420 ​nap Szíriában 1 csillagozás

Egy geológus feljegyzései
Kovács Béla: 420 nap Szíriában

Kovács Béla könyve rendhagyó útirajz: a szerző nem utazóként, nem mint turista kereste fel Szíriát, hanem dolgozni ment ebbe az érdekes közel-keleti országba, így szerzett élményeit eleveníti fel a napi tapasztalatok tárgyilagos, a valóságot a maga közvetlen hétköznapiságában megmutató, mégis sokszínű képet elénk táró tükrében. A könyvben bemutatott világ tehát nem a mesés Kelet, az Ezeregyéjszaka egzotikus világa, hanem egy darab élet, úgy, ahogyan a szerző maga megélte.

>!
Polis, Kolozsvár, 2011
164 oldal · ISBN: 9786065420267

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Damaszkusz · Szíria


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Eule
Kovács Béla: 420 nap Szíriában

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

A FSzEK-ben akadtam rá erre a könyvre, teljesen véletlenül. De milyen jó, hogy a kezembe került!

Rendkívül érdekes és több szempontból tanulságos kötet. Amint a fülszöveg is már jelzi, nem virágillattól, táncoslányoktól és lakomáktól túltengő mesés keleti történet ez, hanem 1976–1977 szocialista Szíriája.

Az előszóban leírják, hogy nem jelenhetett meg a könyv közvetlenül az út után a cenzúra miatt. A könyvet elolvasva ez nem annyira meglepő… 2011 sajnálatos eseményei kellettek ahhoz, hogy újra előkerüljön a kézirat.

A szerző nem világutazó, nyelvész vagy irodalmár, hanem műszaki ember, aki mégis élvezetesen láttatja a szíriai tájat és hétköznapokat. Külön érdekessége a könyvnek, hogy az Aszad-rezsim első éveit tárja elénk: bepillantást enged az épülő szocializmusba (román kőolajfinomító, szovjet duzzasztógát, erős szakszervezetek és virágzó csempészet). Döbbenetes adat a könyv elején, hogy ekkoriban Szíria lakossága mindössze 7 millió fő volt! (2011-ben 21 millió…) Felsejlenek a későbbi problémák is: a Muszlim Testvériség tevékenysége, a konzervatív (elrendezett házasságot kötő) és szekuláris (disznóhúst és alkoholt fogyasztó) országrészek közti különbség, vagy a szomszédos Libanon Szíriába is átcsapó polgárháborúja és a palesztin menekültek.

Elszomorító olvasni a szerző rácsodálkozását az ország gazdagságára, árúbőségére és páratlan történelmi örökségeire a hetvenes évek Romániájával összehasonlítva, hiszen mára a helyzet megfordult és e mesés szépségből és gazdagságból kevés maradt.

Hogy némi, nem a tartalmat, hanem a szerkesztést illető kritikával is éljek: nagyon elkelne a könyvbe egy térkép. Emellett számomra gondot okozott a sok erdélyi tájszó (pl. lapótya, vinetta, csubuk, maszlina) – tudom, hogy a könyv Kolozsváron jelent meg, de megkímélt volna némi guglizástól, ha legalább egy-egy aprócska magyarázó lábjegyzet feltűnik időnként… És hiányzik egy magyarázó utószó is.


Népszerű idézetek

>!
márti

Az arab szendvics alapja a kovásztalan lapótya (arab kenyér, hubiz); első alkalommal elneveztem „péfélé”-nek. A tulaj nagy kézügyességgel belerakja a következőket: sült pityóka, sült vinetta, paradicsom, felvágott kemény tojás, kevés bors, majd összekeveri és a kezedbe adja. Rágtam, téptem, húztam, de nem nagyon fogyott. Ha haraptam az északi részét, a délin kiesett minden és fordítva.

29. oldal, VI. fejezet (Polis, 2011)

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

>!
Amapola P

A beduinok ünnepi kávéjánál erősebbet nem hiszem, hogy főznek valahol. A recept valahogy így van: legalább 3 kg pergelt kávét porrá törnek (őrölnek), kevés vízzel felfőzik, majd többször újrafőzik és szűrik, amíg a 3 kg kávéból csak 5-6 deci főzet marad. Ezt a mérget szolgálják fel az arra érdemes vendégnek.

103. oldal

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

Kapcsolódó szócikkek: kávé
>!
Eule

Első pillanatra a szír főváros olyan, mint egy modern festmény, a háttérben lilásan fénylik a Kasszion-hegy, alatta ragyog a zöld minden árnyalata. Nemhiába nevezik a várost Kelet ragyogásának vagy A költők múzsájának vagy A Paradicsom riválisának… Megérdemli. Damaszkusz más reggel, mint délben, pihen délután, és pazarul csillog este. A ragyogását, színeit és szépségét csak egy Matisse-festmény tudná visszadni.

67. oldal, X. fejezet

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

Kapcsolódó szócikkek: Damaszkusz · Henri Matisse · Szíria
>!
Amapola P

Talán már említettem, hogy több alkalommal röplabdáztunk szír barátainkkal. Elég nehéz volt megszokni, hogy ha játékosaiknak sikerült valami, örömüket és tetszésüket élénk lövöldözéssel fejezték ki. Nem vaktöltényt, hanem valódi éles lőszert használtak!

146. oldal

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

>!
Amapola P

A fárasztó kirándulás után Aleppóban, az első élelmiszerüzletben finom vacsorát vásároltunk: dobozos sör, remek francia sajt, valódi gyulai kolbász, és olasz szalámi. A kiadós vacsora után már szebbnek látszott az Eufrátesz is.

151. oldal

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

>!
Amapola P

Az egyik reggel nagy füstöt észleltünk a fúróberendezések közelében. A munkásokat a fúró mellett hagytuk, és egy kollégával gyorsan a füstfelhő felé indultunk. A szívem majd megszakadt, mikor láttam, hogy egy teherautónyi csempészett Marlborót öntöttek le benzinnel, és elégedetten nézték, amint elég. Ismerőseink voltak a rendőrök, megengedték, hogy kiszedjünk néhány még el nem égett vagy nem benzines csomagot. Bőven jutott nekünk szívnivaló, de a katonák is gondoskodtak magukról, mert a páncélautóik jól meg voltak rakva cigarettával. Ők nem nagyon szívták ezeket az amerikai cigarettákat, drága is volt, meg gyenge is. A későbbiekben tőlük vettük meg a maradékot! Az üzlet az üzlet.

85. oldal

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

>!
márti

A Bejrút nevű vendéglőbe jártunk a legtöbbet. Ahogy leültünk, máris az asztalra tettek egy tányér sós mogyorót. Ez benne volt a sör árában. Ha ebédelni akartunk, akkor minden teríték mellett felbukkant két kistányér, az egyiken homosz, a másikon bedinzsán. A homosz sárgás, krémszerű valami, porrá tört csicseriborsó és szója kombinációja, maszlinaolajjal összekeverve, fűszerezve, kissé citromozva. A bedinzsán alapanyaga közönséges vinetta, összekeverve aludttejjel és sok fokhagymával. Ez a két előétel benne van az ebéd árában.
Az arab saláta nem más, mint egy óriási tál zöldség: zöldsaláta, paradicsom, paprika, retek, citrom és a meglepetés: a mentalevelek.
A menta nekünk szokatlan volt, de egy idő után megtanultuk, hogy kis óvatossággal ki lehet kerülni. A saláta mellett mindig ott van a rengeteg csípős paprika is. Az arab ember nagyon szereti.
A csirke fontos szerepet játszik az arabok étrendjében. Remekül készítik a grillcsirkét. Fűszeres, ropogós és nem is drága. Ahogy a városba értünk, első dolgunk volt grillcsirkét fogyasztani.
Remek csemege volt az egészen apró főzőtök megtöltve fűszeres bárányhússal. Az arab nevét már elfelejtettem.
Olyan rizses húst, amilyent Szíriában ettünk, azóta sem tudtunk idehaza készíteni.
Az arab konyha remeke a sis-khebab, ami a bárány bizonyos részéből készül többszöri átdarálással, remekül fűszerezve. Hasonlít a külseje a mititejhez, de sokkal karcsúbb és rövidebb, az íze pedig utánozhatatlan.

91. oldal, XIII. fejezet (Polis, 2011)

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

>!
Amapola P

Láttam egy angol folyóiratot, a szír cenzúra áldozatát. A nemtetsző oldalak és képek egyszerűen ki voltak tépdesve.

107. oldal

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései


Hasonló könyvek címkék alapján

Dallos Attila: Szíria
Szamer: Rakka-naplók
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria
Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja
Agatha Christie Mallowan: Így éltünk Mezopotámiában
Joby Warrick: Fekete lobogók
Helene Wecker: A gólem és a dzsinn
Gyürki László: Zarándoklat Szíriába, a kereszténység bölcsőjéhez
Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet – Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa
Nujeen Mustafa – Christina Lamb: Nujeen