Pacsirta 954 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta

A ​Kalligram Könyvkiadó Kosztolányi-életműsorozatának folytatásaként – az eddig megjelent regények, az Édes Anna és a Nero, a véres költő után – napvilágot látott a Pacsirta kritikai kiadása is. A kötetet sajtó alá rendező Bucsics Katalintól az alábbiakat tudhatjuk meg az elkészült munkáról: „magába foglalja a regény fönnmaradt, ám igen töredékes kéziratának átírását, két korabeli folyóiratban – e megjelenéskor éppen kilencven éve – közölt legkorábbi nyomtatott szövegváltozatait, valamint az egyetlen, még a szerző életében megjelent kötet szövegét, melyet a kiadás az ultima manus elve alapján főszövegnek tekint. Továbbá – Józan Ildikó gondozásában – szemelvényeket közöl a regény francia fordításának fogalmazványtöredékéből is, melyet hihetőleg maga a szerző készített.

Miben különbözik e könyv a regény eddigi kiadásaitól? »A hegyhez olyan közel vagyunk, hogy semmit sem látunk már belőle« – Kosztolányi szavai csak részben lehetnének érvényesek e kötetre. A Pacsirta ebben a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1924

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Talentum diákkönyvtár Akkord · Millenniumi Könyvtár Osiris · Kosztolányi Dezső válogatott művei Európa · Populart Füzetek Interpopulart · Kis Remekművek Könyvtára Révai · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Kincses Könyvek · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Heti klasszikusok Maecenas, Magyar Hírlap · Klasszik Magyar Multiverzum · Korunk mesterei Athenaeum

>!
Multiverzum, Budapest, 2023
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150176680
>!
ISBN: 9786156377043
>!
148 oldal · ISBN: 9786155950957

30 további kiadás


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Pacsirta · Cifra Géza · Ijas Miklós · újságíró · Vajkay Ákos

Helyszínek népszerűség szerint

Kisfaludy Színház · Sárszeg · Széchenyi fogadó


Kedvencelte 96

Most olvassa 32

Várólistára tette 221

Kívánságlistára tette 101

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

reccs P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Sárszegen, egy koszos, eldugott kisvárosban éli Pacsirta egyhangú mindennapjait a szüleivel. A történet egy évszámmal és egy utazással indul, ami érdekes eseményeket ígér, de aztán mintha mégsem történne semmi. Pedig nagyon is történik, csak máshogy, mint gondolnánk. A gondolataikban, a lelkükben lezajlik egy hét leforgása alatt annyi minden, ami nagyon is kitölt egy regényt. Megadatik, hogy egymástól eltávolodva a szülők és a gyerek úgy lássák a saját életüket, ahogy eddig nem merték. Elmenekültek a valóság elől, elzárkóztak és elzárták Pacsirtát is, hogy mindannyiukat megkíméljék a társadalom kegyetlenségétől. De az utazás miatt a szülők felszabadulnak, ráeszmélnek milyen hatással van rájuk a lányuk nyomorúsága, miközben Pacsirta is szembesül mindazzal, amitől szülei úgy óvták. A történet nagy része a végig jelenlévő elkeseredettség és bűntudat ellenére is szórakoztató, csak a tetőponttól, mikor először néznek szembe a szenvedésük okával és eredményével, válik igazán tragikussá. Igazságtalan ennek a családnak a szomorúsága, nem szolgáltak rá, egyszerűen csak a balszerencse áldozatai. A szimbólumok könnyen érthetőek, és mégis elgondolkodtatóak benne. A kellemetlen téma ellenére is élvezhető történet. Nagyon szép, ahogy egy ilyen hétköznapinak tűnő élethelyzetet fel tudott tölteni ennyi érzelemmel és gondolattal, és mindezt úgy át tudta adni, hogy pontosan átérezzük a szereplők sorsát.

Timár_Krisztina I>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Kevesen tudnak ennyit arról, hogy hogyan működik az emberi lélek, és még kevesebben tudják ilyen pontosan megtalálni hozzá a szavakat. Szerencse, hogy ilyen rövid, különben sokkal rosszabbul esne elolvasni. Mert ez a gyönyörű cím igen-igen szomorú és igazságtalan történetet takar. És egyáltalán nem kizárólag azok számára, akiken ez látszik is. Ha rendben vannak az idegeid, akkor fogjad csak, nem kell ennél jobb önismereti tréning.

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2021/04/05/nehogy_sar…

Zsuzsi_Marta>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

„Mennyit szenvednek a gyermekek a szülők miatt, és a szülők a gyermekek miatt.” (83.oldal)

Kosztolányi találóan fogalmazta meg csupán egyetlen mondatban e regénye üzenetét. A Vajkay család saját börtönében él, egymás rabja szülő és gyerek, a már felnőtt lányuk, Pacsirta. A szeretet, a túlféltés, a kímélet rabjai mindannyian, s mindez leginkább és elsősorban a hiányos, elégtelen párbeszéd szülöttje, az elrejtett érzelmek, ki nem mondott gondolatok, a félelem okán. A szülő fél, hogy egyszer kirepül gyerekük, kirepül Pacsirta, üres lesz a fészek, a kalitka, így örök kisgyerekként kezelik őt; miközben lányuk nem tudott önállósodni, saját lábára állni. Gyereknek érzi magát, hisz úgy is bánnak vele.

Kosztolányi mesterien ábrázolta ezt az összetett viszonyrendszert, a boldogtalanság, a feszültség folyamatosan tapintható. Pacsirta, a főszereplő nincs is jelen a regény nagy részében, csupán elején és végén. Csupán emlegetik, szeretettel várják vissza, de nem hiányzik.

Hiánya pozitív előjelet nyer, mikor az élet kitárul a Vajkay házaspár előtt. Újdonságként fedezik fel a kisváros addig számukra rejtve maradt lehetőségeit, társasági és kulturális életét, találkoznak rég látott ismerősökkel. Felszabadulnak a mindennapok béklyója alól, a megszokások és rutinok terheitől. Azelőtt bezárkózva, takarékoskodva, sőt maguktól minden jót (finom falatot, szórakozást, társaságot, fodrászt, ruhát, szép táskát) megvonva osztoztak egymás sorsában, éltek egymás foglyaiként. Fellélegeznek, ez most – ha rövid időre is – megszűnik, más napok járnak.

A sárszegi társadalom, közösség bemutatása kiváló. Kosztolányi jó karakterábrázoló készsége, éles szeme, amely felfedezi a kisváros lakóinak jellegzetes vonásait, szokásait, egymás közti viszonyát, a frappáns párbeszédek teszik még színesebbé és élvezetessé ezt a rövid regényét.

2 hozzászólás
Ottilia P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Szeretem Kosztolányi Dezső regényeit, évről-évre újraolvasom valamelyiket, de általánosságban is elmondhatom, hogy úgy lírai, mint epikai munkássága közel áll hozzám. A Pacsitát 1924-ben írta, amely kisvárosi környezetben játszódik, és a csúnya lány, valamint az érte életformájukat megváltoztató szülők csendes tragédiájáról szól.
Megrázó, ahogyan két ember, a szülők szerencsétlenné válnak, ráadásul a legnagyobb emberi öröm, a gyermek által, úgy hogy a gyermeknek sem válik javára áldozatuk, örömöt meg különösen nem jelent egyik félnek sem.

A regény egyben társadalomrajz,a hamis erkölcsök tanának dőlnek be a regény főszereplői is, de ettől függetlenül mindhármuk felelőssége vitathatatlan. A szeretet álcája mögé rejtett kommunikáció és őszinteség hiány tönkreteszi a főhősök életét. Kosztolányi nyugodt, elbeszélő módban ír, de átüt rajta a lelki válság, a családtagok egymásnak okozott fájdalma, és a környezet erőteljes negatív hatása. Elkeserítő, hogy céltalanul szenvednek, holott egymás szeretete, támogatása és a minőségi figyelem a családtagok között, vagyis olyasmik, amik egy egészséges lelkületű családban természetesek, mindent jóra fordíthatnának.

Most pedig ugyanazt érzem, mint Gerbrand Bakker Az iker című könyvének elolvasását követően, hogy hogyan is jövök én ahhoz, hogy értékeljem ezt a remekművet, hogy bármit írok is, az meg sem tudja közelíteni azt az érzést és hatást, amit a regénytől kaptam. Gyönyörű és végtelenül fájdalmas írás, mondhatni zseniális, ami által (újra) gazdagabb lettem.

fióka P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Olyan nehéz jól szeretni. Kommunikálni. Őszintének lenni. Önmagunkkal, másokkal.
És olyan könnyű megalkuvónak lenni. Hogy ezen életek múlnak? Sebaj, hiszen csak egy van belőle…
És a legnehezebb élni. Igazán, úgy, ahogy valóban szeretnél, konvencióktól mentesen, szabadon, szépen, boldogan. Hiszen csak egy van belőle. Egy élet.
Van még mit tanulni.

5 hozzászólás
Szürke_Medve>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Nem nagyon írnék róla, de egy kihivás miatt muszáj. Már minden lényegeset leírtak akik előttem szóltak, a magába zárkózó család komor tragédiájáról, amely szülőket és a gyermeket egyként zárja bilincsbe. Magamnak is intés ez a könyv mert én is hajlamos vagyok elzárkóznia világtól.
De mégsem erről írnék, inkább a mellékszereplőkről. A hétköznapi kisváros (A nevek, Sárszeg, Tarkő, Tarliget – megannyi beszélő gyöngyszem) lakóiról. Nekik is megvan a maguk pár vonással felskiccelt tragikomikus élete. Az alkoholista latintanár – aki valaha tehetséges ember volt, az üresfejű párbajhős, a megcsalás folyamatos megaláztatásában élő bíró, a kisvárosi tehetségtelen díva, a cinikus mindent megvető firkásszá züllött nemesi fiú, a vendégős elérhetetlen álmokat kergető lánya, mind, mind olyan figurák akik ma is köztünk élnek, és tagédiájuk épp olyan élő mint itt a regényben. Kosztolányi egy családot emel ki, és az ő történetüket dolgozza ki, de a világ amit fest nagyon gazdag, és nagyon aktuális.

6 hozzászólás
pannik>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Szomorú, szívet facsaró, borzongató történet ez.
Kosztolányi nagyon jól megragadta a megmásíthatatlanság, tehetetlenség, beletörődés, bárcsak szavak lényegét ebben a regényében.

Teljesen ismeretlen volt számomra a történet, így megmaradt a remény a végéig, hogy hátha történik valami! Hátha, hiszen a csúnyaság annyira relatív, annyira viszonylagos dolog, ami az egyiknek csúnya az a másiknak a minden, a csoda. Illetve erősen ki van hegyezve a külső jegyekre a történet, de mi van a belső tulajdonságokkal? Hiszen lehet valaki szép, értékes, jó belül, ami többet ér mint a külső…

Ezek ellenére értem, hogy abban a korban, egy ilyen régmúltra visszatekintő nemesi családban, ez az eset így ebben a formában mekkora lélekromboló tragédia lehetett. Pont akkora amilyennek olvashatjuk. Hihető, realisztikus ezáltal befogadható számomra a teljes cselekmény és ezzel együtt átéreztem a súlyát a soroknak, a nehézségét ennek a helyzetnek. Az élet a legnagyobb játékos, igen, összesakkozhat egy ilyen felállást, egy ilyen életet szülőknek és gyermeknek egyaránt, abszolút elképzelhető.

Az az egy hét szabadság, amíg a sanyarúságból kitekintenek a szülők, annak az egy hétnek a mélységei és magasságai a magva ennek a könyvnek. Amit lelkükben megélnek, kiszabadulnak, újra ÉLNEK, de mellette ott a lelkiismeret furdalás, az emlékek, a fájdalom, a közelgő vonat. Remény kevés van, ami akad az is borzasztó és nyomasztó.

Az írás remek, a szülők és Pacsirta érzései is megremegtettek, meghatottak. Sajnálat, szánalom, együttérzés váltakoztak olvasás közben.
Érdemes elolvasni mert igazán jó írás.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1971
154 oldal
4 hozzászólás
tammancs1 P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Azt hiszem ez a könyv minden szülő rémálma…de talán gyereké is. Olyan témába tenyerel bele Kosztolányi, ami ma is tabu, és nemcsak a társadalomban, de családon belül is. Mi van, ha nem szeretem a gyerekem? Durva kérdés, remek lélekábrázolás, zseniális elbeszélés.

dagikám>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Egy család lánya meghívást kap vidékre egy hétre a rokonokhoz, és a család fellélegzik ez alatt az idő alatt, és mindent kipróbálnak a lányuk távolléte alatt. Éttermekbe járnak, olyan ételeket engednek maguknak, ami nem szokványos a hétköznapi életükben, színházba is ellátogatnak. Tetszett az elbeszélésmód, teljesen magával ragadott a történet.
Örülök, hogy @sassenach könyvklubja jóvoltából megismerkedhettem ezzel a művel.

1 hozzászólás
dwistvan P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Bármi történik is a könyvben az aprólékosan, színes elevenséggel tárul elénk. Akár a táj, akár a történés, akár az emberek és gondolataik, érzéseik kerülnek sorra, azt Kosztolányi mindig nagyon szépen és részletesen megformálja.
Ez a felszínén gondtalan, be a mélyben keserű történet érzésem szerint az érzelmek elrejtése, a kapcsolatok problémája, a szerepjátszás története. A megfelelés felszínes kényszere miatt valamit mindenki feladott. Csakhogy egymás becsapása, önmagunk nem nyílt felvállalása azt eredményezi, hogy a mélyben ott marad a keserűség, az élet elszalad.
A madárról elnevezett lány a kalitka madaráért rajong. Őt ismerhetjük fel a kalitka galambjában. Aki szerethető, gondozható és rab. A látszat és a lényeg ellentmondása rendre végigvonul a könyvön. A ki nem mondott igények ha a kapcsolatokban nem jutnak felszínre, az ide vezet.
Sok jelképes esemény, sok gondolkodtató történés alkotja a könyvet, élvezetes fogalmazás mellett.

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

Gelso>!

Aki elutazik, az tovatűnik, az megsemmisül, az nincs is. Csak annyira él, mint az emlék, mely visszaréved képzeletünkben. Tudjuk, hogy van valahol, de nem látjuk őt, akár azokat, kik meghaltak.

18. oldal (Szépirodalmi, 1985)

csillagka>!

A részeg emberek röpülnek.
Csak a józanok hiszik, hogy ide-oda imbolyognak, ők valójában láthatatlan szárnyakon szállnak, s mindenhová előbb érnek, mint remélik.
Hogy közben múlik az idő, nem számít, mert nekik az nincsen, és nyilván a többiek csalódnak, kik ilyesmikkel törődnek.
Bajuk sem esik, mert a Szűz Mária kötényében hordozza a részeg embereket.

125. oldal, Tizedik fejezet (Európa, 1998)

kinderbueno>!

A részeg emberek röpülnek. Csak a józanok hiszik, hogy ide-oda imbolyognak, ők valójában láthatatlan szárnyakon szállnak, s mindenhova előbb érnek, mint remélik.

111. oldal

Frank_Waters I>!

Mennyit szenvednek a gyermekek a szülők miatt és a szülők a gyermekek miatt.

97. oldal, Hetedik fejezet

11 hozzászólás
Caroline>!

Nem lehet elkomédiázni az életet, nem lehet felöltöztetni. Vannak, akiknek csak a fájdalom marad, a kegyetlen, alaktalan fájdalom, mely semmire sem jó, semmire sem használható, csak arra, hogy fájjon, ebbe aztán beleássák magukat, mindig mélyebben hatolnak bánatukba, mely csak az övék, a végeérhetetlen tárnába, a sötét bányába, mely végül összeomlik fölöttük, és akkor ott maradnak, nincs mentség.

Hetedik fejezet

FeketeAlex I>!

Nincs és nincs és nincs igazság. Semminek sincs értelme. Minden mindegy.

112. oldal

FeketeAlex I>!

– Szervusz, kedves öregem.
– Szervusz, kedves öregem – válaszolt Ákos, és kezelt vele.
– Ki ez? – érdeklődött az asszony.
– Nem tudom – mondta Ákos.

174. oldal

5 hozzászólás
HalmiBettina>!

Vannak, akiknek csak a fájdalom marad, a kegyetlen, alaktalan fájdalom, mely semmire sem jó, semmire sem használható, csak arra, hogy fájjon, ebbe aztán beleássák magukat, mindig mélyebben hatolnak bánatukba, mely csak az övék, a végeérhetetlen tárnába, a sötét bányába, mely végül összeomlik fölöttük, és akkor ott maradnak, nincs mentség.

89. oldal

beyondhell>!

Aki kétszer hány, az jobban mulat, mint az, aki csak egyszer hány. Tegnap némelyikük háromszor is hányt, ennek következtében „fényesen mulattak”.

11. fejezet

ponty >!

Minden, ami hitvány, közönséges, úgy hívják, hogy élet. Nincs és nincs és nincs igazság.

105. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Az ajtó
Jókai Anna: Ne féljetek
Kertész Imre: Sorstalanság
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Németh László: Égető Eszter
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Földes Jolán: A halászó macska uccája
Szobotka Tibor: Megbízható úriember