Mit fejtett fel Pénelopé? – Jézus varratlan köntöse – Uralkodók harisnyái, püspökök kesztyűi
Az ősi leletektől a modern térplasztikákig mindent megtudhat ebből az albumból, amit a kézikötésről tudni érdemes.
A könyv gazdagon illusztrált, száznál több színes képet és rajzot tartalmaz
Huszonöt különleges modell leírása is megtalálható a könyvben: saját kezűleg készítheti el az elegáns kabátokat, poncsókat, kardigánokat
A kézikötés története 2 csillagozás
Enciklopédia 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Nagyon jó, összeszedett történeti leírás a kötésről. Sok érdekességet megtudtam: pl hogy miért nem ugyanúgy kötnek a filmekben, mint én vagy mitől különleges egy-egy tájegység kötése. Sok-sok kép, ábra színesíti a könyvet. Igazán olvasmányos volt, tankönyvként is megállja a helyét. Érdekfeszítő és további kutatásra-nézelődésre sarkalló kiadvány.
Alaposan összeszedett írás a kötés rejtélyes történelméről. A könyv végén pedig minták is találhatóak pontos leírással segítve, hogy hogyan készítsük el őket. Az írónő, sokat merít kiállításokból valamint a szakmai ismeretségein keresztül is bemutat nekünk alkotókat, de ugyanakkor időrendi sorrendben megpróbálja felvázolni nekünk a kötés történelmét a leleteken keresztül. Nagyon érdekes és izgalmas könyvnek találom, sok szakmai kérdést is feltesz. Külön tetszik, hogy van egy összefoglaló ahol kérdezz-felelek formában próbálja felvázolni a tanultakat.
Népszerű idézetek
A norvégoknál kötéshez kapcsolódó szokások, hagyományok is kialakultak. Az 1800-as években, Norvégiában a férfiak a kalap alatt kis sapkát hordtak, mely otthon is rajtuk maradt, sőt abban is temették el őket. Ha egy fiú udvarolni járt egy lányhoz, a lány ha szívesen vette, belekezdett a fiú számára egy szép mintás pulóverbe. Mire a pulóver elkészült, az eljegyzésre is rendszerint sor került.
67. oldal
Érdekesseg, hogy a Skandináv országokban a kötőtűkkel való kötés mellett igen sokáig fennmaradt a hímzőtűvel való kötés. A 19.században még mindkét technikát használták, de a régi öltéses módszert többre becsülték, mert rugalmasabbnak, tartósabbnak ítélték az ilyen módon készült holmit. Egy finn mondás szerint: „aki kötőtűvel készült kesztyűt hord, annak a felesége nem elég ügyes.”
11. oldal
1680-tól már a TRICOTER szóval megkülönböztetik a kötést. Az AIGUILLE A TRICOTER pedig az eszköz, a kötőtű neve szintén ebből az időből való. A TRICOTEUSES, a kötőnők elnevezése később megvetett, pejoratív elnevezés lett, mert a francia forradalom idején, a népgyűléseken, a Konvent ülésein kötögetve várták a halálos ítéletek kihirdetését és a kivégzéseket.
21. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Peacock: Nagy kosztümös könyv ·
Összehasonlítás - Szentpéteri József – Stemler Gyula (szerk.): Magyar Kódex I-VI. ·
Összehasonlítás - Tánczrendek ·
Összehasonlítás - Friedrich Hottenroth: Nagy viseletkönyv ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Ré fiai 96% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára 95% ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája 94% ·
Összehasonlítás - Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 3. 93% ·
Összehasonlítás - Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve ·
Összehasonlítás