég összecsapottnak tűnt. Egyszer csak kész tények elé lettünk állítva, ez van, kalap-kabát. Nem lett rendesen kidolgozva, se az esemény se pedig a szereplők reagálása, se semmi se. (ennyi semmi elég lesz)
Majd folydogált tovább a történet, de már kezd egy kissé idegesíteni az összes szereplő tevékenysége, kezdünk a végére érni és kezdünk rájönni, hogy mi is lesz. Egy hatalmas doboz, vattacukorral töltött rózsaszín masnival átkötött dolgot nyújt át tálcán nekünk az írónő.
Olvasható, de nekem túl rózsaszínre sikerült, a másik könyve sokkal jobban tetszett.

3 hozzászólás
>!
mazsof
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Sokat gondolkoztam, hány csillagot is érdemel ez a kötet. A témája miatt abszolút 5 csillagot érdemelne, fontos kérdéseket boncolgat, egy szívbe markoló, tragikus köntösbe burkolva. Nem szeretném részletezni a történetet, de azt kijelenthetem, hogy engem teljesen magával ragadott és egyben elborzasztott Lexi sorsa, és bár értem, hogy valaki miért gondolja úgy, hogy ez így volt helyes, én nem értem ezzel feltétlenül egyet. Jude viselkedése engem teljesen megdöbbentett, szörnyű belegondolni, hogy sajnos sok ember tényleg így reagál a nehéz helyzetekben. Szerencsére nem voltam még csak távolról sem hasonló helyzetben, de ha mégis oda kerülnék, remélem jobban döntenék, mint ő. A könyv nagy részét imádtam, viszont a végével nem vagyok megelégedve, túl gyors és egyszerű is volt, ráadásul nem gondolom, hogy ez a valóságban feltétlenül így történt volna, úgyhogy ezért járt a fél pont levonás. Összességében viszont nagyon megszerettem Lexi történetét, Kristin Hannah jó úton halad afelé, hogy kedvenccé kiáltsam ki. :)

>!
Iloonka 
Kristin Hannah: Út az éjszakába

Féltem belevágni a könyvbe, mert nem tudtam, hogy mivel állok szembe. Egy egyszerű tini regénynek van leírva a fülszövege és kíváncsi voltam miért tették aranypöttyös kategóriába. Végül döntöttem egyet gyorsan és szerencsém volt, kölcsönözhető volt a könyvtárba, szóval azonnal neki veselkedtem. Mondjuk egy másik könyv olvasás kellős közepén tettem, viszont az azóta is félbe van hagyva és nincs kedvem olvasni, ezt a könyvet konkrétan akkor vettem kézbe, mikor éreztem, hogy elenyészik az olvasási kedvem és akkor hetekig nem kötnek le a könyvek. Már pedig ezt nem hagyhattam. És milyen jól tettem, mivel faltam a sorokat.
Annyira magával ragadott maga a történet. Jude kissé emlékeztetett az én anyámra, kezdetben, hisz ő is amolyan anyuka, hogy konkrétan a gyerekei körül forog az élete és akkor is a gyerekei vagyunk, ha már elmúltunk 18 évesek. :) Aztán ahogy haladt a történet kezdett egyre unszimpatikusabbá válni Jude és rájövök, hogy még anyám se ennyire mániákusan nevelt.
De, ne szaladjunk ennyire előre. Igazából a kezdeteknél volt sejtésem ,hogy ez nem vidám történet lesz, mivel ott lebegett a könyv kezdetéktől, hogy itt nem lesz minden ugyanaz, mint a legtöbb tini, szivárványos könyvbe. Már csak azért sem, mert jude szemszögét is megismerjük. Ezt egyébként nagyon szerettem, hogy a szülő is szereplője volt a történetnek. Sokszor az az érzésem ,hogy csak odadobják őket a tinik mellé, hogy velük is eggyel több bajuk legyen.Itt nem éreztem, itt tényleg komolyan foglalkozott a szülő-gyerek viszonnyal az írónő.
Lexit én nagyon szerettem az egész történet alatt és nagyon áttudtam érezni azokat a terheket, amiket a vállán cipel. Sokszor nem voltak vele igazságosak a könyv során, mert egyből megítélték őt az előélete végett. Azt hiszem erre is eléggé felhívja az írónő a figyelmünket, és már nem először futok ebbe bele, hogy közölni akarják velünk az írónők, hogy legyünk megértőbbek. Nem ismerjük az embert, nincs jogunk ítélkezni.
Jude viszont nagyon rossz irányba került a történet alatt. Az elején is érezhető, hogy túlságosan is odafigyel minden lépésükre az ikreknek. A történet közepe felé hárpia lesz. Persze meglehet érteni, viszont miután ugrunk az időbe már egyenesen unszimpatikus, hogy még mindig az önsajnálatába dagonyázik és nem veszi észre, hogy körülötte másoknak is fáj, nem csak neki. A végére megbékéltem vele, viszont nem lett számomra szerethető a karaktere.
Zach tipikusan az a menő srác, aki csupa szív. Én kedveltem őt az egész történet alatt, kissé már álompasivá nőtt.
Miles, akivel a legjobban rokonszenvet tudtam kötni, hisz ő próbált mindent megérteni és túllendülni fölötte, azt hiszem kissé én is ilyen vagyok ,ezért volt könnyű azonosulni.
Lexi ügyvédje és a nagynénjét is kiemelném, akiket szerettem a történet alatt.
Mia meg olyan középkategória. Nem volt vele bajom ,de nem is kedveltem, semleges karakter volt számomra.
Minden estre a könyvnek nagyon komoly üzenete van, sőt talán több is. nem véletlenül került a kedvenceim közé, hisz olyan dolgokat tár fel Hannah, amikről sokszor nem szívesen beszélnek az emberek, vagy ha igen, akkor vitákat szül. De sok mindenre igyekszik felhívni a figyelmünket, ezért tudom ajánlani bátran a könyvet. Aki szeretne komoly témáról olvasni vagy csak olyan könyvet, ami üzenetet rejt azt kapja nyugodtan kezébe ezt a könyvet.


Népszerű idézetek

>!
MFKata

A fájdalom tengerében ott rejlenek a könyörület kis szigetei, pillanatok, amelyekben az ember inkább arra emlékszik, mi maradt meg neki, ahelyett, hogy azon gondolkodjon, mit veszített el.

468. oldal, Huszonhét (Könyvmolyképző, 2016)

>!
MFKata

A lány, akinek semmije sem volt, épp olyan volt, mint a lány, akinek megvolt mindene.

36. oldal, Kettő (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Lexi Baill · Mia Farraday
>!
MFKata

A szeretet akarat kérdése.

432. oldal, Huszonhat (Könyvmolyképző, 2016)

>!
MFKata

– Ne haragudj, hogy ilyen soká tartott, míg ideértem. Én… Eltévedtem.

467. oldal, Huszonhét (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Jude Farraday
>!
MFKata

Apátok emlékeztetett rá, hogy milyen érzés a szerelem, és amikor először megcsókolt, elbőgtem magam.

94. oldal, Hat (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Jude Farraday · Miles Farraday
>!
MFKata

Nem védett madarak. Hagyd őket repülni egy kicsit.

21. oldal, Egy (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Jude Farraday · Mia Farraday · Miles Farraday · Zach Farraday
>!
pveronika

Tudta, soha nem szabadul meg a bánatától, de Harrietnek talán igaza volt: lehet, hogy képes továbblépni. Talán az idő nem gyógyítja be a sebeket, de pajzzsá válik vagy új nézőponttal szolgál. Hogy zokogás helyett mosollyal emlékezhessen.

464. oldal

>!
pevike

Hát ezt teszi az emberrel a szerelem? Kiforgatja magából, kiszívja az erejét, míg semmi más nem marad, csak az uralhatatlan vágy? És ha így van, hogyan élje túl?

95-96. oldal, Hat (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Lexi Baill
>!
pevike

Egyvalamit megtanult az anyjától: hogy a sötétben semmi jó nem terem.

96. oldal, Hat (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Lexi Baill

Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás
Erin Watt: Papír hercegnő
J. L. Armentrout: Oblivion – Feledés 2.
Stephanie Perkins: Isla és a hepiend
Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 5.
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr
Joss Stirling: Lélektársak – Sky
Kelly Oram: Cinder és Ella
Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója – Szívzűrök