Menedék (A követ 2.) (Megszámlálhatatlan) 89% 15 csillagozás

Igazi hullámvölgyet élhettem meg Krencz Nóra sorozatával, de egy percet sem bántam, és tulajdonképpen így visszatekintve ,csak is pozitívan szemlélem ezt az utat.

Jelen esetben két tehetséges író állt össze, egy közös regényt megálmodni.
Mindkét személyt tekintve, igen csak büszke vagyok személyes ismeretségünkre, ettől függetlenül nem kímélek senkit sem a csípős véleményemtől.
Hogy bánom e? Néha, talán igen, de ahogy nincs tökéletes alkotó, úgy nincs tökéletes olvasó sem.

Visszatérve a két író munkásságára, külön – külön is izgalmas, egyedi munkákat olvashattam az elmúlt időszakban, de most ebben a regényben megbizonyosodhattam arról, hogy csapatban is kiválóan együtt tudnak működni.

Hölgyeim!

Amit leraktatok az asztalra minden elismerésem.
Ez a kötet nem csak izgalmas volt, de változatos is.
Remek cselekmény szállal és igen erős, de fejlődő karakterekkel ellátva.
Olvastam, hogy nem tervezitek a folytatást, de mindenképpen érdemes lenne, egy másik közös regényen gondolkodnotok, mert nem csak nekem esett le az állam, hanem más molyocskáknak is.
Szóval semmi erőszak nincs ebben,- persze erős az érzet bennem -. de mindenképpen le kellett írjam a fenti sorokat.

Számomra nagyon kellemes szórakozást nyújtott és eltudnék viselni egy következő kötetet is tőletek!

Kedvenc!

Az embernek bizonságérzetet ad, hogy vannak titkai. Ha még azt is elvesszük tőlük, akkor rettegni fognak.

Sajnos az előző rész történéseire már nem nagyon emlékszem. Tetszett, hogy nem azonnal szerették meg egymást. spoiler Az elején még tetszett, de valahogy a végére elkezdett ellaposodni a történet. Sokszor elkalandoztam, nem akartam olvasni. Néha hirtelen váltottak a jelenetek között. Nem éreztem, azt a Robin fajta stílust.

Mivel nemrég olvastam az első részt, nagyon vártam a folytatást. A történet tele volt izgalommal, fordulattal, és szerethető szereplőkkel. Ráadásul annak ellenére, hogy komoly témáról volt szó mégsem nélkülözte a humort.
Jó volt újra találkozni Livlyvel és látni, hogy már családja van. Örültem, hogy ilyen jó barátok lettek Nympha királynővel.
Nympha és Yohan nagyon szerethetőek voltak, és bár első perctől ott volt a szikra köztük, mégsem „estek” egymásnak. Szép lassan ért be a kapcsoltuk, bár mindenki „piszkálta” őket. A kiskatonát imádtam. Az út megtétele nekem kicsit hosszúnak tűnt, de egyébként tetszett.

Az elején sokkal jobban tetszett, mint az előző rész. Valahogy a történetnek az a része sokkal kedvesebb volt számomra. Ráadásul Nympha is sokkal szimpatikusabb volt, mint az első részben, Yohan pedig egy elég izgalmas karakternek tűnt.
Ahogy jobban belemerültünk a sztoriba, viszont azon kaptam magam, hogy sokszor csak sóhajtok egyet. Végtelenül naivnak éreztem a szereplőket, nekem hiányzott a döntéseikből a végiggondolás. Összességében érthető számomra, hogy miért úgy cselekedtek a leírt helyzetekben, viszont az volt az érzésem, hogy nem tudják végiggondolni a helyzetüket, csak a saját szempontjukból. Azt hiszem, hogy a stratégiát hiányoltam.
Az még mindig nagyon érdekes, hogy az előző kötetből megmaradt éra mennyire sajátos keverék, viszont ebben a kötetben annyira nem volt hangsúlyos, hogy inkább zavaró lett számomra, mert néha nem tudtam hova tenni a hirtelen váltásokat.
Néhány helyen a magyar helyesírás és szórend kicsit csorbát szenvedett, ezt picit sajnálom, mert nekem az ilyen elvesz az olvasás élményéből.
Összességében azonban azt mondhatom, hogy habár másabb az első résznél, és talán kicsit hullámzóbb is, de van olyan jó, mint az. Abszolút nem bánom, hogy elolvastam

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 2
Stílus (írói): 2
Ötlet (eredetiség): 4
Tartalom (mondanivaló): 2
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 3
Érzelmek (ábrázolása): 3
Izgalom: 3

Mikor a sorozat előző kötetét, „A követ”-et olvastam, az írónő és mentora(?), barátnője(?), jelenlegi írótársa nagyon nekem estek az értékelésem miatt. Azért, mert az első kötet nem tetszett nekem, és ezt az akkori értékelésemben – bár jó szándékkal, és bízva a jövőbeni fejlődésben – le is írtam. Nos, ez alkalommal inkább tartózkodom a véleménynyilvánítástól (de nem a véleményalkotástól). Maradjunk inkább ennyiben. Bár azon sem csodálkoznék, ha a szerzőtársak ezért a pár mondatért ismét leszednék rólam a keresztvizet. :-)

Izgalmasabb eseménydúsabb volt mint az első rész. Ebben a részben nem Livly volt a főszerepben, hanem Nympha, jó volt őt is megismerni közelebbről. Főlélek nekem nem tudom miért, de nem lopta magát a szívembe. Yohan története a testvérei elvesztése, a mágus ereje, még érdekesebbé tette a történetet, ahogyan a nagypapájával történt visszaemlékezései is. Érdekes történet rajzolódott ki a Menedékről, nem vagyok fantasy rajongó, sőt néha el is veszítem a fonalat a képzelt világokban, ez mégis fenntartotta az érdeklődésemet. Igaz rengeteg teendőm miatt nehezen haladtam vele, de ez nem a történet hibája. Volt benne izgalom, romantika, civódás minden ami egy jó könyvhöz kell. :) Örülök, hogy elolvashattam. A vége kimondottan tetszett.

Tetszett, talán jobban is, mint az első rész. A váltott szemszög is jól működött.
Számomra viszonylag kerek és egységes lett a történet.

Az első rész is kedvencem, és ezt is imádtam. Izgalmas, fordulatos, romantikus, kalandos, egy szóval varázslatos. Nagyot alkottatok kedves írónők! Gratulálok hozzá!

Sajnos kicsit megcsúsztam az olvasással, de mentségemre szóljon, hogy bővült a család. :)
Most azonban a végére értem, és kimondhatatlanul imádom!
Csak 5*-ot tudok adni, pedig milliószor többet érdemelne. A két Írónő csodát alkotott!
Nagyon imádom Nymphát, Yohan-t, és mindenkit, aki a pozitív oldalon áll. Annyira szuperül átjött minden érzés, érzelem. Keresve se találok hibát benne. ❤❤❤

Örültem, hogy olvashattam Nympháról, így jobban megismerhettem. Bevallom, nem volt a kedvencem, csak nehezen tudtam azonosulni vele, de a végére egészen megkedveltem.
Tetszett, hogy nem spoiler. spoiler