Száz ​kémiai mítosz 44 csillagozás

Tévhitek, félreértések, magyarázatok
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Tudásunk ​nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem helytálló ismeretek, melyek alapvetően befolyásolják a világról alkotott képünket, mindennapi cselekedeteinket. Tévhiteink nagyon is „emberiek”: a mindennapi megismerés hiányosságai (túláltalánosítás, szelektív észlelés, pontatlan megfigyelés), a számunkra elviselhetetlenül bonyolult problémák egyszerű megoldásába vetett hit és a csodavárás legalább annyira okai, mint a félretájékoztatás, félrevezetés, legyen az szándékos vagy akár jó szándékú is. És tévhiteink megannyi veszélyt hordoznak magukban: gyakran pénztárcánk, nem ritkán egészségünk látja kárát.

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbál a sok-sok tévhitünk közül száz olyannal szembesíteni bennünket, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismereteink hiányosságaihoz. Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új Polihisztor Akadémiai

>!
Akadémiai, Budapest, 2012
596 oldal · ISBN: 9789630592666
>!
Akadémiai, Budapest, 2011
596 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630591645

Enciklopédia 73

Szereplők népszerűség szerint

Jókai Mór · Jules Verne (Verne Gyula)


Kedvencelte 4

Most olvassa 7

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Deidra_Nicthea I>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

(bevallom, a szakkifejezés magyarázatokat, a felhasznált és ajánlott irodalomlistát, valamint a név- és tárgymutatót nem olvastam el, ahogy valószínűleg SENKI, így 120 „olvasott” oldalt érdemtelenül kaptam pluszban a könyv befejezése által. De nem bánok semmit sem!!)

Gőzöm sincs, hogy került a várólistámra, ahogy arról sincs halovány cianid fogalmam se, hogy miért kölcsönöztem elsők között, de rohadtul megérte.

Úgy-ahogy, szerettem a kémiát gimiben, esélyes, hogy ha a fő motivaló embert (nevezetesen a tanáromat) nem veszítem el tanulmányaim folyamán, ma nem könyvtáros meg szabad bölcsész diplomákkal huncutkodnék, hanem valami extrémebb kémikus-vegyészmérnöki-gyógyszerészi papírkákkal (igen, ennyire szerettem). De hát nem ez jutott osztályrészemül, maradt a kötözködés meg a csittelés (najó, csak az első), a kémia meg valami elfeledett haver lett.

Ezt a könyvet mindenkinek a kezébe nyomnám, mint egy elcseszettül vaskos szamizdatot. Remek stílusban (dr. Lente Gábortól most már gyakorlatilag bármit elolvasnék), laikusok számára is nagyjából érthetően (én legalábbis az vagyok, amit nem vágtam, megnéztem a fenti kihagyott oldalak között), és roppant fontos kérdésekre írnak válaszokat. Bár 2011-es, azóta igen valószínűleg keletkeztek újabb és újabb vitás ügyek, melyekre szintén jó lenne valami józan cikket olvasni. Mindenesetre az alapvetéseket egész jól lefedi: egyrészt nem minden arany, ami fénylik, másrészt a kemofóbia hülyeség. Kérdőjelezzünk, de ne féljünk-rettegjünk, inkább nézzünk utána bizonytalanság esetén. Ez nemcsak a kémiára igaz persze.

Remélem, az Akadémiai Kiadó továbbra is kap esélyt ilyen színvonalas kötetek megjelentetésére. „Hézagpótlóak”, ahogy a fülszöveg is írja.

4 hozzászólás
BubbleTea>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Nem olvastam el az összes mítoszt, a legtöbbjét ismertem, viszont, amiket olvastam fantasztikusak voltak. Tudományos esszéket olvashatunk, amelyek olyan témában íródtak, amik az emberek mindennapjaiban előfordulnak. Néhol szerintem a szakszövegek túlmutattak az átlagos emberek ismeretein, de ettől eltekintve szórakoztató és tanulságos maradt.
Ajánlom mindenkinek, hiszen sok tévhitről rántja le a leplet.

Trillian>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Sokáig tartott, mire elolvastam, mivel bizonyos kihívásokra olvastam a könyvet, de mivel a 100 mítosz önmagában egyesével is értelmezhető nem jelentett gondot. (Csak visszaemlékezni nehéz az elejére.) A négy szerző elég eltérő stílusban ír és eltérő módon közelíti meg a kérdéseket, Lente Gábor írásai voltak szerintem a legjobbak, és Kovács Lajos írásait élveztem a legkevésbe. Ami adódhatott azért abból is, hogy az utóbbi szerző írásai voltak a legszakszerűbbek szakszavakkal teletűzdelve. A könyv nagyon sok témát körbejárt az élelmiszerektől kezdve a gyógyszereken át a katasztrófákig (pl. vörösiszap, Csernobil) és nem csak a kémiai ismereteimet bővítette. Viszont volt pár olyan írás, amit nehéz mítosznak tekinteni, például azt, amelyik arról szól, hogy hogyan kell jó lágytojást főzni. Összességében nagyon élveztem és biztos lesz még olyan kedvem, hogy előszedjem és egy-egy írást újraolvassak belőle.

Michel>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

A tökéletes természettudományos könyv. A tökéletességét az támasztja alá, hogy izgalmasan keveri a tudományos tanokat a mindennapok gyakorlatával, ezáltal közel hozza az olvasóhoz az elsőre bonyolultnak tűnő dolgokat. Emellett erősen ösztökél a kritikai szemlélet elsajátítására hiszen az érvek pro és kontra szerepelnek függetlenül a szerzők véleményétől. Kicsit elfogult vagyok, mert Lente Gábor (az egyik szerző) tanított és az óráit legalább annyira élvezhetőnek tartottam mint az írásait. Ha teljesen meg szeretnénk érteni a könyvet akkor nem árt egy legalább 4-es érdemjegyű kémia érettségi. Természetesen úgy van megírva, hogy a 100 üzenetet enélkül is megértse az olvasó.
Mégegyszer: Csodálatos, köszönöm a könyvet a szerzőknek és a kiadónak aki a szárnyai alá vette az ötletet.

Katherine_Grey>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

A sorozat legremekebb darabja: külön büszkeség, hogy magyar szerzőktől. Hihetetlenül olvasmányos, közérthető, mégis szakszerű cikkek, abszolút elviselhető terjedelemben (sőt, a fejezetek néha túl rövidek voltak, én még szívesen olvastam volna a témáról), szellemes stílusban.
Könyv az emberi butaság a sarlatánság, az áltudomány és a buzgón terjesztett féligazságok ellen, ami ráadásul újra kedvet csinál a kémiához, ha annak idején, valahol a molszámítások tájékán a tiéd is elveszett. Használható kis E-határozónak, megtanulhatunk belőle valóban egészségesen táplálkozni, s remekül alkalmazható lefekvés előtti esti olvasmánynak: minden napra egy kémiai tévhit és mítosz!

gacs_a_kacsa>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Több szerzője van, és ezért nem is lehet egységesen értékelni. Nem mindenütt szól mítoszokról, néhol csak a világ működésének egy kis szegletét írja le kémia szempontból. Néhol laikus számára könnyen érthető, néhol érezhetően kellene hozzá háttértudás. Néhol felületes, de azt hiszem, ez azért van, hogy a könyv ne sok-sok kötet terjedelmű legyen. Összességében inkább az az üzenete, bár ezt lehetett volna világosabbá is tenni, hogy ne higgyél el bármit, nézz utána, és legyenek meg az utánanézésedben a tudományos igények (vedd észre, mi áltudomány, ne legyen ”cherry-picking” stb.).
A mítoszok némelyike “idejétmúlt” – a könyvet öt éve adták ki, azóta már más hülyeségeket hisznek, ezek a dolgok gyorsan jönnek-mennek, de ez is csak amellett szól, hogy szükség van ilyen írásokra

repe993 P>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Ez a könyv tulajdonképpen 100 kérdés és 100 válasz. Legjobban a táplálkozásra vonatkozó rész keltette fel a figyelmemet és a végeredmény több esetben is elég visszás. A felvetett kérdésekre a válasz általában ab ovo gemino kezdődik, és nem ad explicit választ a kérdésre, mintha a szerzőknek/tudománynak nem lenne határozott álláspontja az adott témát illetően. Általam szent meggyőződéssel hitt dolgokat viszont határozottan megcáfolt spoiler
Amit még fontos megjegyezni, az a könyv szakmaisága. Olvasmányos, helyenként jól elhelyezett humoros megjegyzésekkel, de nem egy könnyű olvasmány. Az alapos, részletes és egyszerű magyarázatok ellenére szükséges némi kémiai háttérismeret; vagy ha az nem is, más agytekervények, mint ami a szórakoztató/szépirodalom befogadásához szükségesek.

petra_the_genius>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Mire elolvastam a könyvet, elmúlt a kemofóbiám. Legalábbis a termékeket és az azokban található vegyületeket több szempontból nézem meg, mivel mint a mítoszokból is kiderült, hajlamosak vagyunk túlságosan egyoldalúan értékelni mindennapjaink problémáit. Továbbá nagyon hálás vagyok, hogy a kémia érettségim előtt olvashattam el ez a könyvet, mivel a tankönyvekben sokszor nem találok kielégítő magyarázatot a dolgok miértjére, és az interneten is nagyon sok a téves információ. Mielőtt nekikezdtem az olvasásának, már eleve reméltem, hogy egy-egy olyan magyarázat benne lesz, amire már régóta kíváncsi voltam, és ez így is történt. Az írók, a szerkesztőség pontosan eltalálta, hogy mi az, ami engem foglalkoztat. Köszönöm! Egy élmény volt!

Thomas_Benko>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Korrekt könyv 100 esszével. Ugyan kicsit egyenetlen a színvonal, köszönhetően a sok szerzőnek, de ez nem válik kárára. Ellenben valóban aktuális problémákat feszeget, így a hétköznapokban is bátran lehet belenézni.

bfg3 P>!
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Alighanem olvastam én már ezt (vagy elkezdtem), de nem emlékeztem rá.
Az ötlet nagyon jó, a merítés azonban néhol sekély – nagyon rövid rész jut egyre-egyre. További gyengeség, hogy bár a magyarázatok feltehetően igazak, nem volt mindegyik meggyőző, néha jó lett volna többet tudni bizonyos dolgok hátteréről.
Alighanem nálam „laikusabb” olvasónak készült.


Népszerű idézetek

Citrompor>!

    A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén. Mivel szerkezetét még nem ismerték, először ignóznak nevezte (a latin ignosco 'nem tudom' szó a vegyület cukorjellegére utaló -óz végződéssel). Mivel az eredményeket közlő folyóirat szerkesztőjének nem tetszett a név, előbb godnóznak (God knows, azaz Isten tudja, milyen cukor), majd miután ezzel sem volt elégedett a szerkesztő, a legkevésbé humoros hexuronsavnak nevezte.

238. oldal, 47. Megelőzhető-e a megfázás C-vitamin szedésével?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin · Szent-Györgyi Albert · vitamin
Citrompor>!

1997-ben az akkor 14 éves Nathan Zohner Idaho Falls-i (USA) középiskolás egy petíciót írt, amelyben a dihidrogén-monoxid (DHMO) veszélyeire hívta fel a figyelmet, és annak betiltását szorgalmazta. A megkérdezett ötven diák közül csak egy akadt, aki rámutatott, hogy ez szamárság, mert a kérdéses anyag a víz. A nagy amerikai sajtóvisszhangot kiváltó ügy 2004-ben újra előbukkant: Aliso Viejo kaliforniai kisváros tanácsa a DHMO betiltását fontolgatta, majd 2007-ben Jacqui Dean új-zélandi politikust sikerült ismét csapdába csalni a DHMO betiltásával. A történet ezzel végérvényesen bevonult az emberi butaság legújabbkori történetének friss fejezetei közé (1.1. ábra).

21. oldal, 1. Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?

Kapcsolódó szócikkek: 1997 · 2004 · 2007 · víz
Emmi_Lotta I>!

A szilícium-szilikon páros nem az egyetlen tipikus félrefordítás angol szövegekből. Talán nem ennyire súlyos, de szintén elég bosszantó magyarul urániumról olvasni a helyes urán, titániumról a titán, potassziumról a kálium és szódiumról a helyes nátrium helyett. Még tévéfilmek szinkronfordításaiban is előfordulnak ilyen hibák. A David Suchet főszereplésével készített Poirot-sorozat Hétvégi gyilkosság című epizódjának végén a magyarra szinkronizált változatban például a belga mesterdetektív „potasszium-cianidként” azonosít egy anyagot a magyarul helyes kálium-cianid (esetleg ciánkáli) helyett.

445-446. oldal, 92. Azonos-e a szilikon és a szilícium?

Kapcsolódó szócikkek: David Suchet · kálium-cianid / ciánkáli
1 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

A szén-monoxid leghíresebb áldozata minden bizonnyal Émile Zola (1840–1902) volt. A nagy francia regényíró párizsi lakásában 1902. szeptember 28-án végzetesen eltömődött a kémény, s ezért a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid felhalmozódott a lakásban. Zolát másnap holtan találták. Évtizedekkel később egy tetőjavító munkás halálos ágyán bevallotta, hogy szándékosan zárta el a kéményt, mert elvakult ellensége volt Zola politikai nézeteinek.

88. Mérgező-e a vezetékes gáz? (433. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: 1902 · Émile Zola · kémény · szén-monoxid
>!

„A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe” – szól a figyelmeztetés az egyik kiadványban. Valóban így van: ez már a Föld bolygó kialakulásával egy időben megtörtént.

Vak vezet világtalant? (Civil szervezetek tévedései kémiai kérdésekben) 40.o.

2 hozzászólás
Citrompor>!

    Sokan büszkélkednek azzal, hogy mielőtt egy terméket a boltban a kosárba raknának, megnézik, hogy hány E-anyag szerepel benne, és ha több mint kettő (három, négy), akkor nem veszik meg. A szándék érthető, de kérdés, hogy vajon nem öntik-e ki sokszor a gyereket is a fürdővízzel együtt.
    Csak akkor mehet bárki is biztosra a boltban, ha fejből tudja az egyes E-számok mögött álló anyagokat vagy legalábbis egy noteszben a zsebében tartja leírásukat. Egyébként igen nagy a melléfogás veszélye: ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 és E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi.

147-148. oldal, 28. Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin
Szávitrí P>!

[…] ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 ÉS E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi. Márpedig a két felsorolás egy és ugyanazon anyagokat takarja. Ha azt látja, hogy E262, nem veszi meg. Ha ugyanaz úgy szerepel, hogy nátrium-acetát, akkor sem veszi meg, mert nem tudja, mi a csuda az, és valami borzasztóságnak tartja. Pedig ha tudná, hogy a nátrium-acetát nem más, mint ami az ecet és a szódabikarbóna összekeverésénél képződik, alighanem megvenné.

147-148. oldal, Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

1 hozzászólás
Deidra_Nicthea I>!

A barna cukor mellett gyakran hozzák fel azt az érvet, hogy ásványi anyagokat (mangánt, rezet, vasat), sőt B6-vitamint is tartalmaz. Ez valóban igaz is, mert a cukornádmelaszban mindezek a komponensek jelen vannak, de ennyi erővel a barna cukornál több ásványi anyagot tartalmazó virágföldet még kívánatosabbnak minősíthetnénk.

155. oldal (30. fej. Egészségesebb-e a barna cukor, mint a fehér?)

Kapcsolódó szócikkek: B6-vitamin · barna cukor · mangán · réz · vas
3 hozzászólás
Deidra_Nicthea I>!

A hivatalos, állami szervekkel szembeni bizalmatlanság (ez utóbbi Közép-Európára különösen jellemző hagyomány) az érdeklődőt önkéntelenül az alternatív források felé irányítják.

37. oldal (5. fej. Vak vezet világtalant? Civil szervezetek tévedései kémiai kérdésekben)

3 hozzászólás
Deidra_Nicthea I>!

A víz egy másik, nagyon nevezetes tulajdonsága az, hogy fagyás közben növekszik a térfogata, vagyis kitágul. Ez már okozhatott kellemetlenséget azoknak, akik mélyhűtőben akartak valamilyen italt gyorsan lehűteni, de túl későn vették ki a palackot. Ilyen körülmények között a fagyáskor bekövetkező tágulás az üveget is szétfeszítheti, ami gyakran hirtelen következik be és jelentős hangeffektussal is jár, kiváltva a „Mi robbant fel a hűtőgépben?” kérdésben megnyilvánuló tipikus emberi reakciót.

426-427. oldal (86. fej. Tipikus folyadék-e a víz?)

Kapcsolódó szócikkek: fagy / fagyott · víz
2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lenkei Gábor: Koleszterin
Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül
Damjanovich Sándor: Molekulaóriások biofizikája
Inzelt György: Természettudomány háborúban és békeidőben
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Lukács Liza: Ne cipeld tovább!
Arthur Koestler: Alvajárók
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Giulia Enders: Bélügyek