Kovács-Cohner Róbert 1986-ban született Budapesten. Jelenleg az ELTE Bölcsészkarának harmadéves hallgatója, filozófia szakos. Versei 16 éves korától jelennek meg, eleinte irodalmi folyóiratokban publikált (Kláris, Az irodalom visszavág, Napsziget), később a Közkincs irodalmi portál szerkesztője és kritikusa lett. 2005-ben mind versírás, mind műfordítás kategóriában első díjat nyert a Kaleidoszkóp Nemzetközi Versfesztiválon. Versei megjelentek a Kaleidoszkóp Könyvsorozat köteteiben: Firka a falra (2005) és Jelen, lét (2006).
Első önálló kötetében keresztmetszetet kapunk a közelmúlt és a jelen verseiből – versekből, melyek egy gondolkodó, az életút elején járó fiatal férfi érzéseit, vívódásait, útkeresését tükrözik. A csodaszép és eredeti költői képek azt az olvasót is elbűvölik, akit nem érint meg a versek gondolatvilága, mondanivalója: a gyűlölet és szerelem harca, összeolvadása; az önvád és a harag keveredése; a véletlen és a sors viszonyának boncolgatása. Visszaköszönnek… (tovább)
Kovács-Cohner Róbert 1986-ban született Budapesten. Jelenleg az ELTE Bölcsészkarának harmadéves hallgatója, filozófia szakos. Versei 16 éves korától jelennek meg, eleinte irodalmi folyóiratokban publikált (Kláris, Az irodalom visszavág, Napsziget), később a Közkincs irodalmi portál szerkesztője és kritikusa lett. 2005-ben mind versírás, mind műfordítás kategóriában első díjat nyert a Kaleidoszkóp Nemzetközi Versfesztiválon. Versei megjelentek a Kaleidoszkóp Könyvsorozat köteteiben: Firka a falra (2005) és Jelen, lét (2006).
Első önálló kötetében keresztmetszetet kapunk a közelmúlt és a jelen verseiből – versekből, melyek egy gondolkodó, az életút elején járó fiatal férfi érzéseit, vívódásait, útkeresését tükrözik. A csodaszép és eredeti költői képek azt az olvasót is elbűvölik, akit nem érint meg a versek gondolatvilága, mondanivalója: a gyűlölet és szerelem harca, összeolvadása; az önvád és a harag keveredése; a véletlen és a sors viszonyának boncolgatása. Visszaköszönnek a filozófiai stúdiumokon edzett elme töprengései: istenkeresés, örökkévalóság és mulandóság, idealizmus és pragmatizmus. Varázslatosan keveredik a versekben realitás és képzelet, múlt és jelen, emlék és valóság. A költő irigylésre méltó biztonsággal kezeli a nyelvi eszközöket, hatalmas szókincs, választékos fogalmazás, átütő expresszivitás jellemzi a verseket. A változatos formavilág – a szabad verstől a klasszikus petrarcai szonettig – alapos verstani ismeretekről árulkodik. Egy fiatal, pályája kezdetén álló költő mutatkozik be a kötetben – gondoljunk erre akkor is, ha némelyik versből egy egész életet megjárt, mindent megtapasztalt öregember hangját véljük kihallani.
A kötethez Gyertyán Ervin József Attila-díjas író, esztéta, irodalomtörténész írt előszót.
