A ​garabonc (Graceling 1.) 1026 csillagozás

Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Katsa, a garabonc Úrnő, egyike azoknak a ritka és fura szerzeteknek, akik különös képességgel születtek. Az ő rendkívüli tehetsége a küzdelemben, a halálosztásban mutatkozott meg; nyolc éves kora óta tudja, hogy akár puszta kézzel is képes embert ölni. A király unokahúgaként kiváltságos életet élhetne, de garabonciája miatt kénytelen a király erőszakos megbízásait teljesíteni.
Amikor találkozik a szintén garabonciás harcos Pongor herceggel, Katsa még nem sejti, hogy élete fordulóponthoz ért.
Nem számít arra, hogy Pongor a barátja lesz.
Nem számít arra, hogy megtudja az igazságot a saját garabonciájáról – a legkevésbé pedig arra, hogy egy távoli földön lappangó, rettenetes titok közelébe kerül…
A garabonc Úrnő, ez a modern lányregény, újfajta módon mesél arról, hogyan válik egy kamaszlány minden szempontból önmaga urává, hogyan érik független és felelős nővé, miközben olyan lélegzetelállító szerelemről olvashatunk benne, amely kétségkívül felveszi a versenyt az Alkonyattal.

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
478 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632453804 · Fordította: Farkas Orsolya, Szalai Virág
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
478 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632453231 · Fordította: Farkas Orsolya, Szalai Virág

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Zöldellő Nemesamarilla herceg (Pongor) · Katsa · Raffin herceg · Keserkék · Giddon · Égkék · Helda · Faun kapitány · Folt · Ror · Lekk


Kedvencelte 215

Most olvassa 31

Várólistára tette 514

Kívánságlistára tette 370

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

„Graceling” vagy a magyar alcíme szerint a „Garabonc” egy fiatal író első regénye. Műfaját tekintve fantasy, bár annak egy ritkán alkalmazott fajtája. Ebben a regényben ugyanis nincsenek természetfeletti vagy épp alatti lények, hiányoznak a sárkányok, manók, tündék, orkok, és az egyéb, megszokott fantasy elemek. Itt csupán egy kitalált világ és természetfeletti, de mégis emberi képességek vannak.
De nem csak ettől más, mint a hagyományos fantasyk. Hiányzik belőle a műfajra jellemző álomszerűség. Kicsit komor, kicsit borongós, és témáját tekintve meglehetősen realisztikus mű. Ebből kifolyólag nem is habkönnyű olvasmány. Olyan kérdéseket feszeget mint a másokon gyakorolt hatalom, és általában a hatalom határai, valamint a gyermekbántalmazás napjainkban is aktuális problémája.

A főhősök korukat tekintve gyerekek még, viselkedésük azonban felnőtteket meghatározó érettségről tesz tanúságot. Ez a paradoxon kijelöli a regény hangulatát. A kalandos romantika helyett sokkal inkább lélektani mű. Bár van szerelmi szála, mégsem ez a meghatározó.
A nevek általában borzasztóak. Megkockáztatom, – bár nem vagyok híve-, de jobb lett volna meghagyni az eredeti angol neveket és helységneveket. Egyszerűen nem állt rá az eszem arra hogy Észkaföld, vagy arra hogy Keserkék, és ez minduntalan letetette velem a könyvet. Aztán a kiváncsiság miatt újra felvettem.

Nikolett0907 P>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Magasságos ég! Valami fenséges volt ez a történet.
A Garabonc Úrnő szerkezetileg, eseményileg eddig egy számomra ismeretlen, teljesen új oldalt mutat be, pedig nagy fantasy rajongónak vallom magam.
Végig izgalmas volt, tele gyönyörű tájakkal.
A vége is tetszett, ide a következő részt. :)

bhannaa>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Nem is kérdés hány csillagot adok ennek a könyvnek.
Nekem nagyon, nagyon tetszett. A világa teljesen magába szippantott, nem gondoltam volna hogy ennyire megszeretem ezt a történetet és hogy egy új kedvenc könyvet avathatok fel.
Ez nem szokványos Fantasy volt, hisz nyílván mikor valaki Fantasy-t olvas arra számít, hogy kap egy teljesen új világot, varázslatos lényekkel és más-más kasztokkal. Ez a történet más volt, hiszen kaptuk új világot, de teljesen úgymond benne voltál, hiszen itt inkább a „varázslatos” lények a garaboncok voltak. Megtalálhatóak voltak az emberek, a nemesek, és a királyok. 7 királyság volt, és annál több titok övezte őket.
Nagyon tetszett a világ felépítése és igaz egyszerre sok emberrel ismerkedtünk meg, de szép lassan és mire kialakult az összkép már nem kellett gondolkodni azon, hogy ki mondjuk Lekk- király. A királyságokhoz is teljesen köthetőek voltak a királyok és ebbe sem kavarodtam bele, ami nagyon tetszett hogy gördülékenyen tudok haladni.
A szereplőkkel is nagyon lehetett azonosulni, és nagyon ötletes volt az, hogy az író hogyan írja körbe a garaboncokat.
Mindegyiknek más-más képessége volt. Katsa volt a főszereplőnk és mindent az ő szemszögéből ismerhettünk meg E/3-as formában.
Katsának a harc volt a garabonciája, majd később rájött hogy a túlélés az hiszen nem fázott mínusz 1000 fokban sem, és nem fáradt el, szinte sosem volt éhes és nem kapott el semmilyen betegséget. Nyílván rákényszeríttette magát, hogy egyen illetve aludjon de nem volt rá akkora igénye.
Katsa egy iszonyatosan erős, tartózkodó nő. Hiszen eddig mindenki vadként nézett rá, és féltek tőle. Senki sem mert a szemébe nézni, és híre ment a sok rossz tette miatt amit nem saját akaratából csinált, hanem Randa utasításaira. Tetszett, hogy később kiállt magáért, és egy nagyon erős karakterfejlődésen ment végig. Egyre jobban bízott meg pár emberben, és az „idegeneket” is közelebb engedte magához.
Tetszett, ha ment valamerre az az „effektus” meg maradt, hogy az emberek félnek tőle és inkább elfordítják a tekintetüket. Ez néha egy-egy vicces szituációt szőtt.
Pongor… Az édes mi kis Pongorunk. Álom pasi mind Katsának mind nekünk :D
Tipikusan az a fiú aki huncut, kicsi rosszfiús beütése is van de azért vajszívű :D
Róla is derült ki néhány olyan dolog, hogy csak lestem és csak néztem hogy TESSÉK?!
Észrevettem, hogy a lienidek mind ilyen előkelő és tekintély parancsoló nép de még is megvan bennük a kedves és megbízható kisugárzás.
Természetesen nekem a lienid kultúra tetszett a legjobban, hisz nagyon sok betekintést kaptunk és teljesen varázslatos volt. Iszonyatosan tetszett az is, hogy annyi gyűrűt hordtak magukon ahány testvérük volt, illetve hogy minél vastagabb a gyűrű annál idősebb testvért jelent. Csodáltam, hogy ilyen részletesen megismertük ezt a népet. A királyuk is a „jobbik” fajtába tartozik szóval semmi kérdésem sincsen a felől, hogy mindjárt összepakolom a cuccom és elköltözök Ror városba :DDDD
Meglepő fordulatok, izgalmas kalandok. Ez a 4 szó jellemzi igazán ezt a történetet.
Lekk király nagyon alattomos, manipuláló személy volt, annyira bíztam benne hogy ő jó ember erre… Teljesen lesokkolt.
Randa sem volt a legszimpatikusabb király, de szerencsére annyira nagyon sokszor nem jelent meg ebben a kötetben. Giddon számomra egy idegesítő karakter volt, falra másztam tőle néha. Oll és Raffin nagy kedvencek lettek, aranyos, megértő karakterek.
Keserkék először egy félénk, visszahúzódó lány majd később megerősödött és egy nagyon erős, magabiztos nő lett belőle.
A romantikus szálból kaptunk is meg nem is. Nekem tökéletes volt ez a mennyiség úgymond, hisz én most inkább egy kalandosabb történetre vágytam.
Nagy kedvenc lett ez a könyv!
Aki vágyik egy különleges, izgalmas, kis romantikus történetre annak ajánlom ezt a könyvet.

4 hozzászólás
DarknessAngel>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Magasságos egek! Ez egyszerűen isteni!
Távoli hegyek, országok, tengerek… egy hihetetlenül izgalmas kaland, egy halálos lány, aki túlélésre született, egy fiú, aki megdobogtatja a szívedet. Maga a tökéletes történet, annyi fordulattal, amennyit csak el tudsz képzelni. Unalomnak nincs helye, az egyszer biztos.
Katsa egyszerűen csodálatos, és a garabonciája is valami eszméletlen. Nem csak Keserkék irigykedik rá. :)
Pongor maga a szerelem♥ Még egy ilyen kedves, aranyos és édes srácot, mint ő, még nem látott a világ. Tetszett, hogy mennyire szereti a szép dolgokat, hogy mennyire szereti Katsát, hogy milyen bátor, még a leglehetetlenebb, és legszörnyűbb körülmények között is. Úgy sajnáltam szegényt a végén, nem ezt érdemelte volna. Viszont ennek is megvolt a maga oka, és minden jó, ha a vége jó.

4 hozzászólás
Nymeria96>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Sajnos nem nyűgözött le annyira, mint néhány évvel ezelőtt, amikor először olvastam.
Talán kinőttem belőle, vagy magasabbak lettek az elvárásaim, de néhány fejezet elolvasása után már egyértelmű volt, hogy nem élvezem annyira a történetet, mint először.
Leginkább a főszereplővel, Katsával voltak gondjaim. Nagyon irritálónak tartottam a megnyilvánulásait.
Eléggé túlírtnak éreztem a könyvet; bár az első fele még olvastatta magát, de a második részében már kikészített az a rengeteg vándorlás, pedig általában szeretem az olyan könyveket, amikben utaznak a szereplők.
Egy idő után már csak azon voltam, hogy érjek már egyszer a végére.

kiruu P>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Ilyen nincs. Komolyan nem tudom mit írhatnék..
Kedves gyerekek/felnőttek/kicsik/nagyok/fiúk/lányok!
Nem létezik olyan szerelem, amit a nyálas romantikus könyvekben olvastok. Ez a könyv szól az igaz szerelemről. Hűség. Kitartás. Harc. És nem azért, mert kirúgták, vagy a legjobb barátnője megcsalta a pasijával. Nem. Ezek igazi problémák. Ha ezután a könyv után nem gondolkodsz el az élet dolgain… nem érted a lényegét.
Egyszerűen tökéletes. Példamutató. Ahogy Katsa kiállt és segítette Pongort. Sírtam. Nagyon sokat. Pedig egyáltalán nem szoktam, de ez… Kell egy Pongor. Imádtam, ahogy harcoltak és vándoroltak… Mindent.
Testestül – lelkestül szeretem ezt a könyvet. Ereklyeként fogom kezelni. :D Megjegyezném, csak a borítóját fél órán keresztül nézegettem/elemeztem.

Orsi999>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Meglepően jó volt.
Egy kihívás miatt vettem észre ezt a könyvet, addig nem halottam róla semmit se. A fülszövege nagyon tetszett így neki is kezdtem.
Őszintén nem számítottam arra, hogy ilyen részletesen megismerhetjük ezt a világot, de nagyon tetszett. Minden teljesen új volt, így nagyon kíváncsi voltam és ennek köszönhetően elég gyorsan haladtam vele. Izgalmas volt és érdekes, alig tudtam letenni.
Katsa és Pongor párosát imádtam. Katsa néha egy kicsit naiv volt, de nagyon érdekes a személyisége meg a képessége is. Pongor-t már az elejétől kezdve megkedveltem, a végén nagyon megsajnáltam őt.
Amikor befejeztem akkor hiányérzetem támadt a könyv lezárásával kapcsolatban. Mindenképp el fogom olvasni a folytatást.

AniTiger P>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

ENGEM MEGVETT. Nagyon bejött ez a szépen kitalált sztori, egész kis listát írtam magamnak azokról a dolgokról, amik különösen tetszettek a regényben! ( :D ) Kifejezetten odáig vagyok az erős, makacs főhősnőkért és a titokzatos, erős, szép szemű idegen pasikért. Persze Katsa és Pongor párosán túl is a legtöbb karakter szerethető és érdekes volt. A garaboncok főszálán túl van pár igazán jó mellékszál, úgymint Raffin és Bann munkája, a Tanács összefogása és munkája vagy a lienidek életvitele. (Az utóbbihoz még zárójelben hozzátenném, hogy Pongor rendes neve Zöldellő Nemesamarilla herceg – jesszum!)

Kedvenc szereplők: Pongor, Katsa, Keserkék, Raffin

„De rossz volt”: Leck City magyarul Lekkváros lett, amit ahányszor szembejött velem sikerült Lekvárosnak olvasnom / gondolnom. Jaj, de rossz volt. :D

Ajánló – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/04/kcashore-gr…

1 hozzászólás
Nixii P>!
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc

Ez a könyv olyan régóta pihent már a polcomon, hogy igazán ideje volt kézbe vennem. A fülszöveg rendkívül érdekesnek és ígéretesnek tűnt, így nagy lelkesedéssel vágtam bele. Sajnos, a lendület egészen addig tartott, amíg jobban meg nem ismertük a világot és a szereplőket. A felénél már iszonyúan elfáradtam, rengeteg a menetelés, nagyon sok a közelharc Katsa és Pongor között, amivel nem is lett volna bajom, de már annyira untam, hogy szinte minden fejezet ugyanabból állt. Mennek, lovagolnak napokig, majd este vadásznak, tüzet raknak és harcolnak egymással, gyakorlásképp. Majd – még fel sem dolgoztam az eseményeket –, már meg is történt a vad, szerelmi vallomás. Fogtam a fejem, hogy ezeket mégis mi lelte? Vagy csak én aludtam be olvasás közben? Mégis mikor és hogy estek szerelembe? Ha ezeket a dolgokat nem is veszem figyelembe, sajnos nekem akkor sem volt tetszetős a történet, méghozzá a főszereplő, Katsa miatt. Idegesítő volt és sokszor olyan szinten gyerekes, hogy a hideg is kirázott. Vagy csak kinőttem az ifjúsági címkés könyvekből? Egy kislány volt, aki felnőtteset játszott és vagánykodott az erejével. Annyira unszimpatikus volt, hogy még a kedvemet is elvette az olvasástól. Az egyetlen pozitív karakter számomra Pongor volt, akibe szorult egy kis józan ész és helyén volt a szíve. Sajnáltam a végén, szerintem nem érdemelte azt a sorsot, amit kapott. Összeségében ez nem az én könyvem volt, nem az én történetem. Sem a világot nem tudtam megkedvelni, sem a főbb szereplőket, a cselekmény még úgy ahogy elment, de így Katsa szemein keresztül, azt is siralmasnak éltem meg. Számomra ez most csalódás volt.

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

Ranka>!

– Az elsőszülött gyermekemet rólad fogom elnevezni.
Katsa ezen elnevette magát.
– A gyermek kedvéért várd meg, hogy lányod szülessen. Vagy még jobb, ha megvárod, amíg a gyerekeid idősebbek lesznek, és annak adod a nevemet, amelyikkel a legtöbb baj van, és a legmakacsabb.

423-424. oldal, Harmadik rész: Változó világ - 36. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Égkék · Katsa
kellyolvas P>!

Ahogy a fiú a tűz fölé hajolt, fény és árnyak táncoltak a testén. Gyönyörű volt. Katsa megcsodálta, mire Pongor egy mosolyt villantott rá. Legalább olyan szép vagy, mint amennyire beképzelt, mondta neki Katsa gondolatban, mire Pongor hangosan felnevetett.

243. oldal, Második rész: Az elvetemült király - 20. fejezet

Cheril>!

– De nem félsz, ugye, Katsa?
– Nem különösebben.
– Persze te soha nem fázol, képes vagy puszta kézzel legyűrni egy medvét, és tüzet rakni a hóviharban, a jégcsapokat használva gyújtósnak.

248-249. oldal, Második rész: Az elvetemült király - 21. fejezet

Judyth3>!

Ha egy szörnyeteg többé már nem viselkedik szörnyetegként, vajon meg is szűnik szörnyetegnek lenni? Vajon átlényegül valami mássá?

139. oldal, Első rész: Katsa, a halálosztó - 13. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Katsa
Vivi_>!

– Tudom, hogy nem akarod ezt, Katsa. De nem tehetek róla. Abban a pillanatban, ahogy bedübörögtél az életembe, elvesztem. Félek elmondani neked, mire vágyom, mert tartok tőle, hogy… jaj, nem is tudom, hogy talán belevágsz a tűzbe. Vagy ami valószínűbb, hogy visszautasítasz. Vagy ami a legrosszabb, hogy semmibe veszel – mondta, majd hangja elcsuklott, és levette tekintetét Katsáról. – Szeretlek – folytatta. – Sokkal kedvesebb vagy a szívemnek, mint ahogy bárkiről is el tudtam volna képzelni. Na, most meg sírsz miattam, úgyhogy abba is hagyom.

1 hozzászólás
NoemiSmile>!

– Nem veszek fel vörös ruhát – jelentette ki.
– Ez a napkelte színe – közölte Helda.
– Ez a vér színe – ellenkezett Katsa.
Helda sóhajtva kivitte a ruhát a fürdőből.
– Lehengerlően néznél ki benne, Úrnőm – mondta –, a sötét hajaddal és a szemeiddel.
Katsa az egyik különösen makacs csomóval küzdött a hajában, hogy kibogozza.
– Ha valakit le akarok hengerelni a vacsoránál, belevágok egyet az arcába – dünnyögte a víz felszínén felgyüremlett buborékoknak.

68. oldal, Első rész: Katsa, a halálosztó - 7. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Helda · Katsa
Ranka>!

– A lábujjaim annyira összenyomorodtak, hogy nem vagyok benne biztos, bölcs dolog lenne-e kiszabadítani őket. Lehet, hogy fellázadnak, elszaladnak a hegyekbe, és vissza sem jönnek.
Katsa bekapott még egy édesmagyal bogyót.
– Szerintem utolérném őket.

264-265. oldal, Második rész: Az elvetemült király - 22. fejezet

bobo1019>!

– De valamennyi hatalma mindenkinek van, hogy másokat bántson – ellenkezett Folt. – Ez nem jelenti azt, hogy mindenki él is vele.

396. oldal, Harmadik rész: Változó világ - 34. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Folt
1 hozzászólás
Volk P>!

– Kat!
– Mi az?
– Elveszettnek látszol. Elfelejtetted, merre van a lakosztályod?
– Próbálom összeszedni magam.
– És ez meddig fog tartani? Szeretném megmutatni néhány új találmányomat!
– Azt mondták, csinosnak kell lennem a vacsoránál.
Raffin elvigyorodott.
– Hát, akkor az évekig is eltarthat.
Raffin nevetésben tört ki, mire Katsa leszakított egy gombot az egyik táskájáról, és a herceg felé hajította. Raffin visított és a földre vetődött, a gomb pedig pontosan ott csapódott a falnak, ahol korábban állt.

61-62. oldal, Első rész: Katsa, a halálosztó - 6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Katsa · Raffin herceg

A sorozat következő kötete

Graceling sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephanie Garber: Volt egyszer egy összetört szív
Soman Chainani: Jótett helyébe
Stephanie Garber: Finale
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége
Alwyn Hamilton: A homok leánya
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Lynette Noni: A gyógyító
Fróna Zsófia: Démonok közt
Emily J. Taylor: Hotel Magnifique
Sara Raasch: Hó mint hamu