Magyar ​forradalom, 1956 2 csillagozás

Isten áldd meg a magyart!
Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Kovács János: Magyar forradalom, 1956

„Mindig mondták, milyen katartikus élmény volt 1956. Az én fiatalságomban nem volt ilyen. Emlékszem, mikor tizenkét éves koromban a szomszéd bácsi azt magyarázta, hogy a Széna téren lőtték az oroszokat. Nem értettem semmit. Biztosan rosszul mondja, s nem a magyarok lőttek az oroszokra, hanem az oroszok a németekre. És nem 1956-ban, hanem 45-ben. Azóta persze sok minden letisztult és a helyére került. De egy valami nem változott: mindig szerettem volna, hogy igazán közöm legyen 56-hoz.”

>!
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 963869324X
>!
200 oldal · ISBN: 9789638693242

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Kek P>!
Kovács János: Magyar forradalom, 1956

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Miért nem értékelték még ezt a könyvet? Egyszerűen nem értem. Merthogy az ünnepi műsorokban idézik… én is innen hallottam már róla. Aztán, mikor egy ’56-os kihíváshoz ezt kaptam 2 választható könyv egyikeként, elzarándokoltam a könyvtárba, hogy kihozom mindkettőt, (ha már megvan!) és eldöntöm, melyikbe kezdek bele… Aztán a másikat nem találták meg, hiába van példánya a könyvtárnak belőle, maradt tehát ez. Ám csak 1 hétre kihozva, merthogy olvasótermi. Aztán mégis hosszabbítás lett belőle, mert meg akartam mutatni a Németből Húsvétra épp hazajött rokonoknak is. Mert hát ez az, amire kíváncsi voltam, de még sehol sem találkoztam vele kézzel fogható példányban – s íme, épp most itt van és ez még olyanabb, mint amit vártam, amire számítottam. Meglepett, hogy reprint kiadás. Hogy e két semmitmondó, átlagos dolog (név és könyvcím), pont ezt takarja. Egyedibbként könnyebben megjegyezné az ember. Szóval belelapoztam és hurcoltam magammal még a szünet előtt munkahelyre, vonatra, iskolába. És egyszer csak azt hallottam a tanáriban, hogy kézről kézre adva egymásnak dicsérik, ajánlják… én meg kezdtem izgulni, hogy el ne vesszen, mert különben hogyan viszem vissza. Hozza csak ki más is 1-1 hétre, ha már itt helyben megvan a könyvtárnak! :) Biztos vagyok benne, hogy ki fogják. A német keresztfiam meg rácsodálkozott, mert még nem hallott ’56-ról, de 11 évesen naplót írogat, rajzolgat, házakat tervez… Szóval a pesti térkép-, meg romos ház-, meg tankrajzok kifejezetten érdekelték. A nővérem belelkesült, hogy hát „ilyen füzetünk még nekünk is volt!”, meg lottószelvény… Pedig hát mi jóval később születtünk, s nincs 56-os élményünk. Ezek után csak azon tűnődöm: miért nem lehet ezzel a könyvvel találkozni? Megvenni, kikölcsönözni, mutogatni?
     És akkor a füzetnaplóról: Írója egy 14. évét még be nem töltött, 7. osztályba járó, Pest belvárosában lakó fiú, kinek van egy öccse, meg a házban még egy osztálytárs jó barátja is. Szülei minisztériumban dolgoznak, jómódúak. A fiú (s a szülők és a testvér) neve sehol sem szerepel a naplóban – lehet ez tudatos, de véletlen is, hisz a lakcímből és a munkahelyekből be lehetett volna őket azonosítani, ha már illetéktelenek kezébe került volna e napló. Merthogy a benne leírt események, s a hozzájuk fűzött vélemények alapján nyilván rendszerellenesnek számított volna mindez. Veszélyes holminak. Az írás stílusából, rendszerességéből látszik, hogy e fiú nem 1956. X. 23-án kezdett el naplót írni. Ráadásul nem is csak egy naplót ír, mert van egy másik is, amiben a szórakozásait vezeti… Szóval, úgy tűnik ki a szövegből, hogy pár nap eltelte után esik le neki, hogy milyen történelmi napokat élnek épp, és ezért átmásolja a napok krónikáját 23-ától kezdve egy kimondottan erre lefoglalt füzetbe, javítgatja, díszítgeti, színezi, kiegészítgeti utólag is. Ezt a naplót ’57. III. 15-éig vezeti, utána már csak pár oldalnyi szabad hely maradt a füzetben. Végül az se maradt üres, mert néhány eseményt utólag pontosított, kiegészített, illetve beleragasztotta még a Népszabadság 1958. június 17-ei számából a Nagy Imre és társainak peréről, ítéletéről szóló egészoldalas cikket, illetve a párizsi Père-Lachaise temetőben 1988-ban állított emlékhelyről egy fotót. No kérem, hogy akkor ezt vajon még ő ragasztotta-e bele, s mikor, azt nem tudhatjuk. Azt sem, hogy mikor került elő ez a füzet a szemétből, s a mellette lévő doboz vajon miért nem (tényleg nem?). A füzet mégsem tűnik hamisításnak, vagy felnőtt (tizenéves gyerek mivolta mögött rejtőzködő) kitalált, utólagos dokumentációjának. Nem, ez tényleg egy 7-es fiú naplója. Tele helyesírási hibákkal, de szép külalakra törekvő írásmóddal. Rajzokkal, amelyek döbbenetes kordokumentumok és egy fiúcska érdeklődési körét tükrözik egyszerre. Napirenddel, időpontokkal, ismétlődő, néha nehezen olvasható nevekkel, az újságok címoldalon szereplő nevét hűen visszatükröző írásmóddal… Feljegyzi, hogy milyen könyveket olvasott ezalatt, mikor esett a hó, s adott alkalmat nekik külön játékra, hócsatára, illetve, hogy milyen ajándékokat kapott karácsonyra. Külön németórára jár, de az iskolában az angolt választja helyette, s végül hogy az oroszt teszik kötelezővé. Hogy a forradalom után csak napi 1 órára mennek iskolába, s ad hoc jellegű, hogy éppen mikor, néha még a tanárok se tudják. Szóval, a forradalomról is megtudunk dolgokat, de még inkább az akkori hétköznapokról. Később szokásává válik, hogy a naponta beszerzett újságból írja ki a legfontosabb híreket (Mi történt a politikában?), és mellette elkönyveli, hogy mi történt vele aznap. Olimpia, foci, szuezi csatorna, lengyel, román választás, stb. A naplójellegéből adódóan nemcsak a dátumot jegyzi fel, hanem azt is, hogy a hét milyen napja volt, így tudtam meg, hogy ’56 okt. 23. pl. kedd. Meg hogy ’56. dec. 30-án vasárnap sokan dolgoztak, mert a rendelet úgy szólt, hogy vagy 30-án vagy 31-én dolgozni kellett. (És hát igen, még vasárnap se megy a család templomba…) És március 15. is munkanap volt.
Sok-sok apró mozzanat, ami nem történelmileg fontos, hanem mert ettől lesz az a kor életteli, a beszámoló róla pedig kordokumentum. Térben és időben a világ folyásába elhelyezve. Különb mementó ez a könyv minden emlékműnél, ünnepségnél.

2 hozzászólás
Virágszépe >!
Kovács János: Magyar forradalom, 1956

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

1956. október 23-tól, a forradalom első napjától írja naplóját egy tizennégy éves fiú, Kovács János. Nap mint nap olvashatjuk az általa látottakat, megélt eseményeket. Furcsa, érdekes volt olvasni, mert egészen másképp éli meg egy gyerek a háborús eseményeket, mint egy felnőtt. Rendezetten, szépen ír, a szöveget kiegészíti rajzokkal, korabeli újságok, röpcédulák beragasztásával.
Igazi, befolyásoktól mentes kordokumentum, így még inkább szomorú, hiszen átélhettem, láthattam az ő szemével az ’56-os forradalom utcáit. Nagyon örülök, hogy nem veszett el a napló.


Népszerű idézetek

Kek P>!

Este olvastam a NÉPSZABADSÁG-ot amely arról ír, hogy munkahiány miatt 30000 embert elbocsájtanak.

102. oldal, 1956. XII. 29. Szombat

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kapcsolódó szócikkek: Népszabadság
Kek P>!

Este a rádió bemondta, hogy azt kérik, hogy vonják ki a szovjet csapatokat, és helyette lengyeleket hozzanak be.

92. oldal, 1956. XII. 20. Csütörtök

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

1/2 2-3-ig a házinéniékkel sétálni voltam a körúton. Az uton vittem a vizipisztolyt. Minden plakátot, amin az volt, hogy éljen a Kádár-kormány hógolyóval megdobáltam. Az Oktogon, és a Magyar Ifjúság – útja sarkán egy ház le van rombolva. Az Oktogonon túl megfordították a Lenin körút táblákat, és krétával ráíták, hogy Teréz körút. A Nyugati pályaudvar felső ablakait a légnyomás, és a golyók kivitték. Itt karácsonyfát árultak. Visszafelé jövet megvettük az Esti Hírlap első számát. Este naplót írtam.

95. oldal, 1956. XII. 23. Vasárnap

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

2-órai sorbanállás és szörnyű tolakodás arán sikerült jegyet szereznem 3/4 6-ra.
Míg a mozi nem kezdődött meg a Technokidomból elkezdtem az autót csinálni.
Ezalatt a rádió bemondta, hogy 1-től 4-ig Budapesten tartózkodott N. Sz. Hruscsov, és több más szovjet vezető személyiség. Ezalatt itt tartották Magyarország, a Szovjetúnió, és a népi demokráciák részvételével a küldöttek tanácskozását. A tankok ezidőalatt igen cirkáltak. Végül is, csak most merték ezt mondani, mert különben az oroszok ellen merényletet követtek volna el.
3/4. 6 – 1/2 8-ig moziban voltam.
Este nyugalom volt.

1957. I. 6. Vasárnap.

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

Kifelejtettem a Däisy néni, és a Sólyom néni között lefolyt beszélgetésből azt, hogy 3 hónapra elviszik a Keleti tengerre azokat, akik kibombázottak, vagy soványak.

109. oldal, 1957. I. 3. Csütörtök

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

Reggel anyuék nem mentek dolgozni, mert a forradalom kivívta azt, hogy Karácsony másnapja ne legyen munkanap.

99. oldal, 1956. XII. 26. Szerda

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

1956. X. 30. Kedd
A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG SZÉKHÁZÁNAK OSTROMA
NEM HELYESLIK A JELENLEGI KORMÁNY

Reggel még volt harc, mint később megtudtam a pártháznál
Gyuli délelőtt átjött. E napló ekődjét csináltuk, majd délfelé röpcéulát osztottak.
Ime a röpcédula: …

Megszünt az ÁVH, megalakult, a nemzetőrség.
Majd a Függetlenség c újságot osztották.
A Kossuth rádió Szabad Kossuth rádió lett.
Nem helyeslik a jelenlegi kormányt.

18. oldal

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kapcsolódó szócikkek: ÁVH
Kek P>!

1957. I. 8. Kedd
SÉTA AZ ÜLLŐI ÚTON, ÉS KÖRNYÉKÉN.


Az Üllői út keresztezésénél egy rendőrnő irányítja a forgalmat. Befordultunk az Üllői útra. A földszintes-egyemeletes házakat, melyek megsérültek, már bontják le, hogy helyükbe többemeletes bérházak kerüljenek. Minden házat érdemes volna lerajzolni, mert olyan ház, ami nem sérült meg, nincs itt. De talán mégis az 56-os számú lebontásra kerülő házat. A ház kettészakadt, egy helyen egy kis megmaradt részen cserépkályha, és csodálatosan, még az ajtó üvegje is megmaradt; a 65. sz hazát, mely szintén lebontásra kerül. És végül a lerombolt tornyú Örökimádás templomát.

115. oldal

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

1957. III. 8. Péntek
NEMZETKÖZI NŐNAP

8-tól fél 1-ig iskolában voltam
D. u: tanultam, és naplót írtam.

Hírek: Szörényi Éva már kapott állást, egy kanadai filmvállalatnál.
     Az osztályunkból disszidált Muhari Csaba és bátyja Franciaország, és Spanyolország határán vannak egy gazdag gyárosnál, akinek 4 gyára, és 9 autója van, és már őnekik is van biciklijük.
     A szomszédházban lakó Fábián Magda, aki csupán 1 évvel idősebb nálam di tehát még nincs 15 éves sem, férjhez ment, és kiment Kanadába.
televíziós, és telefonos lakása van.

189. oldal

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!

Kek P>!

Mindjárt az első órán felolvasta a Zavagyák tanár felolvasta a közoktatásügyi miniszter legújabb rendeletét, mely szerint „az iskolákban a kötelező nyelv az orosz, sem német, sem angol nem tanítható. A németet rendkívüli tárgyként tanfolyamon tanulhatják, az angol tanfolyam megszűnik.” – Igy haladunk lassacskán vissza az október 23. előtti állapotok felé.

177. oldal, 1957. II. 25. Hétfő

Kovács János: Magyar forradalom, 1956 Isten áldd meg a magyart!


Hasonló könyvek címkék alapján

Csete Örs: 1956 személyesen
id. Frivaldszky János: Ötvenhat lelke
Lipták Béla: 1956 akkor és ma
Eörsi László: Mítoszok helyett, 1956
Eörsi László: „Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények”
Grzegorz Lubczyk – Marek Maldis: 13 lat, 13 minut / 13 év, 13 perc
Dubayné Bozsó Éva: Lepecsételt otthonok – megpecsételt sorsok
Szappanyos Tamás: Naplókönyv – Így éltünk mi
András Sándor – Bujdosó Alpár – Kiss Tamás – Márton László – Pomogáts Béla – Szapáry György – Várallyay Gyula: 1956 – Egyetemisták a forradalomban
Eörsi László: A „budai srácok”