Holnap ​előtt 24 csillagozás

Kowalsky – Le Renard: Holnap előtt

Két név, két ember: Kowalsky: Black-Out, Mantra, Kowalsky meg a Vega. Énekes, szövegíró, festő, modern polihisztor. Le Lenard: Eleven Cthulhu: Ars Magica antológiák, a Vér városa antológiák – és kb. ötszáz könyv fordítója/szerkesztője/írója. Valamit üzennek: Meggyőződéssel, hittel, féltő szeretettel – ezzel a történettel, amiben kettejük életének epizódjai keverednek a fikcióval, a valós események a fantáziaszülte helyzetekkel és karakterekkel.

>!
Trajan, Budapest, 2005
248 oldal · ISBN: 9638662468

Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

>!
RandomSky
Kowalsky – Le Renard: Holnap előtt

HammerWorld No. 177 / 2005. szeptember
Ez a regény a Black-Out/Mantra/Kowa meg a Vega-énekes Kowalsky és a számos novellát és egy regényt (Eleven Cthulhu) jegyző és számtalant fordító Le Renard közös műve. És nagyon szeretném, hogy minél többen elolvassák, ezért (is) nehéz róla írnom. És azért is, mert mindkét szerzőt ismerem egy kicsit, Kowa számát anno még én adtam meg Renard-nak, és van, ahol tudom és van, ahol csak sejtem, hogy melyik rész melyiküké. Merthogy önéletrajzi elemekben bővelkedik a könyv, mégsem róluk szól.
Inkább olyan, mintha a Kowa bandáitól származó idézetekre fűzték volna fel a saját kis élményeiket, gondolataikat, s így született volna ez a regény. Ami meg olyan, mint egy film. Mintha egy olyan magyar filmet néznél, ami tökéletesen visszaadja, mi van épp „ideát”, milyen itt nálunk fiatalnak lenni, de semmivel sem gyengébb élmény, mint mikor valami nyugati kult-filmet nézel. A „filmzenét” meg ugye az említett idézett dalok szolgáltatják – üvölt a megfilmesítésért!
Maga a sztori tartalmaz átlagos elemeket, de egyrészt az írók zsenijét mutatja, amilyen megtekerten szőtték egybe az egészet, másrészt meg pont ezek miatt is tükrözi annyira jól a jelenvalót. Egy 18 körüli srác a főszereplő, aki egy vidéki kisvárosban zenélget, beleszeret egy gazdag fővárosi csajba, aztán mindent elveszít, kábszeres lesz – de a regény egy másik síkján a kataton-állapotból magához tért fiatalember az, aki emlékezik és gyógyul… Kezdetben nehezen követhető, de aztán nagyon is bejön, ahogy az idősíkok és gondolatok között csapong a mesélő. Így történhet, hogy megdöbbentően jól megfér egymás mellett a régi, szépből egyre csúfabba csapó napokat felidéző sztorizgatás (ami akár Salinger Zabhegyezőjére is emlékeztethet), a keleti filozófiákat szerencsés módon magyar agy számára is élvezhetően és érthetően felidéző gondolatok, a szinte Kerouac-nak emléket állító részletek (utakról, hippikről, zenékről), a Chuck Palahniuk regényeivel (Halálkultusz, Harcosok klubja) rokon, kemény társadalomkritika, a hol egészen meredek, hol elvont leírások a kábszeres utazásokról, meg persze a dalszövegek és versek.
Szeretném, ha nem csak Kowa és csapatainak rajongói olvasnák el a Holnap előtt-öt. Szeretném, ha óriási siker lenne, igazi bestseller, de legalábbis kultusz-regény. Szeretném, ha sok év múlva is ezt a könyvet emlegetnék mindenütt, mint az évezred eleji újító, izgalmas magyar irodalom egyik legjobbját. És a fenti pozitívumai mellett is leginkább a vége miatt mondom ezt. Mert azt ad, amit manapság annyira kevés könyv (film, zene, stb.): reményt, és egy kicsi derűt.

1 hozzászólás
>!
Lasi
Kowalsky – Le Renard: Holnap előtt

Nekem fontos olvasmány volt. Valószínűleg ezért is emlékszem rá jó szívvel. Nagy rajongó voltam.

>!
kissakos I
Kowalsky – Le Renard: Holnap előtt

Kowalsky mint rockénekes, festő, életművész, jógaoktató-egyszóval egy igen érdekes és összetett figura. Saját életrajzi elemeit felhasználva, egy ismert magyar íróval összefogva egy izgalmas kortárs irodalmi regényt akart írni. Próbálkozásnak érdekes volt, a Kowa „reneszánszember” profiljába bele is fér, de azért annyira nem lett átütő darab…

>!
Trajan, Budapest, 2005
248 oldal · ISBN: 9638662468
>!
dodelka
Kowalsky – Le Renard: Holnap előtt

Kowaksky is inkább maradt volna a dalszöveg/versírásnál… a történet szörnyű, semmitmondó, unalmas, sablonos. A beékelt irományokat inkább meghallgatom cd-n!


Népszerű idézetek

>!
[névtelen]

Mikor lejött a majom a fáról,
És elhatározta, hogy ember lesz,
Bement az első rohadt nagy boltba
És saját pénzen tévét vett,
Haza is vitte nagyon gyorsan
Összedugdosta a drótokat,
És ostoba fejjel figyelte:
Mi most a világ sorsa.
Hé ember, szedd össze magad,
Darwin majmot csinált belőled!

7. oldal

>!
[névtelen]

Parányok vagyunk csak; lemetszett lábú hangyák egy végtelen sivatagban. Sokszor egyetlen homokszemben botlunk meg.

246. oldal

2 hozzászólás
>!
[névtelen]

A világ megváltozott. Más lett. Ebbe a világba nem való a költészet. A földiekkel-játszó-égi-tünemény éra véget ért. Ez a politikusokkal-játszó-korrupció korszaka.

207. oldal

>!
[névtelen]

Ennyi. Tényleg egyszerű. A majdnem-meghalásom is egyszerű; már ez az emlék sem kelt bennem semmiféle érzelmet. Talán félnem kellene, legalább így, utólag, de minek? Születésem előtt egy örökkévalóságon keresztül semmi voltam. Halálom után ugyanaz leszek. Miért féljek tehát egy olyan valamitől, amit módom volt egy örökkévalóságon keresztül megszokni? Persze, siettetni se kell a dolgot. Nem, soha!

223-224. oldal

2 hozzászólás
>!
[névtelen]

Valahogy mindig minden balul sül el
De most már engem ez sem érdekel
Én csak élek, ahogy lehet
Élek, bármi jöhet
Élek, a kedvem nem veszi el…

Bárhogy nézed, a lényeg az ott van
Egy hangban, egy szóban
Elmondja az, aki mindent lát
Mert nem elég ha hajtod ami kell
Ha a földön hever, vedd fel
Mert a szerencse jár Nálad is
Minden nap, ha húzod a szádat is

Mert megesik, hogy balul indul bármelyik nap
De már lehet az is elég, ha épp nincsen fagy
Vagy a vak, aki semmit se lát
De ha megismer, szereti, ha gondol rád
Mert leesik a tantusz, ha éles az agy
Hogy a nagyvilág sem túl nagy
És itt több a szép, mint a rossz
Nevess, ha komolyan gondolod…

Bárhogy nézed, a lényeg az megvan
Egy hangban, egy szóban
És érted a végén és mindent látsz
Mert lehet, hogy túl sok az, amire vágysz,
De ha a kevesebb több, Te se tátsd a szád,
Ahogyan mondom, az lehet, hogy nem szakzsargon
De figyelj, mert burkoltan mondom…

Valahogy mindig minden balul sül el
De most már engem ez sem érdekel
Én csak élek, ahogy lehet
Élek, bármi jöhet
Élek, a kedvem nem veszi el…

230-231. oldal

>!
[névtelen]

Van, hogy a kezedet érzem a vállamon,
De mégsem vágom, hogy ez így van vagy álmodom,
És hogy a súly, ami húz, az visszatart vagy felemel…?
Mindegy!
A lényeg a lényeg, hogy bármi jön, ne eressz el…

Van, hogy a szemedet érzem a hátamon,
Figyelsz, mint őrszem a szétlőtt várfalon
De hogy ez a súly, ami húz, az visszatart vagy felemel…?

Van, aki képben van és van, aki mindig szív
Minden út összefut és Hozzád hív…

Lehet, erre van,
Lehet arra lesz,
Lehet balra jobb, lenne, talán
Lehet jobbra, de még nagyon messze van!

Lehet, erre van,
Lehet arra lesz,
Lehet balra jobb, lenne, talán
Lehet jobbra, de még nagyon messze vagy!

Van, hogy a szívedből elmegy a szánalom
Ahogy egy hadsereg, áttör a városon,
De hogy ez a súly, ami húz, az visszatart vagy felemel…?

243-244. oldal

>!
[névtelen]

Lehetne sima ügy
És mehetne jobban
Mindig a nap ragyogna
Bár lehetne könnyebb és gurulna jobban
Ahogy az égen mikor egy gép suhan
Haladna úgy, ahogy egy kés a vajban
De úgy lehet, hogy nem lenne időm rád…

11. oldal

1 hozzászólás
>!
[névtelen]

Honnan tudják az emberek, hogy mi kell az isteneknek?
Talán templomok, katedrálisok? Áldozatok, imák? Emberek, akik hódolnak isteneik előtt, irtják egymást isteneik nevében, imádják a felsőbbrendű lényt, a mindenség urának tartják, és közben ők maguk azok, akik szabályokból, jelzőkből, imákból és szent történeketekből font drót-sövénykerítés közé szorítják magukat és a velük kényszerből vagy önként egyetértőket.

24. oldal

>!
[névtelen]

Minden perccel rövidebb az éj
És mindjárt véget ér
Lassan felkel a nap az égen
Egy utolsó csillag ég
Hidd el fáj, hogy bántalak
De nekem mennem kell
Ez az út egy futószalag
Minden pillantásoddal
A szívem megszakad

Halkan ébreszt majd a város és a fény
Vadul és szelíden, ahogy a tenger a parthoz ér

Minden nappal rövidebb az élet
Egyszer véget ér
De bárhol jársz, én gondolok Rád
Gondolok, ne félj!

Nincs az a hely és nincs az a bűn
Ami ne emlékeztetne folyton Rád
Minden szavadat őrzöm
De én most indulok tovább!

Halkan ébreszt majd a város és a fény
Vadul és szelíden, ahogy a tenger a parthoz ér

Nem csak az alkalom szüli a tolvajt és a pénzt
Ahogy egy anya hagyja el, hűtlen gyermekét
Olyan ez a vér, ami hajt, én a szavakkal csalok
De szeretni foglak akkor is, ha nem akarod

153-154. oldal

1 hozzászólás
>!
[névtelen]

Van az úgy, hogy bárhogy is várom
A jéghideg ágyon nem jön az álom
Nélküled semmit sem ér ez az élet
A végzet méreg a négyzeten, úgy hiányzol!

87. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: Hullócsillag
Sarah Dessen: Altatódal
Klebniczki Barbara: Drog
Gömör Tamás: A túlélő
Szabó Magda: Für Elise
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Szabó Magda: Az ajtó
Márai Sándor: Hallgatni akartam
Szabó Magda: Ókút
Dallos Sándor: A nap szerelmese / Aranyecset