Kováts András (szerk.) · Rónai Gergely (szerk.)

Bevándorló ​Budapest 6 csillagozás

Kováts András – Rónai Gergely (szerk.): Bevándorló Budapest

Nem ​kell feltétlenül külföldre utaznunk, hogy új vilá­gok táruljanak fel előttünk, Budapest utcáin sétálva is lehetőségünk nyílik rá, hogy – ha csak szimbolikusan is – átlépjünk határokon. Elég, ha csak kíváncsiak vagyunk a köztünk élő bevándorlók hétköznapjaira, ünnepeire, s ami kívülről zárt volt, megközelíthetetlen, idegen, egy­ szerre megnyílik; érthetővé, szerethetővé válik. Nem válunk persze részévé a Magyarországot különb-különb okokból választó, más-más kultúrájú közösségeknek, de sorsukkal, kultúrájukkal ismerkedve megtanulunk otthono­san mozogni körükben, és a „határokon túli” valóság felfedezése az első lépés afelé, hogy ne kirekesztő közeget találjanak Magyarországon, hanem megértőt és elfogadót.
Könyvünk szerzői – az irodalom, az újságírás és a foto­gráfia eszközeivel – azt az ezerszínű világot villantják fel, amelynek boldogságot, boldogulást kereső „hősei” oly­kor igen messziről, Kínából, Vietnamból, Afrikából vagy akár Latin-Amerikából jöttek. Mire a kötet… (tovább)

>!
Menedék Egyesület, Budapest, 2009
210 oldal · ISBN: 9789638792358

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

idegen

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest · Magyarország · Mongólia


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

egy_ember>!
Kováts András – Rónai Gergely (szerk.): Bevándorló Budapest

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én szeretek sokszínű városban élni. Az ismerőseim között viszonylag sok bevándorló van. Gyerekeim osztálytársai között akad félig angol, cseh, spanyol, kínai, izraeli, de még új-zélandi is.
Ma az 1,7 millió budapestiből kb. ötvenezer a külföldi és még egyszer ennyien szereztek már állampolgárságot. Hogy ez sok, vagy kevés, ki-ki döntse el maga. Biztosan sok olyan európai város van, ahol ennél jóval magasabb az arányuk, de az is biztos, hogy ez a százezer ember rajta hagyja a nyomát a város külsején és életén.
Nincs olyan, hogy A Bevándorló. Ahányan vannak, annyi félék. Vannak, aki már évtizedek óta itt élnek, vannak akik csak pár hónapja, és nem is akarnak maradni. Egyesek tanulni jöttek, mások dolgozni. Van, aki a befektetései miatt él itt, van, aki a szerelme miatt, és olyan is van jócskán, akinek menekülnie kellett. Vannak köztük szegények és gazdagok, ismertek és ismeretlenek. Vannak, aki ápolják a kapcsolatot az anyaországgal, és olyanok is vannak, akik nem tudják, vagy nem is akarják. Talán csak egy dolog közös bennük, hogy vándorok, akik egyszerre állnak két világ határán, és egyikbe sincs bejárásuk.
Budapest egyszer inkább, máskor kevésbé, de mindig is kozmopolita és asszimiláló város volt. Még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik.
Mindegyik történetnek megvan a maga tanulsága. Leginkább az, hogy Magyarország elég elviselhető hely, de húsz, harminc, negyven évvel ezelőtt toleránsabbak és befogadóbbak voltunk. És ez elég szomorú.
Idegennek lenni akkor is rossz, amikor jó. Ne nehezítsük meg!

1 hozzászólás
Annamarie P>!
Kováts András – Rónai Gergely (szerk.): Bevándorló Budapest

A Magyarországon élő egyre változatosabb országokból érkező külföldiek, az úgy nevezett bevándorlók életét mutatja be a könyv egy-egy novella, íráska segítségével és nagyszerű fotók révén. Bővebben a blogomban.

Carmilla >!
Kováts András – Rónai Gergely (szerk.): Bevándorló Budapest

Vicces élmény volt felfedezni a perzsa Budapest fejezet képei között egy volt évfolyamtársam arcát. :)


Népszerű idézetek

Carmilla >!

    Amikor anyám már könnyek nélkül tudott erről beszélni, akkor értettem meg, hogy mit jelent vándorolva idegen­nek lenni. Az ember egyszerre áll két világ határán, és egyikbe sincs bejárása. Se a sajátjába, se a másikéba.

170. oldal, Podmaniczky Szilárd: Idegen (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: idegen
Carmilla >!

(…) Pedig a sirály nem árt senkinek. Télen, ha éhes, még a szemetet is összeszedi, meg az eke után is kicsipegeti a pondrókat. Újabban sok megdöglik az öngyújtóktól, mert azt hiszi, kishal. Lebegnek ezek a kis műanyag öngyújtók a vízen, a nagyobb madarak meg rábuknak. Ha szerencséje van, nem bírja bekapni, de néha megroppantja a csőrével, és akkor persze megdöglik.

147. oldal, Tóth Krisztina: Gyűrű (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: öngyújtó · sirály
Carmilla >!

Egy sűrű nevetésektől, ékszerektől és életerőtől csillo­gó szudáni asszony azt mondta, a magyarokat sosem látja mosolyogni, itt nem boldogok az emberek. A szom­szédok nem szeretik egymást, nem is akarnak beszélni egymással, nem érti, miért. Afrikában, pedig mennyivel nagyobbak a bajok, mindenki sokkal többet mosolyog. Magyarországon béke van, az emberek az utcán jár­va biztonságban érezhetik magukat, de ezt nem tudják méltányolni.

30. oldal, Lángh Júlia: Itt más az idő (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · Magyarország
Carmilla >!

Yu Zemin műfordító, író, újságíró 1991 októbere óta él Magyarországon, először Szegeden, aztán Buda­pesten. Most éppen Dragomán György Fehér királyát fordítja, de fordított már Esterházyt is, és Krasznahorkai Lászlót elkísérte egyszer kínai riportázskörútjára. Szere­pelt Cs. Nagy Sándor Képzelt kínai c. 1997-es kisjáték-filmjében. Igazi értelmiségi szkeptikus, aranykorként emlí­ti a kilencvenes évek elejét, azóta a pénz és hiánya sokat rontott az itteni magyar–kínai viszonyon, „a ma­gyarok is okosak lettek, ők is akarnak csalni, lopni“.

188. oldal, Vágvölgyi B. András: Kínaiak-szindróma (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Esterházy Péter · Krasznahorkai László
Carmilla >!

Állító­lag Kínában majdnem mindenki kívülről tudja és szereti a „Szabadság, szerelem…” című Petőfi verset, legalábbis ezt írja a nyihao.hu. Úgy tartják, „a háború alatt a kato­nák ezzel a verssel bátorították egymást. A Kínai Nép­köztársaság megalapítása után ez a vers belekerült a diákok irodalomkönyvébe. Körülbelül egy évszázada is­mertette meg Lu Xun (Lu Hszün) Petőfi verseit a kínai nép­pel, és azóta baráti viszonyban áll egymással a kínai és magyar nép.

189. oldal, Vágvölgyi B. András: Kínaiak-szindróma (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Kína · Petőfi Sándor
Carmilla >!

A 2000-es évekre a budapesti városképnek is szerves részévé váltak a más európai nagyvárosokból ismert kebabos gyorséttermek. A kezdetben idegenkedő lakosságnak szánt marketingfogásként a termé­ket sok helyütt „gyros” néven vezették be a piacra, vélhetően a görögor­szági nyaralások kulináris élvezeteinek felidézésével kecsegtetve. Aztán ez így is maradt, ma majdnem minden török (és nem török) pecsenyesütő gyrosként árulja a kebabot.

93. oldal, Török és kurd Budapest (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: gyros · kebab
Carmilla >!

Dzsibrail Besszám, grafikus és karikaturista évtizedek óta Magyarországon él. Részt vett kedvenceink – Pom Pom, Dr. Bubó, Pumukli stb. – tervezésében, rajzolásában.

165. oldal, Arab Budapest (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Pom Pom
Carmilla >!

(…) …tisztelet a kivételnek, de legtöbb embernek fogalma sincs, nem tudnak semmit Dél-Amerikáról meg Közép-Amerikáról, keverik az országokat, mindegy nekik, hogy Chile vagy Panama, Argentína, Brazília vagy Nicaragua, nem tudják még a fővárosainkat se, a történelmünkről pedig végképp nincs semmi fogalmuk. Pedig én úgy érkeztem ide, hogy egy baráti országba jövök, egy olyanba, ahol ismernek minket, ahol mindent tudnak rólunk, a hazámról és a polgárháborúról, de ez itt nem érdekelt senkit.

8. oldal, Dragomán György: Limonkonszál (Menedék Egyesület, 2009)

Carmilla >!

(…) Perzsa mesék – köztük az annyira magyarnak vélt „Dolgozz, macska!” A perzsa miniatúrákra egy szál macskaszőrrel festik a szabad szemmel szinte már láthatatlan finomságú részleteket.

68. oldal, Szabó T. Anna: Nomád perzsa (Menedék Egyesület, 2009)

Carmilla >!

(…) Budapest gyönyörű. Nemrég videoklipet is forgatott itt egy híres mongol énekes, ami sokáig fenn volt az otthoni slágerlistán.

135. oldal, Matkovich Ilona: Távol Ázsiától (Menedék Egyesület, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Budapest

Hasonló könyvek címkék alapján

Wetzel Tamás: A bevándorlás kérdése Magyarországon
Komjáthy Zsuzsanna – Pataki Teréz – Szemerey Anna (szerk.): A másik helyében
Antoine de Saint-Exupéry: Levél egy túszhoz
Eoin Colfer – Andrew Donkin: Illegál
Corinna Milborn: Európa: az ostromlott erőd
Cseresnyés Ferenc: Migráció az ezredfordulón
Udo Ulfkotte: A menekültipar
Geert Wilders: Halállistán
Martin Horváth: Négercsók – avagy hogyan indultam megmenteni a világot
Bognár Katalin (szerk.): Idegenek a kertemben