Pacsirta 836 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Pacsirta nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei – kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia – régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát – könnyű kézzel, halálos biztonsággal – ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Eredeti megjelenés éve: 1924

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Talentum diákkönyvtár Akkord · Millenniumi Könyvtár Osiris · Kosztolányi Dezső válogatott művei Európa · Populart Füzetek Interpopulart · Kis Remekművek Könyvtára Révai · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Kincses Könyvek · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Heti klasszikusok Maecenas, Magyar Hírlap

>!
ISBN: 9786156377043
>!
148 oldal · ISBN: 9786155950957
>!
PairDime, Szeged, 2020
ISBN: 9786155950957

28 további kiadás


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Pacsirta · Cifra Géza · Ijas Miklós · újságíró · Vajkay Ákos

Helyszínek népszerűség szerint

Kisfaludy Színház · Sárszeg · Széchenyi fogadó


Kedvencelte 86

Most olvassa 30

Várólistára tette 199

Kívánságlistára tette 86

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

reccs P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Sárszegen, egy koszos, eldugott kisvárosban éli Pacsirta egyhangú mindennapjait a szüleivel. A történet egy évszámmal és egy utazással indul, ami érdekes eseményeket ígér, de aztán mintha mégsem történne semmi. Pedig nagyon is történik, csak máshogy, mint gondolnánk. A gondolataikban, a lelkükben lezajlik egy hét leforgása alatt annyi minden, ami nagyon is kitölt egy regényt. Megadatik, hogy egymástól eltávolodva a szülők és a gyerek úgy lássák a saját életüket, ahogy eddig nem merték. Elmenekültek a valóság elől, elzárkóztak és elzárták Pacsirtát is, hogy mindannyiukat megkíméljék a társadalom kegyetlenségétől. De az utazás miatt a szülők felszabadulnak, ráeszmélnek milyen hatással van rájuk a lányuk nyomorúsága, miközben Pacsirta is szembesül mindazzal, amitől szülei úgy óvták. A történet nagy része a végig jelenlévő elkeseredettség és bűntudat ellenére is szórakoztató, csak a tetőponttól, mikor először néznek szembe a szenvedésük okával és eredményével, válik igazán tragikussá. Igazságtalan ennek a családnak a szomorúsága, nem szolgáltak rá, egyszerűen csak a balszerencse áldozatai. A szimbólumok könnyen érthetőek, és mégis elgondolkodtatóak benne. A kellemetlen téma ellenére is élvezhető történet. Nagyon szép, ahogy egy ilyen hétköznapinak tűnő élethelyzetet fel tudott tölteni ennyi érzelemmel és gondolattal, és mindezt úgy át tudta adni, hogy pontosan átérezzük a szereplők sorsát.

Timár_Krisztina I>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Kevesen tudnak ennyit arról, hogy hogyan működik az emberi lélek, és még kevesebben tudják ilyen pontosan megtalálni hozzá a szavakat. Szerencse, hogy ilyen rövid, különben sokkal rosszabbul esne elolvasni. Mert ez a gyönyörű cím igen-igen szomorú és igazságtalan történetet takar. És egyáltalán nem kizárólag azok számára, akiken ez látszik is. Ha rendben vannak az idegeid, akkor fogjad csak, nem kell ennél jobb önismereti tréning.

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2021/04/05/nehogy_sar…

Zsuzsi_Marta P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

„Mennyit szenvednek a gyermekek a szülők miatt, és a szülők a gyermekek miatt.” (83.oldal)

Kosztolányi találóan fogalmazta meg csupán egyetlen mondatban e regénye üzenetét. A Vajkay család saját börtönében él, egymás rabja szülő és gyerek, a már felnőtt lányuk, Pacsirta. A szeretet, a túlféltés, a kímélet rabjai mindannyian, s mindez leginkább és elsősorban a hiányos, elégtelen párbeszéd szülöttje, az elrejtett érzelmek, ki nem mondott gondolatok, a félelem okán. A szülő fél, hogy egyszer kirepül gyerekük, kirepül Pacsirta, üres lesz a fészek, a kalitka, így örök kisgyerekként kezelik őt; miközben lányuk nem tudott önállósodni, saját lábára állni. Gyereknek érzi magát, hisz úgy is bánnak vele.

Kosztolányi mesterien ábrázolta ezt az összetett viszonyrendszert, a boldogtalanság, a feszültség folyamatosan tapintható. Pacsirta, a főszereplő nincs is jelen a regény nagy részében, csupán elején és végén. Csupán emlegetik, szeretettel várják vissza, de nem hiányzik.

Hiánya pozitív előjelet nyer, mikor az élet kitárul a Vajkay házaspár előtt. Újdonságként fedezik fel a kisváros addig számukra rejtve maradt lehetőségeit, társasági és kulturális életét, találkoznak rég látott ismerősökkel. Felszabadulnak a mindennapok béklyója alól, a megszokások és rutinok terheitől. Azelőtt bezárkózva, takarékoskodva, sőt maguktól minden jót (finom falatot, szórakozást, társaságot, fodrászt, ruhát, szép táskát) megvonva osztoztak egymás sorsában, éltek egymás foglyaiként. Fellélegeznek, ez most – ha rövid időre is – megszűnik, más napok járnak.

A sárszegi társadalom, közösség bemutatása kiváló. Kosztolányi jó karakterábrázoló készsége, éles szeme, amely felfedezi a kisváros lakóinak jellegzetes vonásait, szokásait, egymás közti viszonyát, a frappáns párbeszédek teszik még színesebbé és élvezetessé ezt a rövid regényét.

2 hozzászólás
Ottilia P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Szeretem Kosztolányi Dezső regényeit, évről-évre újraolvasom valamelyiket, de általánosságban is elmondhatom, hogy úgy lírai, mint epikai munkássága közel áll hozzám. A Pacsitát 1924-ben írta, amely kisvárosi környezetben játszódik, és a csúnya lány, valamint az érte életformájukat megváltoztató szülők csendes tragédiájáról szól.
Megrázó, ahogyan két ember, a szülők szerencsétlenné válnak, ráadásul a legnagyobb emberi öröm, a gyermek által, úgy hogy a gyermeknek sem válik javára áldozatuk, örömöt meg különösen nem jelent egyik félnek sem.

A regény egyben társadalomrajz,a hamis erkölcsök tanának dőlnek be a regény főszereplői is, de ettől függetlenül mindhármuk felelőssége vitathatatlan. A szeretet álcája mögé rejtett kommunikáció és őszinteség hiány tönkreteszi a főhősök életét. Kosztolányi nyugodt, elbeszélő módban ír, de átüt rajta a lelki válság, a családtagok egymásnak okozott fájdalma, és a környezet erőteljes negatív hatása. Elkeserítő, hogy céltalanul szenvednek, holott egymás szeretete, támogatása és a minőségi figyelem a családtagok között, vagyis olyasmik, amik egy egészséges lelkületű családban természetesek, mindent jóra fordíthatnának.

Most pedig ugyanazt érzem, mint Gerbrand Bakker Az iker című könyvének elolvasását követően, hogy hogyan is jövök én ahhoz, hogy értékeljem ezt a remekművet, hogy bármit írok is, az meg sem tudja közelíteni azt az érzést és hatást, amit a regénytől kaptam. Gyönyörű és végtelenül fájdalmas írás, mondhatni zseniális, ami által (újra) gazdagabb lettem.

fióka>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Olyan nehéz jól szeretni. Kommunikálni. Őszintének lenni. Önmagunkkal, másokkal.
És olyan könnyű megalkuvónak lenni. Hogy ezen életek múlnak? Sebaj, hiszen csak egy van belőle…
És a legnehezebb élni. Igazán, úgy, ahogy valóban szeretnél, konvencióktól mentesen, szabadon, szépen, boldogan. Hiszen csak egy van belőle. Egy élet.
Van még mit tanulni.

5 hozzászólás
pannik>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Szomorú, szívet facsaró, borzongató történet ez.
Kosztolányi nagyon jól megragadta a megmásíthatatlanság, tehetetlenség, beletörődés, bárcsak szavak lényegét ebben a regényében.

Teljesen ismeretlen volt számomra a történet, így megmaradt a remény a végéig, hogy hátha történik valami! Hátha, hiszen a csúnyaság annyira relatív, annyira viszonylagos dolog, ami az egyiknek csúnya az a másiknak a minden, a csoda. Illetve erősen ki van hegyezve a külső jegyekre a történet, de mi van a belső tulajdonságokkal? Hiszen lehet valaki szép, értékes, jó belül, ami többet ér mint a külső…

Ezek ellenére értem, hogy abban a korban, egy ilyen régmúltra visszatekintő nemesi családban, ez az eset így ebben a formában mekkora lélekromboló tragédia lehetett. Pont akkora amilyennek olvashatjuk. Hihető, realisztikus ezáltal befogadható számomra a teljes cselekmény és ezzel együtt átéreztem a súlyát a soroknak, a nehézségét ennek a helyzetnek. Az élet a legnagyobb játékos, igen, összesakkozhat egy ilyen felállást, egy ilyen életet szülőknek és gyermeknek egyaránt, abszolút elképzelhető.

Az az egy hét szabadság, amíg a sanyarúságból kitekintenek a szülők, annak az egy hétnek a mélységei és magasságai a magva ennek a könyvnek. Amit lelkükben megélnek, kiszabadulnak, újra ÉLNEK, de mellette ott a lelkiismeret furdalás, az emlékek, a fájdalom, a közelgő vonat. Remény kevés van, ami akad az is borzasztó és nyomasztó.

Az írás remek, a szülők és Pacsirta érzései is megremegtettek, meghatottak. Sajnálat, szánalom, együttérzés váltakoztak olvasás közben.
Érdemes elolvasni mert igazán jó írás.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1971
154 oldal
4 hozzászólás
dwistvan P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Bármi történik is a könyvben az aprólékosan, színes elevenséggel tárul elénk. Akár a táj, akár a történés, akár az emberek és gondolataik, érzéseik kerülnek sorra, azt Kosztolányi mindig nagyon szépen és részletesen megformálja.
Ez a felszínén gondtalan, be a mélyben keserű történet érzésem szerint az érzelmek elrejtése, a kapcsolatok problémája, a szerepjátszás története. A megfelelés felszínes kényszere miatt valamit mindenki feladott. Csakhogy egymás becsapása, önmagunk nem nyílt felvállalása azt eredményezi, hogy a mélyben ott marad a keserűség, az élet elszalad.
A madárról elnevezett lány a kalitka madaráért rajong. Őt ismerhetjük fel a kalitka galambjában. Aki szerethető, gondozható és rab. A látszat és a lényeg ellentmondása rendre végigvonul a könyvön. A ki nem mondott igények ha a kapcsolatokban nem jutnak felszínre, az ide vezet.
Sok jelképes esemény, sok gondolkodtató történés alkotja a könyvet, élvezetes fogalmazás mellett.

7 hozzászólás
Frank_Waters I>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Kevés dolog van, ami annyi érzést tud kihozni belőlem, mint egy Kosztolányi-regény. Most már nyugodtan beszélhetek róluk általánosságban, mind a négyet olvastam. És mind a négy zseniális. Szóval a Pacsirta hihetetlenül erős érzéseket váltott ki belőlem, és mint írtam, kevés olyan dolog van, ami erősebbeket tud kiváltani. Néhány példa: egy női szempár, ugyanez a nő/lány akármilyen formában, testben, lélekben, írásban, akárhogy… és ennyi.

A helyszín azonos az Aranysárkány Sárszegével, abban a regényben Pacsirta szintén megjelenik (ennek a résznek az újraolvasására most fene nagy kedvem lett), a filmben is ott van, láthatjuk a búcsúzás pillanatait, a csúnya lányt, és két síró szülőjét. De nem látjuk, nem láthatjuk, ami később történik, azokat a változásokat, amik a szelíden, visszafogottan boldog család életéből (bár Pacsirta csúnya lány, és valószínűleg soha senkinek nem fog kelleni, vénlány marad) tettetésekkel fenntartott jópofizást csinálnak. A család egy hétre szétszakad, és mindannyian rájönnek, mi is a baj az ő életükkel. Rájönnek, hogy lehet máshogy is élni, rájönnek, hogy talán nem is szeretik a gyereküket. Talán arra is rájönnek, hogy ők nem jó szülők, mert hiszen, igazából csúnya nő nincs is, mindenki tud szép lenni, ha hagyják. Minden nőbe bele tud szeretni egy férfi, valaki, akárki, hacsak maga a nő ezt nem akarja.
És felmerül a kérdés: ki is a jó szülő? Aki mindent megad, a legjobb helyekre küldi tanítani a gyerekét? Vagy az, aki kevesebbet foglalkozik talán a gyerekkel, de pontosan így önállóvá tud válni, életképes lesz. Pacsirta gyenge kismadár, soha nem fog kirepülni a fészekből, ott fog meghalni, lányként. Ez az ő tragédiája. Ijas Miklós, a költő, ő pedig sosem lesz elismert, életében körberajongott művész, pedig minden bizonnyal megérdemelné. Ez pedig az ő tragédiája. És egész Sárszegnek van egy nagy-nagy tragédiája, a céltalanság. Ez pedig minden ember tragédiája, aki nem tud felülkerekedni a saját élete céltalanságán.

18 hozzászólás
pikkupilvi P>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Szeretem Kosztolányi prózáját, többet is kellene olvasnom. Akármilyen témához nyúl egyszerűen, olvasmányosan, mégis tűpontosan és szívszorítóan fogalmazza meg.
Mai szóhasználattal azt mondanám a Vajkay családra, hogy nagyon nem tudják, hogyan kell menőnek maradni. Pedig a közegük adott, ha nem is a legcsillogóbb, ahol lennének barátok, ivócimbórák, női körök, akik a kisváros poros keretei között segítenének elviselhetőbbé tenni ezt a földi pályafutást. De az évek során úgy alakult, hogy Pacsirta kevésbé szerencsés külső – és ki tudja, milyen belső – tulajdonságai miatt a család egyre szűkebbre szabja a szociális érintkezést, Tesco gazdaságos életformára vált és végül teljes patológiás szimbiózisra áll rá.
Az előző olvasmányaimmal ellentétben itt nem fut ki a történet véres, kézzelfogható tragédiára, de a kisszerűségbe, a szürke unalomba, a boldogtalanság mocsarába való visszatérés legalább annyira arcul csap.
Borzangatóan keserű ezekről a gallyra ment életekről olvasni, és Pacsirtának, akinek még a keresztnevét sem tudjuk meg, legfeljebb annyit kívánnék, hogy 70-80 évvel később szülessen, akkor élhetőbb élete lenne. Arról viszont nem írt volna senki remekművet.

tammancs1>!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Azt hiszem ez a könyv minden szülő rémálma…de talán gyereké is. Olyan témába tenyerel bele Kosztolányi, ami ma is tabu, és nemcsak a társadalomban, de családon belül is. Mi van, ha nem szeretem a gyerekem? Durva kérdés, remek lélekábrázolás, zseniális elbeszélés.


Népszerű idézetek

Gelso>!

Aki elutazik, az tovatűnik, az megsemmisül, az nincs is. Csak annyira él, mint az emlék, mely visszaréved képzeletünkben. Tudjuk, hogy van valahol, de nem látjuk őt, akár azokat, kik meghaltak.

18. oldal (Szépirodalmi, 1985)

csillagka P>!

A részeg emberek röpülnek.
Csak a józanok hiszik, hogy ide-oda imbolyognak, ők valójában láthatatlan szárnyakon szállnak, s mindenhová előbb érnek, mint remélik.
Hogy közben múlik az idő, nem számít, mert nekik az nincsen, és nyilván a többiek csalódnak, kik ilyesmikkel törődnek.
Bajuk sem esik, mert a Szűz Mária kötényében hordozza a részeg embereket.

125. oldal, Tizedik fejezet (Európa, 1998)

kinderbueno>!

A részeg emberek röpülnek. Csak a józanok hiszik, hogy ide-oda imbolyognak, ők valójában láthatatlan szárnyakon szállnak, s mindenhova előbb érnek, mint remélik.

111. oldal

Frank_Waters I>!

Mennyit szenvednek a gyermekek a szülők miatt és a szülők a gyermekek miatt.

97. oldal, Hetedik fejezet

11 hozzászólás
Caroline>!

Nem lehet elkomédiázni az életet, nem lehet felöltöztetni. Vannak, akiknek csak a fájdalom marad, a kegyetlen, alaktalan fájdalom, mely semmire sem jó, semmire sem használható, csak arra, hogy fájjon, ebbe aztán beleássák magukat, mindig mélyebben hatolnak bánatukba, mely csak az övék, a végeérhetetlen tárnába, a sötét bányába, mely végül összeomlik fölöttük, és akkor ott maradnak, nincs mentség.

Hetedik fejezet

FeketeAlex IP>!

Nincs és nincs és nincs igazság. Semminek sincs értelme. Minden mindegy.

112. oldal

FeketeAlex IP>!

– Szervusz, kedves öregem.
– Szervusz, kedves öregem – válaszolt Ákos, és kezelt vele.
– Ki ez? – érdeklődött az asszony.
– Nem tudom – mondta Ákos.

174. oldal

5 hozzászólás
beyondhell>!

Aki kétszer hány, az jobban mulat, mint az, aki csak egyszer hány. Tegnap némelyikük háromszor is hányt, ennek következtében „fényesen mulattak”.

11. fejezet

ponty>!

Minden, ami hitvány, közönséges, úgy hívják, hogy élet. Nincs és nincs és nincs igazság.

105. oldal

Rosaliacska>!

– És ne egyél sárgadinnyét. Ne egyél uborkasalátát. Pacsirta, ne egyél, a világért se egyél.

8. oldal (PopulArt)


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Az ajtó
Jókai Anna: Ne féljetek
Erich Kästner: A két Lotti
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Füst Milán: A feleségem története
Kertész Imre: Sorstalanság