A ​fakó lovacska 7 csillagozás

Kazah népmesék
Kovács Zoltán (szerk.): A fakó lovacska Kovács Zoltán (szerk.): A fakó lovacska

Ezeket a kazah népmeséket 1942–1944. között fordítottam, amikor a nagy szovjet honvédő háború idején Moszkvából Közép-Ázsiába evakuálva, Kazahsztán köztársaságának fővárosában, a szép Alma-Atában éltem. A kazah népköltészet szépségére még egyetemi hallgató koromban felhívta figyelmemet öreg professzorom, Vámbéry Ármin, a világhírű magyar utazó és folklórista, aki járt a kazahok között és emlékét még máig is őrzik ott.
Ezeknek a meséknek nagy része még oroszra sincs lefordítva. Egy részük kazahul sincsen még kiadva. Az alma-atai Tudományos Akadémia kéziratos gyűjtését bocsátotta rendelkezésemre és kazah munkatársakat adott mellém, akik a nyersfordítás elkészítésében támogattak.
A magyar fordítás munkájában Geréb László volt segítségemre.
Hálás köszönetet mondok e helyen a Kazah Tudományos Akadémia kitünő tudósainak támogatásukért. Különösen Avezov elvtársnak, a kiváló költőnek, aki a kazah népköltészet legjobb ismerői és földerítői közé tartozik.
Balázs Béla

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1958
174 oldal · Fordította: Balázs Béla, Geréb László, Rab Zsuzsa
>!
Révai, Budapest
82 oldal · keménytáblás · Fordította: Balázs Béla, Geréb László · Illusztrálta: Róna Emy

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

Eule P>!
Kovács Zoltán (szerk.): A fakó lovacska

A kötetben több mesetípus képviselteti magát, az állatmeséktől a tréfás meséken át a tündérmesékig. Valahogy ez a kötet annyira nem fogott meg, pedig jópofa történetek, ismert mesetípusok kevésbé ismert variációi találhatók benne. Nagy kedvenc lett viszont A bölcs Sirense és a szép Karasas szerelmét elbeszélő történet.

kriszmanesz P>!
Kovács Zoltán (szerk.): A fakó lovacska

kazah sztyeppék, jurták, próbatételek, varázslat, hősök, tulpánok, tevék, rókák, farkasok, medvék… ravasz. még ravaszabb. átverte. őt is átverték. körbe átverés.

smileeey>!
Kovács Zoltán (szerk.): A fakó lovacska

Furfang, lovak, táltosparipák, hűség, irigység, kapzsiság, tertvériség, próbatételek, varázslatok, végtelen sztyeppék, jurták, farkasok, medvék, rókák, ördögök…Csodavilág ez!
A kötetben lévő összes mese válogatás nélkül olvasható gyerekeknek, odaadható a gyerekek kezébe. (A sorozat más köteteiben ugyanis kegyetlen, véres, explicit tartalom nem ritka.)


Népszerű idézetek

AeS P>!

A medve a sztyeppen kóborolt. Meglátta a rókát és utánaeredt.
Inalt a róka, elért a vackáig, ott csapott egyet a farkával és eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
A medve csak állt és nem tudta, mitévő legyen: ő maga termetes és kövér, a róka járata meg keskeny és szűk. De hát sajnálta volna odahagyni a zsákmányt.
Lehasalt hát a medve, nekiállt, hogy beférkőzzék a lyukba.
Bedugta a fejét fülig, tovább nem fért be. De most már kihúzni se tudta. Ott szorult a tányértalpú – se ki, se be.
Pedig a róka nem is volt odabenn: eliramodott a vacka mellett és nagy kanyarral visszaloholt a sztyeppre. Ahogy visszanézett, látta: erőlködik a medve, fújtat, nyög, ki akarja húzni a fejét, de az mintha belenőtt volna a földbe.
Megörült a róka! Visszaszaladt a medvéhez, s olyasvalamit tett vele, amitől nedves lett a medve bundája.
– Nesze, medve, emlékül a rókától – kiáltotta a róka, azzal hahotázott egy nagyot és elillant.

21. oldal - A róka, a medve meg a pásztor (Európa, 1958)

Eule P>!

Hazament a vitéz, megint csak sírdogált a felesége:
– Elrejted előlem a lelkedet. Haragszom rád.
Azt mondta akkor Zsumageldi:
– Ne sírj! Megmondom hát, hol a lelkem. Negyven öl hosszú kardomban van. De azt nem hagyhatom itt neked. Abban van az életem, minden csepp erőm. Sohasem válhatok meg tőle.

59. oldal, A szegény ember három fia

Kapcsolódó szócikkek: testen kívül elrejtett lélek
AeS P>!

A sárga nőstényfarkas most egy másik szobába vezette a vitézt: ott nem volt senki. Terített asztal várta, rajta különféle étkek. A nőstényfarkas barátságosan felszolgált és ellátta az ifjút minden jóval, azután hagyta, hogy pihenjen egyet. Este, mihelyt lement a nap, a sárga nőstényfarkas megvetette az ágyat és magára hagyta a vitézt. Csakhamar visszatért és egy csodálatosan szép, fehér nőstényfarkast hozott magával.
– Itt a vőlegény és ez itt a menyasszony – szólt a sárga nőstényfarkas és kiment a szobából.
Ekkor a fehér nőstényfarkas levetette fehér bundáját és íme, csodaszép leánnyá változott. Az ifjú igen megörült ennek az átváltozásnak, mert már nagyon aggódott és nem tudta, mi lesz a dologból.

126-127. oldal - Az ifjú és a nőstényfarkas (Európa, 1958)


Hasonló könyvek címkék alapján

Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék fiúknak
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Tibeti mesék
Walter G. Picard: Gadzsa, az elefánt
Baróti Lajos (szerk.): 1001 éjszaka legszebb tündérregéi
Maróczy Magda: A távol-kelet varázsa
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1.
T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve
Világszép Vaszilisza