Vámpíréhség (Halhatatlanok alkonyat után 2.) 85% 571 csillagozás

Az első amit megjegyeznék a borító. Jó rég viszolyogtam ennyire egy borítótól. Valami elképesztő ronda lett, már csak azért is, mert szerintem nem illik a történethez.

Viszont maga a kötet spoiler jó volt. És stílusosan fejeztem ki magam. :) A kezemhez ragadt, nem eresztett. Pedig ha bele gondolok, hány éve a polcomon hever és a fent említettek miatt, mindig odébb löktem.
Kiemelkedő főhősökkel van tele.

Vegyük először Lachlain, mégis ilyen hímet, miért nem teremt a való élet? Jó tudom magasak az elvárásaim, de akkor is. Makacs, néha morcos, de a gondolkodása teljesen rabul ejtett és ahogy Emmával bánik.
Főhősnőnk kezdeti szelídsége, visszafogottsága teljesen ellentéte a vérfarkasnak, mégis jól kiegészítették egymást.
A cselekmény fordulatos, nagyon tetszett, hogy az író nem engedi lankadni a figyelmet.
És muszáj megemlítenem, hogy az egyik kedvenc karakterem Nix lett, szerintem nagyon humoros.
Egyszóval tetszett és alig várom, hogy folytathassam. Olvassátok!

Csak úgy, mint a FTT, ez a sorozat is évek óta várólistás, de az a sok-sok rész elvette tőlük a kedvem.
Végül több okból is, erre a sorozatra esett előbb a választásom. Cole-tól már olvastam és tudom, hogy kiválóan ír, és remek fantáziával bír. Nem véletlenül őt tartják a paranorlmal romance műfajban az egyik legjobbnak. Egyik kedvenc írónőm. A másik ok, hogy ebben a sorozatban legalább nem csak vámpírok szerepelnek, hanem több fiktív lény is. Ez sokat segített az elhatározásban. Ráadásul nem sokan tudnak olyan állatias, de azért szerethető alfahímeket létrehozni, mint ő.
Úgy egyáltalán az összes karaktere, amiket ő létrehoz és a szereplők kidolgozottsága lenyűgöz. Szinte magam előtt látom őket. A történet és a mitológiai háttér kidolgozottsága szintén kifogástalan volt. Engem rögtön magával ragadott a történet. Élveztem a félénk, félig vámpír, félig valkűr Emmaline és az indulatos lykae király kalandos, vicces, szexi történetét.
Már most érzem, hogy részről-részre egyre nagyobb függőséget fog okozni.

Az első ulpiuszos könyveim egyike. A borító keltette fel a figyelmemet, épp a Twilightnak hála vámpíros lázban égtem. :)
Nem okozott csalódást, mert nagyon izgalmas a meseszövése, jó a karakterek közötti szövegelés, és hát az a +18-as jel nem véletlenül figyel ott. Újraolvasós kategória.

Ennyire visszatetszően iszonytató borító ritkán kerül a kezembe.
Ulpius mindent megtett, hogy elrettentsen egy jó könyvtől. Komolyan nem is értem, hogyan is került ez a sorozat az ő gondozásukba (na jó egy kicsit) Szerelmes lettem első pillanatban a világba, a jól ismert lényeken túl, van egy csomó ismeretlen szerzet, fajtakeveredés, halhatatlanság, készülődő nagy öldöklő háború. Végre egy igazi intelligens vérfarkas, Lord Conall Maccon óta várok másik holdfejedelemre. (megkaptam, nyami :) ) Dörgéssel, villámlással betört a nyári zivatar. Felfrissített, talán visszatér a könyvek iránti szenvedélyem. Viszkető kézzel nyúlok a következő részhez. (Egy költői kérdés a végére miért a második résszel kezdték kiadni itthon a sorozatot?)
2: https://moly.hu/karcok/965742

Én anno a 3. résszel kezdtem neki a sorozatnak, ezért már nagyon kíváncsi voltam Emmaline és Lachlain történetére. Ez a rész is nagyon tetszett, viszont tudva, hogy a folytatások mennyivel jobbak, így erre most csak 4 csillagot tudok adni.
Emma nem éppen volt szimpatikus, az elején túl ártatlan, később meg szerintem túl hamar megváltozott. És mellesleg még akkor sem volt egy igazi amazon. xP Viszont Lachlaint szerettem, főleg miután kedvesen bánt Emmával. Az éjjeli kert volt a legjobb. ^-^
Még Myst és Wroth kömyve hátra van, aztán jöhet Lothaire!♡

Nagyon tetszett. A szereplőket hamar megkedveltem. Emma és Lachlain furcsa de aranyos párt alkottak. Sokat nevettem a civakodásaikon.

Nem értem!! :) Nem értem, hogy ez a sorozat miért is nem került még a kezembe… de hála a moly.hu közösségének egyre több és egyre jobb, eddig ismeretlen köteteket sikerül a kezembe venni.
Ez a sorozat megint olyan, amit biztosan folytatni fogok, méghozzá záros határidőn belül. Cole nagyon jól ír, a könyv gyorsan olvastatja magát a megteremtett fantázia-világ pedig csak első látásra tűnik bonyolultnak, de az ember lánya hamar kiismeri magát ebben a vámpír-valkűr-vérfarkas-ghoul univerzumban.
Egyetlen negatívum, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eddig nem vettem a kezembe ezt a könyvet, az pedig a borító… sajnos nálam benne van a Top 5 Borzalmas Borító között, egyszerűen ízléstelen, giccses és köze nincs a sztorihoz. A csillaglevonás mégsem jár, egyrészt mivel régi kiadás (jut eszembe, nem szeretné valaki újra kiadni?!), másrészt pedig az új kötetek fényévekkel jobban sikerültek. :)

Húha, mibe csöppentem én bele?! Eszméletlen egy rész volt.
Lachlain volt a legvérfarkasosabb vérfarkas akivel eddig találkoztam. Az ösztön hajtotta, mindent teljes gőzzel csinált és nem bírta vissza fogni magát, vad volt és igen, még zsarnokoskodott is, de egyben édes is volt, természetesen szexi, no és belül lágyszívű. Emma kezdeti szelídségével, visszafogottságával, szemérmességével teljes ellentétben állt, mégis hibátlanul összeillettek. Alig vártam, hogy a lány is elfogadja ezt és belenyugodjon az elkerülhetetlenbe. Amit pedig még muszáj megemlítenem, hogy ritkán futok bele ilyen paradoxonba, de spoiler én még ennyit nem nevettem. A legkisebb mértékben sem tudtam komolyan venni azt a jelenetet, de nem érdekelt, mint ahogy más hibák sem, mert ennél a könyvnél valahogy kifordult minden, és mert ezúttal pont a tökéletlenségei tették ezt számomra tökéletessé.

A vámpíréhség egy nagyon jó könyv Cole tollából.
Már régebben olvastam,és örömmel.vettem.észre, hogy bizony sok mindere emlékszem a történetből. Ez is bizonyítja,hogy a fantasy rajongóknak ez a sorozat bizony sok emlékezetes pillanatot tud nyújtani.
A karakterek, a cselekmény, a lények sokszínűsége és a könyvek történetét átölelő verseny nagyon bejön :)
Öröm volt újra Cole világában lenni. :)

Nem vagyok saját magam ellensége, de titokban azt reméltem, hogy nem fog túlságosan tetszeni, mert akkor nem bővül újabb 13 könyvvel az így is végtelen várólistám. Nem így lett. Szerencsére. Emma makacskodásától néha felment bennem a pumpa, de amúgy remekül szórakoztam. A civakodásokon jókat mosolyogtam. Lachlain a maga 1200 évével és azzal a rengeteg szenvedéssel a háta mögött meglepően jól kezelte a nőt. Szexi és szenvedélyes történet volt, jó sok erotikával megspékelve. A világfelépítés is remek, gyorsan bele lehet rázódni a különböző fajok társadalmi rendszerébe, szokásaikba és hogy ki kinek az ellensége. Azért jó lett volna, az első résszel kezdeni…