Andrássy ​Gyula 4 csillagozás

Kozári Monika: Andrássy Gyula Kozári Monika: Andrássy Gyula

Andrássyról ​alig tudunk valamit, a közvéleményben nem él az alakja, pedig Magyarország egyik legjelentősebb politikusáról van szó, 1867-71 között a Magyar Királyság miniszterelnökéről, a polgári Magyarország egyik megteremtőjéről, későbbi osztrák-magyar közös külügyminiszterről, egy olyan személyről, akinek a nevét Európában máshol is ismerik. Andrássy Gyula nagy formátumú politikus volt, igazi államférfi.

A szabadságharc végén a Szemere-kormány megbízásából külföldi diplomáciai útjáról nem térhetett haza, 1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen felakasztották a szabadságharcban való részvételéért. Kisebb megszakításokkal a francia fővárosban élt ezután, ahol élénken részt vett a társasági életben. Kora egyik legszebb férfijának tartották. A párizsi hölgyek a „szép akasztott” (le beau pendu) néven emlegették.

Kozári Monika könyve Andrássy magyar miniszterelnöki tevékenységére helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor ez a munka életrajz is, Külön fejezet… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sorsfordítók a magyar történelemben Kossuth

>!
Gondolat, Budapest, 2018
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636938284
>!
Kossuth, Budapest, 2018
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630990356

Enciklopédia 3


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

roganedina>!
Kozári Monika: Andrássy Gyula

A Kossuth Kiadós „rövidített változatot” olvastam el, így sok minden nem volt világos. Amúgy sem vagyok egy történelemben jártas valaki, ami azért nehezítette számomra az olvasást. Persze az egyértelmű, hogy a mai világban kicsit több Andrássy Gyula kéne…


Népszerű idézetek

kicsibak P>!

Andrássy Gyula – mint már arról szóltam – elnöke volt a Képzőművészeti Társaságnak, és több művésszel tartott kapcsolatot. Fennmaradt róla egy történet közös külügyminiszter korából, miszerint egy hivatalos fogadás alkalmával, ahol ő volt a házigazda, hosszasan elbeszélgetett Munkácsy Mihállyal, és nem foglalkozott az érkező magas rangú vendégekkel. Egy barátja megjegyezte, hogy a külügyminiszternek nem kellene ennyit foglalkoznia „egy piktorral”. Andrássy azt felelte: „Mondd csak, tudod, hogy ki volt Németalföld miniszterelnöke Rembrandt korában? Engem már réges-rég elfelejtettek, amikor Munkácsyról még mindig tudni fogják, hogy ki volt.”

194. oldal, A magánember - Az ő családja (Gondolat, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Andrássy Gyula · Munkácsy Mihály · Németalföld
mojo68 P>!

Andrássyt szeptember közepétől sokan biztatták, hogy avatkozzon be a cseh trializmus ügyébe, de ő azt felelte, „hogy korainak tartja egy az örökös tartományok egész jövőjére kiható vállalkozást a magyar közjog és a magyar érdek szempontjából megtámadni, még mielőtt mindazok hozzászólanak, a kiket az ügy a legelső sorban illet és a kiknek benne szavuk van. Azzal a hasonlattal élt, hogy oda át oly pohárból készülnek inni, a melyről azt hiszik, hogy tokaji van benne. Ha már most én, – így folytatta, – a ki meg vagyok róla győződve, hogy azon ital karczos, ezt nemcsak megmondom, hanem el is veszem szájok elől a poharat és a földre öntöm tartalmát, azt koczkáztatom, hogy teljes életökben oly véleményen lesznek, hogy tokajitól fosztottam meg őket. Kell tehát, hogy egy kicsit kóstoljanak belőle és magok győződjenek meg az ital minőségéről.”

(Gondolat 2018)

mojo68 P>!

„Nem a múlt keserveit akarom ez által föleleveníteni – mondta, mert politikában a szenvedély csak akadály, melyet az ész mellőzni rendel, hanem csak azon következtetést vonom belőle, hogy habár a nyers erő egy perczig szélesebb alapot ád is, de magában hordja a vesztésnek magvát; hogy a legnagyobb hatalom is megszűnik biztosan haladni, midőn elhagyja a törvényesség ösvényét” [Beszédei, 1/118].

(Gondolat 2018)

mojo68 P>!

„A 48-diki törvények teréről tehát – hová a múlt és a jövendő egyaránt utal – lelépnünk erkölcsi lehetetlenség.” Majd beszédét azzal zárta, hogy 11 évig a jog helyett a hatalom uralkodott az országban, de mégsem találnának senkit, aki azt gondolná, hogy a nemzetnek kevesebb joga van, mert 11 évig nem ismerték el. „Elévült jognak csak az tekinthető, melyről a nemzet maga lemond. Az elmúlt tizenegy év tapasztalása és Európa jelen körülményei ő Felsége tanácsadóit bizonyosan meg fogják győzni arról, hogy aki puszta hatalomra épít, az homokra épít” [idézi Beszédei, 1/121].

(Gondolat 2018)

mojo68 P>!

A Lajtán túl azt hiszik, hogy Magyarország külső segítségre számít, de nem így van. „Mi mindenek felett magunkra, a jogunk szentségére számítunk” [Beszédei, 1/133]. Majd arról beszélt, hogy a diplomácia milyen bizonytalan dolog, hasonlít a római néphez, amely a cirkuszokban a keresztények harcát nézte a vadállatok ellen, szívesen tapsolt a győztes kereszténynek, de nem segített neki, és a koszorút mindig a győztesnek tartotta fönn. …

(Gondolat 2018)

mojo68 P>!

„Nem akarom tagadni senkinek azon jogát, hogy a kormánynak nehézségeket csinálhasson; de ez alkalommal helyesebbnek tartottam volna ezt nem tenni azért is, mert oly indítvánnyal fellépni, mely azon szempontból indul ki, hogy a kormány adott szavát be nem váltja, a nélkül hogy a kormányt az iránt előbb interpellálnák, oly eljárás, melyre az illetőknek joguk lehet ugyan, de melyet méltányosnak elismerni képes nem vagyok. (Helyeslés jobbról.)
Azt mondotta továbbá Tisza Kálmán képviselőtársam, hogy hiszen ők vártak hat hónapig, tovább várniok nem lehetett. Köszönetet mondok e várakozásért; egyúttal azonban megjegyzem, hogy míg a t. képviselő urak várakoztak, addig mi működtünk, a kérdést tárgyaltuk és főbb pontjaiban már megállapodást is eszközöltünk. A t. képviselő úr el fogja ismerni, hogy az ő feladatuk sokkal könnyebb volt, mint a mienk, (Derültség) és le fogják kötelezni a házat, a kormányt és a közvéleményt, ha ezen körülményt most és más alkalommal tekintetbe veszik. (Élénk helyeslés és éljenzés.)” [Beszédei, 1/394].

(Gondolat 2018)

mojo68 P>!

Majd arról beszélt, hogy nem érzi magát hivatva, hogy köszönetet mondjon a képviselőtársainak az elért eredményekért, a meggyőződésért, amellyel az eredményeket elérték, mert ezért a köszönetet meg fogja adni a nemzet, az utókor, és megadta már a saját önérzetük. „Nem teszem ezt azért, mert hisz önök nem a kormány kedvéért alkottak maguknak meggyőződést, hanem meggyőződésből, a mely már létezett, pártolják a kormányt. (Elénk tetszés.) Mert nem a kormány alkotta a pártot, hanem e párt alkotta a kormányt, s ennek következtében mi nem vagyunk és nem lehetünk egyebek, mint a pártnak kifolyása, és koronázza bár közös fáradságunkat némi siker, semmire sem leszünk büszkébbek, mint származásunkra. (Elénk tetszésnyilvánítás.)” [Beszédei, 1409].

(Gondolat 2018)


Hasonló könyvek címkék alapján

Gantner Péter: Gyöngyösi János
Temesy Győző: Országgyarapító Horthy Miklós
Jókai Mór: Az én életem regénye
Frank Tibor (szerk.): Honszeretet és felekezeti hűség
Sárkány József: Gróf Széchenyi István élete és eszméi
Szendrei Ákos: Justh Gyula politikai pályája
Fekete Sándor: A nemzet prókátora
Kercza Imre: Világnézetek
Avar János: Hillary
Lynn Picknett – Clive Prince – Stephen Prior: Kettős mérce