Három évtized távlatából is, mind a mai napig is a művészi, tudományos és közgondolkodás érdeklődésének előterében van a társadalmi-politikai változásoknak az a kora, amelyet röviden az „ötvenes évek” néven szoktunk emlegetni. Olyannyira körüljárt, megírt téma e néhány év története, hogy hovatovább a divatba való beolvadás, az árral úszás veszélye fenyegeti azt, aki az ötvenes évekről szól.
Három évtizednyi távlat, vagyis a harmincas éveit taposó generáció, a háború, a felszabadulás idején és utána született nemzedék számára a felnőttfejjel való kényszerű visszatekintés ideje, a gyökerek, az indíttatás kutatásának kora; a nyiladozó értelemmel szerzett első és mindörökre meghatározó élmények rögzítésének ideje, amelyek nélkül mai önmagunk megértése, megfogalmazása lehetetlen. Kőváry E. Péter regénye ennyiben kortünet: egy generáció útkeresésének része, azé a generációé, amely nem divatból nyúl az ötvenes évekhez, hanem születési dátuma folytán. S mert szigorú, távlatokban… (tovább)
Nem jön többé a drótostót 6 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Kortörténet apám-anyám idejéből…erről a városról ahol élek.
Akkoriban Szepesi hangja zengett az ablakba kirakott rádióból.
Az egész utca hallgatta.
És voltak még példaképek. Megérdemelt győzelmek.
Az aradi 13 mellett a nemzeti 11 nevét is kívülről fújták…
Apám most is tudja mindet és adja tovább…
Kalandokban gazdag, kenyérben szegény idők jártak.
Összegyűrt melegítőalsók voltak a kapufák és a felső lécet a felhők széle jelölte…
Egy tál étel volt, egy labda, egy váltás ruha és egy cipő.
(A cipő kicsi volt, de apámnak nem volt más választása. Jobb lábán a kisujja ráhajlott a többire, így volt csak jó. A katonaságig nem volt vele baja. De a bakancsba már nem fért így bele. Műtét, újra tanult járni és örök emlékként abból az időből eggyel kevesebb lábujjal éli le az életét. Nevetve mesél róla ma is.)
Úgy ahogy ez a könyv mesél.
S nem volt nagyobb riadalom annál, minthogy elvisz a drótostót.
Gyermekszájból „hallható”, gördülékeny cselekményű könyv, mely egy család történetét idézi fel, megvillantva a történelem fájó valóságait. Nagyon kedveltem és nagyon sajnáltam rövidségét. Külön csillagot adnék a megelevenedő napi pillanatképeknek, mint például a disznóölés, a mézpergetés vagy akár a kenyérdagasztás „leírásáért”.
Népszerű idézetek
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Horváth Péter: Getnó ·
Összehasonlítás - Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág ·
Összehasonlítás - Földes Anna: Egy parasztasszony útja ·
Összehasonlítás - Fekete Pál: Cseppek a tengerből ·
Összehasonlítás - Vámos Miklós: Zenga zének 90% ·
Összehasonlítás - Bereményi Géza: Magyar Copperfield 90% ·
Összehasonlítás - Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években ·
Összehasonlítás - Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője ·
Összehasonlítás - Visky András: Kitelepítés 88% ·
Összehasonlítás - Dalos György: A körülmetélés 87% ·
Összehasonlítás