Huba ​a Nagyvízen 4 csillagozás

Nem rossz ez egyáltalán. Azoknak ajánlom, akik szeretik a fantáziadús történeteket, fura szereplőkkel, érdekes helyszínnel, izgalmas, vicces kalandokkal. Nekem kicsit néha túl sok volt, túl bizarr, és a poénok egy részét a gyerekek nem értik szerintem, de ettől függetlenül kellemes volt olvasni.

„– Tudod, a szeretéstől minden csak jobban működik!”

Nem ritka, hogy borító alapján választok magamnak olvasnivalót, így amikor megláttam ennek a mesekönyvnek a címlapját, éreztem azt a bizonyos vonzást, mely évek óta hatalmába kerít, ha megtetszik egy könyv. A mostani értékelésem is egy olyan kötetről szól, amit a fent említett módon választottam. Ahogy mondani szokták a külső megfog, a belső pedig megtart, bár tény nem feltétlenül ebben a kontextusban használják átlagban ezt a mondást, én mégis többször így gondolok ezekre az esetekre.

Kováts Gábor – Huba a Nagyvízen című mesekönyve 2021 őszi újdonságainak egyike, amely a Magyar Napló gondozásában jelent meg.

A könyv elsődlegesen Győri Tibor rajzai miatt különleges, mert bizony nagyon izgalmas színekkel, remek illusztrációkkal találkozhat az olvasó.

A történet egy kisfiúról szól, aki ismételten Álomfölde segítségére siet. Ebből már sejthetitek, hogy egy sorozat második részéről van szó. Ez így elsőre persze nem is hangzik rosszul, hiszen kicsit olyan Végtelen Történet érzést keltett bennem a sok fura szerzet és az alapkoncepció megismerése után.

De nézzük is fülszöveg alapján részletesebben:

Az emberek álmai sokszor nyugtalanok, kacifántosak és nehezen értelmezhetőek. Nem is gondolná senki, hogy mindennek bizony komoly oka van, mégpedig az, hogy Álomföldén Dzsuvás Vili ismételten rosszban sántikál. Természetesen, hogy ne legyen ilyen egyszerű a probléma, rögtön két bajkeverővel van dolga Hubának, annak a kisfiúnak, aki egyszer már megmentette ezt a földet és népét a komoly bajoktól. Tehát Vili megnősült és újdonsült arájával, Banyek Baby viharboszorkánnyal esőfelhőket támasztanak, hogy vízözönnel pusztítsák el Álomföldén élő népeket, hogy aztán átvehessék a hatalmat. Hubára ismételnek egy nagy kaland vár, melynek komoly tétje van és egy rendkívül izgalmas, de veszélyektől sem mentes küldetéssel teljesíthető. A mostani utazás elején rögtön egy nagy vízitúrás kalanddal kezdődik minden. Régi és új barátokkal együtt vág neki ennek a küldetésnek Huba, de eközben az ellenség sem tétlenkedik, ahogy várni lehet. Vajon sikerül –e a küldetés és megmentik-e Álomföldét? És vajon Huba képes –e megbízni azokban, akik segítséget nyújtanak, még ebben a szokatlan világban is?

Szubjektív meglátásom szerint ez a mese felettébb érdekes. A kalandokban és furcsa szerzetekben gazdag történet nem kis fantáziáról árulkodik, a szerző határtalan csavarokon átívelve vezeti olvasóját egyik kalandból a másikba.

Bővebben a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2021/10/kovats-gabor-h…

Ez a 2. kötet sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint az első – Huba egy átjárón keresztül Álomföldére jut és találkozik sok fura szerzettel –, olyan volt, mint egy Alice Csodaországban pepitában, ebben viszont már eszébe sem jut ez a párhuzam az embernek. Érdekesek a lények, kellően fura a világ, ahol barangolunk spoiler, és bár egyszerű a sztori, mégis ott az izgalom a lapokon.

Egy bizarr álom… hiányzott, hogy az első rész kimaradt… de már nem is szeretném pótolni.
Valami mást vártam. Kár érte.