Száz ​kémiai mítosz 39 csillagozás

Tévhitek, félreértések, magyarázatok
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Tudásunk ​nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem helytálló ismeretek, melyek alapvetően befolyásolják a világról alkotott képünket, mindennapi cselekedeteinket. Tévhiteink nagyon is „emberiek”: a mindennapi megismerés hiányosságai (túláltalánosítás, szelektív észlelés, pontatlan megfigyelés), a számunkra elviselhetetlenül bonyolult problémák egyszerű megoldásába vetett hit és a csodavárás legalább annyira okai, mint a félretájékoztatás, félrevezetés, legyen az szándékos vagy akár jó szándékú is. És tévhiteink megannyi veszélyt hordoznak magukban: gyakran pénztárcánk, nem ritkán egészségünk látja kárát.

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbál a sok-sok tévhitünk közül száz olyannal szembesíteni bennünket, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismereteink hiányosságaihoz. Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új Polihisztor

>!
Akadémiai, Budapest, 2012
596 oldal · ISBN: 9789630592666
>!
Akadémiai, Budapest, 2011
596 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630591645

Enciklopédia 44


Kedvencelte 3

Most olvassa 9

Várólistára tette 57

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
BubbleTea
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Nem olvastam el az összes mítoszt, a legtöbbjét ismertem, viszont, amiket olvastam fantasztikusak voltak. Tudományos esszéket olvashatunk, amelyek olyan témában íródtak, amik az emberek mindennapjaiban előfordulnak. Néhol szerintem a szakszövegek túlmutattak az átlagos emberek ismeretein, de ettől eltekintve szórakoztató és tanulságos maradt.
Ajánlom mindenkinek, hiszen sok tévhitről rántja le a leplet.

>!
Michel
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

A tökéletes természettudományos könyv. A tökéletességét az támasztja alá, hogy izgalmasan keveri a tudományos tanokat a mindennapok gyakorlatával, ezáltal közel hozza az olvasóhoz az elsőre bonyolultnak tűnő dolgokat. Emellett erősen ösztökél a kritikai szemlélet elsajátítására hiszen az érvek pro és kontra szerepelnek függetlenül a szerzők véleményétől. Kicsit elfogult vagyok, mert Lente Gábor (az egyik szerző) tanított és az óráit legalább annyira élvezhetőnek tartottam mint az írásait. Ha teljesen meg szeretnénk érteni a könyvet akkor nem árt egy legalább 4-es érdemjegyű kémia érettségi. Természetesen úgy van megírva, hogy a 100 üzenetet enélkül is megértse az olvasó.
Mégegyszer: Csodálatos, köszönöm a könyvet a szerzőknek és a kiadónak aki a szárnyai alá vette az ötletet.

>!
Katherine_Grey
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

A sorozat legremekebb darabja: külön büszkeség, hogy magyar szerzőktől. Hihetetlenül olvasmányos, közérthető, mégis szakszerű cikkek, abszolút elviselhető terjedelemben (sőt, a fejezetek néha túl rövidek voltak, én még szívesen olvastam volna a témáról), szellemes stílusban.
Könyv az emberi butaság a sarlatánság, az áltudomány és a buzgón terjesztett féligazságok ellen, ami ráadásul újra kedvet csinál a kémiához, ha annak idején, valahol a molszámítások tájékán a tiéd is elveszett. Használható kis E-határozónak, megtanulhatunk belőle valóban egészségesen táplálkozni, s remekül alkalmazható lefekvés előtti esti olvasmánynak: minden napra egy kémiai tévhit és mítosz!

>!
gacs_a_kacsa P
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Több szerzője van, és ezért nem is lehet egységesen értékelni. Nem mindenütt szól mítoszokról, néhol csak a világ működésének egy kis szegletét írja le kémia szempontból. Néhol laikus számára könnyen érthető, néhol érezhetően kellene hozzá háttértudás. Néhol felületes, de azt hiszem, ez azért van, hogy a könyv ne sok-sok kötet terjedelmű legyen. Összességében inkább az az üzenete, bár ezt lehetett volna világosabbá is tenni, hogy ne higgyél el bármit, nézz utána, és legyenek meg az utánanézésedben a tudományos igények (vedd észre, mi áltudomány, ne legyen ”cherry-picking” stb.).
A mítoszok némelyike “idejétmúlt” – a könyvet öt éve adták ki, azóta már más hülyeségeket hisznek, ezek a dolgok gyorsan jönnek-mennek, de ez is csak amellett szól, hogy szükség van ilyen írásokra

>!
Thomas_Benko
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Korrekt könyv 100 esszével. Ugyan kicsit egyenetlen a színvonal, köszönhetően a sok szerzőnek, de ez nem válik kárára. Ellenben valóban aktuális problémákat feszeget, így a hétköznapokban is bátran lehet belenézni.

>!
bfg3 P
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Alighanem olvastam én már ezt (vagy elkezdtem), de nem emlékeztem rá.
Az ötlet nagyon jó, a merítés azonban néhol sekély – nagyon rövid rész jut egyre-egyre. További gyengeség, hogy bár a magyarázatok feltehetően igazak, nem volt mindegyik meggyőző, néha jó lett volna többet tudni bizonyos dolgok hátteréről.
Alighanem nálam „laikusabb” olvasónak készült.

>!
qkelius
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Remek, igazán megéri elolvasni. Rengeteg olyan témával foglalkozik, ami aktuális jelenleg is, pláne, a jövőre (?) nézve.

>!
koppy
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Ez a könyv sok szempontból is érdekes. Nagyon vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban. Egyrészt tényleg jó, hogy lerántja a leplet a tévhitekről, másrészt viszont nem vagyok benne biztos, hogy 100%-ban hihetek neki. Többször is kiemeli, hogy a kémia nem is olyan veszélyes, mint ahogyan azt sokan elképzelik, azonban néha úgy érzem, el is bagatellizálja a dolgokat. Az tetszik, hogy mindig igyekszik egy-egy történettel színessé tenni ezt a meglehetősen száraz anyagot, azonban sokszor nagyon szakszerűen fogalmaz, amit az átlagember (mint én) nem biztos, hogy megért.

>!
kiralyek
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

Remek könyv! Alapos, érdekes, sok új információt ad, mégsem száraz. Egyhuzamban elolvasni nem tudom, de egy-egy esszét egy este -ha a kedvem is úgy tartja- örömmel olvasok belőle.

>!
Kiss_Melinda_Éva P
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz

A mai világban nagyon fontos a ködpiszkálás. Az emberek annyi téveszmét elhisznek, hogy az már hihetetlen. Azt a rengeteg információt ami ér minket nem könnyű helyén kezelni. Ez a könyv kihagyhatatlan olvasmány, mindenkinek kötelező elolvasni.


Népszerű idézetek

>!
Citrompor

1997-ben az akkor 14 éves Nathan Zohner Idaho Falls-i (USA) középiskolás egy petíciót írt, amelyben a dihidrogén-monoxid (DHMO) veszélyeire hívta fel a figyelmet, és annak betiltását szorgalmazta. A megkérdezett ötven diák közül csak egy akadt, aki rámutatott, hogy ez szamárság, mert a kérdéses anyag a víz. A nagy amerikai sajtóvisszhangot kiváltó ügy 2004-ben újra előbukkant: Aliso Viejo kaliforniai kisváros tanácsa a DHMO betiltását fontolgatta, majd 2007-ben Jacqui Dean új-zélandi politikust sikerült ismét csapdába csalni a DHMO betiltásával. A történet ezzel végérvényesen bevonult az emberi butaság legújabbkori történetének friss fejezetei közé (1.1. ábra).

21. oldal, 1. Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?

Kapcsolódó szócikkek: víz
>!
Citrompor

    A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén. Mivel szerkezetét még nem ismerték, először ignóznak nevezte (a latin ignosco 'nem tudom' szó a vegyület cukorjellegére utaló -óz végződéssel). Mivel az eredményeket közlő folyóirat szerkesztőjének nem tetszett a név, előbb godnóznak (God knows, azaz Isten tudja, milyen cukor), majd miután ezzel sem volt elégedett a szerkesztő, a legkevésbé humoros hexuronsavnak nevezte.

238. oldal, 47. Megelőzhető-e a megfázás C-vitamin szedésével?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin · Szent-Györgyi Albert · vitamin
>!
Emmi_Lotta I

A szén-monoxid leghíresebb áldozata minden bizonnyal Émile Zola (1840–1902) volt. A nagy francia regényíró párizsi lakásában 1902. szeptember 28-án végzetesen eltömődött a kémény, s ezért a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid felhalmozódott a lakásban. Zolát másnap holtan találták. Évtizedekkel később egy tetőjavító munkás halálos ágyán bevallotta, hogy szándékosan zárta el a kéményt, mert elvakult ellensége volt Zola politikai nézeteinek.

88. Mérgező-e a vezetékes gáz? (433. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: Émile Zola · kémény · szén-monoxid
>!
Szávitrí SP

(…) ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 ÉS E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi. Márpedig a két felsorolás egy és ugyanazon anyagokat takarja. Ha azt látja, hogy E262, nem veszi meg. Ha ugyanaz úgy szerepel, hogy nátrium-acetát, akkor sem veszi meg, mert nem tudja, mi a csuda az, és valami borzasztóságnak tartja. Pedig ha tudná, hogy a nátrium-acetát nem más, mint ami az ecet és a szódabikarbóna összekeverésénél képződik, alighanem megvenné.

147-148. oldal, Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

1 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta I

A szilícium-szilikon páros nem az egyetlen tipikus félrefordítás angol szövegekből. Talán nem ennyire súlyos, de szintén elég bosszantó magyarul urániumról olvasni a helyes urán, titániumról a titán, potassziumról a kálium és szódiumról a helyes nátrium helyett. Még tévéfilmek szinkronfordításaiban is előfordulnak ilyen hibák. A David Suchet főszereplésével készített Poirot-sorozat Hétvégi gyilkosság című epizódjának végén a magyarra szinkronizált változatban például a belga mesterdetektív „potasszium-cianidként” azonosít egy anyagot a magyarul helyes kálium-cianid (esetleg ciánkáli) helyett.

445-446. oldal, 92. Azonos-e a szilikon és a szilícium?

Kapcsolódó szócikkek: David Suchet
1 hozzászólás
>!
Citrompor

    Sokan büszkélkednek azzal, hogy mielőtt egy terméket a boltban a kosárba raknának, megnézik, hogy hány E-anyag szerepel benne, és ha több mint kettő (három, négy), akkor nem veszik meg. A szándék érthető, de kérdés, hogy vajon nem öntik-e ki sokszor a gyereket is a fürdővízzel együtt.
    Csak akkor mehet bárki is biztosra a boltban, ha fejből tudja az egyes E-számok mögött álló anyagokat vagy legalábbis egy noteszben a zsebében tartja leírásukat. Egyébként igen nagy a melléfogás veszélye: ha azt látja, hogy a termék az E160, E260, E300 és E410 anyagokat tartalmazza, akkor visszateszi a polcra. Ha azt látja, hogy karotin, ecetsav, C-vitamin és szentjánoskenyérliszt van benne, akkor megveszi.

147-148. oldal, 28. Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?

Kapcsolódó szócikkek: C-vitamin
>!
[névtelen]

„A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe” – szól a figyelmeztetés az egyik kiadványban. Valóban így van: ez már a Föld bolygó kialakulásával egy időben megtörtént.

Vak vezet világtalant? (Civil szervezetek tévedései kémiai kérdésekben) 40.o.

2 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta I

A cianidok azért nagyon népszerűek a krimiírók körében, mert hatásuk nagyon gyors és látványos. Ha valakit kálium-cianiddal mérgeznek meg, az percek alatt meghal, és a mégoly laikus szemlélő számára is teljesen nyilvánvaló, hogy a halál oka nem természetes. Ennek oka a mérgezés mögötti élettani mechanizmusban keresendő: a cianid a sejtek mitokondriumaiban lévő citokróm-oxidáz enzim működését gátolja meg. Ez az enzim alapvető fontosságú, ugyanis a szőlőcukor és az oxigén közötti reakció utolsó lépését katalizálja, vagyis nélkülözhetetlen a szervezet energiatermeléséhez. Ha az enzimet a cianid kötődése megbénítja, akkor az egész reakciósor megáll, és ennek következményei mind a tünetekben, mind a folyamat sebességében a fulladáshoz hasonlóak. Ez talán érthető is, hiszen a fulladáshoz hasonlóan itt is az a probléma, hogy a sejtekben az oxigén nem tudja betölteni szerepét.

458. oldal, 96. Valóban a cián a legmérgezőbb anyag?

>!
Emmi_Lotta I

Tévedés lenne kizárólag a fehér ürmöt vagy a tujont okolni van Gogh elvesztett füléért, mivel a festő deviáns viselkedésében a túlzott alkoholfogyasztás, a terpentinivás, valamint pszichés betegségek legalább ilyen jelentős szerepet játszottak. Ugyanígy lehetetlen bizonyítani, hogy az alkoholizmussal együtt járó betegségek, személyiségváltozások, bűnesetek közvetlen oka az abszint lenne. Az bizonyos, hogy a vermutok, az úgynevezett ürmösborok kis mennyiségű fogyasztása a tujon elhanyagolható mennyisége miatt veszélytelen – ha nem számolunk az alkohol káros hatásával. A tujontartalom szempontjából a legális abszintok sem jelentenek kockázatot. Jelentősebb rizikót jelent azonban, hogy számtalan abszintrecept, a fehér üröm illóolaja és egyéb kellékek az interneten keresztül beszerezhetőek. A házilag elkészített, nagy tujontartalmú italok esetén nem zárható ki az idegrendszeri károsodások kockázata. A hétköznapi abszintivó számára azonban a legreálisabb veszélyt az abszint alkoholtartalma jelenti.

50. Megváltozott tudatállapotot okoz-e az abszint? (261. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: abszint
13 hozzászólás
>!
p_m_linda

Ha az ember jólétben él, akkor alapvetően két dolog történik vele: egyrészt ezt a jólétet magától értetődőnek tekinti, és nem becsüli kellőképpen, másrészt elkezd olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekkel egyébként nem törődne, ha nem élne ilyen jólétben.

29. oldal 2. Veszélyesebb-e a kémia más emberi tevékenységeknél?

Kapcsolódó szócikkek: jólét

Hasonló könyvek címkék alapján

Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
John Gribbin: Kozmikus körforgás
1000 kérdés a tudományok világából
Gelencsér András: Füstbe ment bolygó
Heinz Raubach: A molekulák rejtélye
Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok
Victoria Finlay: Színek
Joe Schwarcz: Ionkacsa
Richard E. Berg – Ed Matthews: Az élettelen világ
Giulia Enders: Bélügyek