Károlyi ​Sándor 3 csillagozás

Kovács Ágnes: Károlyi Sándor

Áruló volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi?
E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét „gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság…” jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdemes, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekbe nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját.

>!
Gondolat, Budapest, 1988
234 oldal · ISBN: 9632818695

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Kovács Ágnes: Károlyi Sándor

A Magyar História (javarészt) korszerű, és olvasmányos könyvekkel szolgálta a történelmünk iránt érdeklődő olvasókat a hetvenes-nyolcvanas években. A marxista sablonoktól való mentességnek köszönhetően legtöbbjük ma is figyelemre érdemes.

Ám a sorozat nem lett teljes; apróbb időszakok kimaradtak belőle, más korokról pedig – különböző aspektusból – részletes, de különálló darabok jelentek meg. Így a török hódítás/hódoltság korát öt kötet tárja elénk*, míg a XVIII. századdal csupán kettő foglalkozik.** És a két időszak határán megvívott Rákóczi-szabadságharcnak nem lett önálló kötete.

Szerencsére a sorozat szekesztői rájöttek, hogy érdemes egy, történelmünk jelentős alakjaival foglakozó 'fióksorozatot' is indítani, ez lett a Magyar História – Életrajzok szekció, melynek kb. tíz kötete között napvilágot látott ez a Károlyi-életrajz is. És ez lényegében pótolja a Rákóczi-szabadságharc történetét. Első fele ugyanis nagyjából erről szól, csak nem a fejedelem, hanem egyik legfőbb (és ugyanakkor mind közül a legjózanabb) munkatársa, egyben legügyesebb és legpragmatikusabb diplomatája, Károlyi Sándor szemszögéből.

Károlyi a magyar nemesi alkotmány és a kiváltságok védelmében csatlakozott a kurucokhoz, ám amikor a harc már kilátástalanná vált, és teljes kapitulációval fenyegetett, gyorsan kompromisszumra jutott a nála nem kevésbé pragmatikus, és tulajdonképpen azonos célokat követő labanc hadvezérrel, Pálffy Jánossal. És ne legyenek illúzióink: a majtényi fegyverletétel nem azonos a világosival; ezt a szatmári béke, és a kuruc harcosoknak szóló (még Rákóczinak is felajánlott) amnesztia követte. Az adott szituációban ez hallatlan siker volt: a maximum, amit a felkelők elérhettek.

Az egyesség kovácsa, Károlyi persze bőségesen megkapta jutalmát (grófi cím, számos birtok), de hozzáértése, diplomáciai ügyessége nem csak a saját, hanem egész Magyarország javát szolgálta. Az életrajz második fele épp Károlyi életének azt a kevéssé ismert, de nem kevésbé fontos időszakát tárgyalja, amikor aktívan részt vett az országgyűlés illetve az udvari tanács munkájában, az ország közigazgatásának, gazdasági talpraállításának megszervezésében.

Józan mértékletessége, az alárendeltekkel szembeni jóindulata, vallási toleranciája ritka volt abban az időben. Újra való fogékonysága, birtokainak korszerűsítése, ipari próbálkozásai egy – Széchenyit pont egy évszázaddal megelőző – reformer képét vetítik elénk. Persze ne tömjénezzük agyon: azért gyűjtögette a birtokokat ő is, nem kevésbé szorgalmasan, mint a Rákócziak vagyonának egykori megalapozója, a 'bibliás őrálló fejedelem', I. Rákóczi György… De az összkép, ami ránk maradt róla, egy hazájáról felelősen gondolkodó, értelmes államférfi képe.

És férjnek, családapának sem volt utolsó: feleségét, Barkóczi Krisztinát, akivel 36 évig élt boldog házasságban, nem csupán mint hitvest és családanyát, de mint egyenrangú szöveségesét és harcostársát becsülte.

Ez az életrajz egy kevéssé ismert szakaszt mutat be a XVII-XVIII. század fordulóján, s lényegében a Buda visszafoglalásától Mária Terézia trónra léptéig megtett utat járja be.

*
Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén
Újváry Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalmi között”
Péter Katalin: A magyar romlásnak századában
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában
**
Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában
Boreczky Beatrix: A magyar jakobinusok

nanena>!
Kovács Ágnes: Károlyi Sándor

Sárospatakon töltöttem gyerekkoromat a Rákóczi vár mellett. Ezért is, s a történelemtanítás miatt is elfogadtam azt, hogy Rákóczi Ferenc volt a hős, s akik őt bármiben is gátolták, azok nemzetárulók vagy ellenség voltak. Ez a Károlyi Sándorról szóló rövid életrajz kissé árnyalja ezt az egyoldalú képet, bár nem tudhatjuk, mi a valóság, létezik-e egyértelmű igazság. A könyv végén a szerző feloldja az ellentmondásokat véleményében, hogy Rákóczi és Károlyi nem lehetett egymás nélkül, s sorsuk valójában ott fonódott legjobban össze, amikor tevékenységük, véleményük már legjobban eltért a másikétól.


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben
Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina
Fraknói Vilmos: Pázmány Péter
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Nyáry Krisztián: Merész magyarok
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát
Papp Imre: A Napkirály
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós
Szász Béla: Minden kényszer nélkül
Szádeczky-Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága