Krekó Péter (szerk.) · Falyuna Nóra (szerk.)

Sarlatánok ​kora 11 csillagozás

Miért dőlünk be az áltudományoknak?
Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora

Ahogy ​Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított.

Sarlatánok korában élünk.
Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is – mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok.

Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért „dőlnek be” ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló… (tovább)

>!
Athenaeum, Budapest, 2022
400 oldal · ISBN: 9789635432363
>!
Athenaeum, Budapest, 2022
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635431489

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Paul Feyerabend


Kedvencelte 1

Most olvassa 10

Várólistára tette 75

Kívánságlistára tette 73

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Egy baj van ezzel a könyvvel: pont azokat nem fogja elérni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Ez a társadalomtudományi ismeretterjesztő kötet az áltudományok térhódítását és eszközeit vizsgálja, valamint azt, hogy miért növekszik rohamosan a népszerűségük, és hogyan védekezhetünk ellenük – mindezt tudományos igénnyel, mégis közérthető és olvasmányos formában.

Az áltudományok dióhéjban olyan elméletek, amelyek egyszerű, könnyen befogadható, és valamilyen oknál fogva népszerű (pl. könnyű, gyors sikert ígérő, vagy bárki számára elérhető) megoldási alternatívát kínálnak olyan kérdésekre, amelyekre nem létezik könnyű és gyors megoldás, csak nehéz és strapás. Azért nő rohamosan az áltudományok híveinek tábora, mert természetszerűleg hajlamosak vagyunk az egyszerű, erőfeszítést nem igénylő, garantált sikerrel kecsegtető megoldásokhoz vonzódni a rögös út helyett, még akkor is, ha a rögtelen út legalábbis gyenge lábakon áll.

A kötet néhány jelenség mentén fejti ki az áltudományok problémáját: a covid nyomán jelentkező infodémia, az ufókutatás, a laposföld-elmélet, a homeopátia, a horoszkópok és a bulvárlapok kamu személyiségtesztjei azok a példák, amelyeket kivesézve megismerhetjük az emberi lélektan működését, azt, hogy miért hiszünk el, hisznek el egyre többen nyilvánvalóan veszélyes és nonszensz elméleteket is.

Nagyon alapos könyv, melyet, félő, hogy csak azok fognak elolvasni, akik eleve szkeptikusak a népbutítással, a megvezetéssel, az összeesküvés-elméletekkel szemben, amikor pedig pont azoknak adhatna sokat, akik kevésbé állnak szilárd meggyőződésbeli alapokon e téren. (Ugyebár az is benne van a pakliban, hogy aki meg van vezetve valamilyen áltudomány által, az általában maga sincs tisztában azzal, hogy meggyőződése pszeudoszcientifikus.) A teljesség igénye nélkül megtudjuk belőle többek között, hogy a tudomány és a vallásos hit miért egészíti ki egymást ahelyett, hogy ellentmondana egymásnak (a vallásos hit alatt nyilván nem a bizarr szélsőségeket értve), mitől lesz egy elmélet vonzó/hiteles, illetőleg miért burjánzanak el egyre jobban egyre hajmeresztőbb áltudományos elméletek a nyilvánvaló tudományos alapigazságok rovására.

„(…) az áltudományok, noha igen sokfélék, nagy veszélyt jelenthetnek mind az egyénre, mind szélesebb közösségekre” – olvashatjuk a könyvben, és valóban, áltudomány alatt nemcsak a fenti példák értendők, ugyanakkor a laposföld-elmélettel foglalkozó fejezet például épp azért nagyon jó, mert noha ez az elképzelés jelen bejegyzés olvasóinak szemében alighanem kétségkívül nonszensz, világszerte és hazánkban is napról napra nő a népszerűsége, és azoknak a száma, akik valóban a nyakukat tennék rá, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem lapos. Ez a fejezet kiválóan levezeti, hogyan csinált egy fecske nyarat, hogyan indított el lavinát egy tudományosan már évszázadokkal ezelőtt minden kétséget kizáróan megcáfolt elmélet, és hogyan szerez ez az elmélet, mely minden ép eszű olvasó szerint abszolút őrültség, napról napra több valódi hívet magának. A laposföld-hit kérdése tehát egy jó példa az áltudományos nézetek elterjedésére, és ebben a minőségében érdemes vizsgálni a jelenséget. (…)

Folytatás: link

5 hozzászólás
Alvarando P>!
Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

A koronavírus járvány nagy teret adott az áltudományok terjedésének és egyre többen kezdtek az igazi tudomány ellen fordulni. Maga a kötet ezért született meg, hogy bemutassa az áltudományok működését és segítsen azoknak, akik nem képesek eligazodni ebben a labirintusban. Azonban az egyik szerző, Hanula Zsolt, aki a média felelősségéről ír a kötetben, ironikus megjegyzésével élve: „Ezt a könyvet sem az ilyen emberek fogják a kezükbe venni (vagy ha igen, pillanatok alatt átlátnak a háttérhatalmi összeesküvésen, ami a megírásához és a kiadásához vezetett).”
Maga a kötet a tudományokban hívó ember számára is érdekes olvasmány, három részre osztható. Az első rész a megalapozás, a szerkesztők elmagyarázzák miért került megírásra a kütet és elmagyarázzák magát az áltudomány fogalmát, majd egy kisebb tudományfilozófiai és oktatástörténeti összefoglaló következik, majd megismerhetjük mindennek a pszichológiai hátterét is. Megismerkedhetünk a placeo-és a nocebohatás fogalmával és megtudhatjuk mi az a deepfake, annak pozitív és negatív tulajdonságait egyaránt. A második részben megismerkedhetünk a laposföldhívőkkel, a tudományos orvoslást ellenzőkkel, a földön túli élet hidelmeivel és a pszichológia károsnak ható bulvár ágával is, amelynek legnépszerűbb terméke a horoszkóp lés a különböző személyiségtesztek. Itt egy kisebb hiányérzetem volt, mert egy pszichológiával foglalkozó tanulmány sem említette a Szabó Péter-féle, motivációs szakembereknek nevezett sarlatánok káros tevékenységét. A harmadik részben a szerzők a megoldásokat keresik, van aki a hatékonyabb tudományos kommunikációt és az oktatás reformját nevezi megoldásként, de olvashatunk a magyarok tudományhoz való viszonyáról és az újságírók felelősségéről is. A szerzők több tudományterület képviselői, találunk közöttük pszichológust, orvost, nyelvészt és újságírót is, a tanulmányok szövege könnyen emészthető, olvasmányos, egyes szerzők az ironikus humort sem nélkülözik, néhány cikkben pedig ábrák és képek segítik a jobb tájékozódást. A tanulmányok végén irodalomjegyzék segíti a további tájékozódást. A kötet ajánlható bárkinek, akit érdekel a tudomány-és áltudomány viszonya és tájékozottabb szeretne lenni a témában,

6 hozzászólás
Katalin_V_Tóth P>!
Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Történelmünkbe visszatekintve látható, hogy több hosszú ideje fennálló hiedelmet a technika, vagy tudomány fejlődése átformált. Furcsa belegondolni, hogy jelenlegi életünk, tudásunk is valamikor a jövőben történelemmé válik és talán amit biztosnak gondolunk, az megdől.
A több tanulmányból álló könyv rendkívül érdekes írásokat tartalmaz az áltudományok, álhiedelmek témakörében. Lúgosító diéta, placebo-hatás, laposföld-elmélet, UFO, és még rengeteg figyelemfelkeltő téma szerepel a műben és mindezek az áltudományosság szempontjából vizsgálva. Miért hiszünk ezeknek? Milyen veszélyeket hordoznak? És mit kellene tenni, hogy ne vigyenek tévútra minket?
Az izgalmas, elgondolkodtató, néhol humoros írások tetszettek, bár olykor tudományos nyelvezete miatt nehezen haladtam az olvasásával. De megérte.

Érdemes elolvasni Krekó Péter: Tömegparanoia című könyvét is.

Veruska>!
Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Összességében 5 csillag, de személyes élményem inkább most csak 4. Nagyon sok témáról olvastam már átfogóan, így engem sok meglepetés már nem ért.. (Ez nem a könyv hibája.) Mindenképpen nagyon fontos könyv, a mindennapi életben pl. teljesen elfogadott az „ én nem értek a matekhoz, és a természettudományokhoz” álláspont, sokan erre még büszkék is. Ellenben nem ismerni József Attilát nagy bűn. Szerintem ez is oka a konteók terjedésének… nem sikk se a kémia, se a fizika tantárgy.
Ami nekem tetszett, hogy ugyanazt gondolom a földöntúli életről, mint valaha Carl Sagan, ebben kvittek vagyunk. Mérő László és Hanula Zsolt fejezete különösen tetszett., és annak is örülök, hogy a könyvből tudtam meg, hogy a Ködpiszkáló blog újraéledt PirulaKalauz formában, eztán majd olvasni fogom tovább. Az asztrológia rész is telibe talált, nagyon vicces volt az ott leírt kísérlet. (Meg az a tény is, hogy a Nők Lapjának egyszerre van Pszichológia és Ezotéria melléklete is :) )
Lehet még jobban tetszett volna ez a könyv, ha a hazai viszonylatokba is jobban „beleáll”, több lepel lehullik. A pszichológia részen jó lett volna, ha előkerül egy-két divatos megmondóember, ahogy @Alvarando is írja, de személy szerint én hiányoltam Antal Vali „munkásságát” is, meg a pi-víz ügyét :) Talán még az is belefért volna, hogy a pozitív oldalról a tudósokról és a mögéjük álló híres emberekről is több szó essen. Vágó István és a Szkeptikus Társaságról is szó eshetett volna, (személy szerint még szívesen olvastam volna néhány hazai kis színes dolgot is), de ez lehet csak nekem volt fontos mert én kedvelem őket.
Mindenképpen érdemes elolvasni a könyvet, különösen azoknak akik még nem hallottak eleget ezekről a témákról, mert a jövőre nézve is hasznos ez a részben „történeti” áttekintés a konteókról.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Tarja_Kauppinen IP>!

Kulcsfontosságú az is, hogy megadjuk a jövő generációinak azt a képességet, hogy felismerjék a tudományos adatokat, és képesek legyenek kiszűrni az egyre hangosabb álhíreket.

271. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Tarja_Kauppinen IP>!

Minél védtelenebb tehát valaki, annál könnyebb átverni.

228. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Tarja_Kauppinen IP>!

A dezinformáció és az áltények burjánzása nem csupán a mémgyáraknak és a trollfarmoknak tulajdonítható, hanem a saját szakértelmüket túlértékelő állampolgároknak is.

317. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Tarja_Kauppinen IP>!

az áltudományok, noha igen sokfélék, nagy veszélyt jelenthetnek mind az egyénre, mind szélesebb közösségekre

346. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Tarja_Kauppinen IP>!

[…] állati okosnak lenni meg elképesztő tudományos dolgokhoz érteni szexi.

336. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Tarja_Kauppinen IP>!

az áltudományokkal […] való manipulációnak még az egyébként művelt, iskolázott és tudományos közegben mozgó egyének is áldozatul esetnek.

225. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Alvarando P>!

Sokszor persze nehéz megállapítani, hogy emberek ténylegesen, meggyőződéssel hisznek-e egy elméletben, vagy csak érdekli őket, esetleg trollkodnak.

251. oldal - Falyuna Nóra: A laposföld-elmélet reneszánsza

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Alvarando P>!

A pszichológia tudományának alapkérdése az, hogy miképpen működik az a gömbölyű komputer ott a nyakunkon, a két fülünk között. A pszichológia kutatóját elsősorban a szoftver érdekli, ellentétben a neuroscience-nek nevezett tudomány művelőivel, akiket viszont a hardver szerkezete és működése foglalkoztat.

235. oldal - Mérő László: A lélek megismerése. A tudományos pszichológia és a nem tudományos lélektan

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Alvarando P>!

A legfőbb játékszabály az, hogy a szólás-és egyéb szabadság addig tart, amíg másoknak baja nem esik emiatt. A vélemény szabadsága nem védhet olyan cselekedeteket, amelyek ahhoz vezetnek, hogy valakinek az egészségében kár esik (és halmozottan nem, ha az egész motivációja az, hogy pénzt keressen valaki). Jól is néznénk ki, a fél Btk.-t ki lehetne dobni az ablakon, ha a szólásszabadság ilyen jolly joker védőpajzs lenne.

337. oldal - Hanula Zsolt: Ismeretterjesztő tudományos újságírás és az áltudományok kihívása

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?

kormoci_edit P>!

Jelentem: olvashatatlan. Tudom, mert elolvastam.

242. oldal

Krekó Péter – Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora Miért dőlünk be az áltudományoknak?


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: 11.22.63
Stephen King: 11/22/63
Izsó Zita – Bach Máté: Pesti nő
Jared Diamond: A világ tegnapig
Krekó Péter: Tömegparanoia
Tari Annamária: Bátor generációk
Elliot Aronson: Columbine után
Tamás Gáspár Miklós: Törzsi fogalmak I-II.
Harlan Coben: Ne engedj el!
Susan George: Lugánói tanulmány