A filmek hatáselemeinek nagy része észrevétlenül, tudattalanul hat. Egyszer csak eszünkbe jut valami egy jelenet nézésekor, és nem tudjuk, miért pont erre gondolunk. E könyvecske segíthet abban, hogy megtanuljunk filmet nézni. Rámutatva azokra az apró részletekre, amelyekből a kifejezés felépül, és amelyeket szinte észre sem veszünk. Ahhoz szeretnék itt hozzájárulni, hogy azt a kérdést: „miért ez és ez jutott eszembe?”, „miért lett ilyen és ilyen a hangulatom?” minél jobban meg tudjuk közelíteni a filmes kifejezőeszközök oldaláról is. A műalkotásokról és általában az elénk táruló világról való esztétikai beszélgetésnek a legfőbb értelme, hogy szubjektívnek tűnő élményeinket meg tudjuk osztani egymással, azaz, hogy megtaláljuk élményeink közös forrásait.
Mozgóképelemzés 26 csillagozás
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 20
Kiemelt értékelések
Hasznos, értelmes kis áttekintés a filmelemzéshez. Közérthető, sok példát hoz, szóval A mozgóképelemzés alapjai kurzusból nem vizsgázó laikusoknak is ajánlom szeretettel, mert amúgy ez egy izgalmas téma.
Népszerű idézetek
A „jelentés” nem magában a műalkotásban van, hanem a befogadóban keletkezik a műalkotással való találkozás hatására.
1. fejezet - A műelemzés célja - A jelentés
Az elemzés nem természetes „használata” a műalkotásoknak. A művészek nem azért alkotnak, hogy alkotásaikat valaki elemezze, hanem azért, hogy azokkal hatást érjenek el.
1. fejezet - A műelemzés célja
[…] művésznek nem azt nevezzük, aki tud rajzolni vagy tud furulyázni, hanem azt, aki a rajzával vagy a furulyázásával olyan összetett élményeket, érzéseket, fogalmi asszociációkat képes felkelteni a nézőjében vagy hallgatójában, amelyek megtapasztalása, átélése rövidebb vagy hosszabb távon örömet okoz a befogadóban akár úgy, hogy megszokott jó érzéseket tapasztal, akár úgy, hogy olyanokat, amilyeneket még sohasem élt át.
1. fejezet - A műelemzés célja
Értelmezésekről általánosságban nehéz önmagukban vitatkozni, hiszen ezek a mű befogadása által keltett hatások koherenssé tett, fogalmi lefordításai. Ezek a szövegek azonban kimondva-kimondatlanul mind magáról a műalkotásról szólnak. Így elvileg meg lehet állapítani, valójában mennyire vannak „közel” a műalkotáshoz, mennyire lehet őket megalapozni magában a műalkotásban. Márpedig ennek a megalapozásnak a módszere nem más, mint az elemzés. Ha a hatásról nem lehet eldönteni, hogy helyes vagy helytelen, az elemzésről már sokkal könnyebb. Az elemzés ugyanis mindig a mű tárgyiasságára vonatkozik egy hatás szempontjából. Minél közelebb megyünk egy mű részleteihez, annál erősebben támaszkodhatunk a mű tárgyiasságára.
1. fejezet - A műelemzés célja - A jelentés
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tóbiás Áron (szerk.): Filmkönyvek könyve ·
Összehasonlítás - Somlyó Bálint – Teller Katalin (szerk.): Filozófus a műteremben ·
Összehasonlítás - Walter Murch: Egyetlen szempillantás alatt 92% ·
Összehasonlítás - Király Jenő: Mágikus mozi ·
Összehasonlítás - Pethő Ágnes: Múzsák tükre ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. ·
Összehasonlítás - Király Jenő: A kalandfilm formái ·
Összehasonlítás - Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés ·
Összehasonlítás - Győri Zsolt – Kalmár György (szerk.): Nemek és etnikumok terei a magyar filmben ·
Összehasonlítás - Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): Az akciófilm ·
Összehasonlítás