Legtöbbünk számára a metafora olyan nyelvi kép, amelyben egy dolgot egy másikhoz hasonlítunk, és a kettőt azonosítjuk egymással. Például az „Akhilleusz egy oroszlán volt a harcban” szerkezetet metaforának tekintjük, abban bízva, hogy ezzel művészi, illetve retorikai hatást érünk el, hisz Akhilleusznak és az oroszlánoknak vannak közös tulajdonságaik, mint például bátorságuk és erejük. A metafora ilyen felfogása a mai napig élő elképzelés a nyelvészetben, filozófiában és a művészetben.
A metafora a kortárs kognitív nyelvészet megközelítésében azonban elsősorban a fogalmak és nem a szavak jellemző tulajdonsága; funkciója az, hogy segítse bizonyos fogalmak megértését, és nem csupán művészi vagy esztétikai célokat szolgáljon; gyakran nem hasonlóságon alapszik; a hétköznapi emberek is a legkisebb erőfeszítés nélkül használják (anélkül, hogy ennek tudatában lennének); a metafora nem felesleges, bár kellemes nyelvi díszítőeszköz, hanem az emberi gondolkodás és… (tovább)
Legtöbbünk számára a metafora olyan nyelvi kép, amelyben egy dolgot egy másikhoz hasonlítunk, és a kettőt azonosítjuk egymással. Például az „Akhilleusz egy oroszlán volt a harcban” szerkezetet metaforának tekintjük, abban bízva, hogy ezzel művészi, illetve retorikai hatást érünk el, hisz Akhilleusznak és az oroszlánoknak vannak közös tulajdonságaik, mint például bátorságuk és erejük. A metafora ilyen felfogása a mai napig élő elképzelés a nyelvészetben, filozófiában és a művészetben.
A metafora a kortárs kognitív nyelvészet megközelítésében azonban elsősorban a fogalmak és nem a szavak jellemző tulajdonsága; funkciója az, hogy segítse bizonyos fogalmak megértését, és nem csupán művészi vagy esztétikai célokat szolgáljon; gyakran nem hasonlóságon alapszik; a hétköznapi emberek is a legkisebb erőfeszítés nélkül használják (anélkül, hogy ennek tudatában lennének); a metafora nem felesleges, bár kellemes nyelvi díszítőeszköz, hanem az emberi gondolkodás és megértés elengedhetetlen kelléke.
Ez a megközelítés egy átfogó, általános és empirikusan tesztelt elmélet, amely rámutat, hogy a metafora alapvető az emberi gondolkodásban és megértésben, de ezen túlmenően társadalmi, kulturális és pszichológiai valóságunk megalkotásában is. A metafora jelenségének megértése tehát azt jelenti, hogy belátjuk, nem tudunk metafora nélkül gondolkodni, és a világról alkotott új elképzeléseinket is csak metaforarendszerek segítségével tudjuk létrehozni.