Gyémántgöröngyök 5 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök

Versek, műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok, melyek először jelennek meg egy kötetben.

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tartalomjegyzék

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2001
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635475411

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

IV. Károly · Lendvai István


Várólistára tette 7


Kiemelt értékelések

Batus>!
Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök

Az egy dolog, hogy válogatott írások, és sok nem is jelent meg ezelőtt kötetben (legalábbis a könyv ezt állítja) na de a legjobb része talán a kortársaktól összegyűjtött néhány iromány Kosztolányiról.


Népszerű idézetek

Kek P>!

– Mi ennek az évnek a programja?
– Bécs, Budapest, aztán Berlin. Berlinben rengeteget kell dolgozni. Áhítat fog el, ha erre gondolok. A név ott semmit sem ér. Minden föllépés élet-halálküzdelem: „lenni vagy nem lenni”. Imbolyogva megyek ki mindig a színpadra, mint kezdő: most kezdődik újra az egész. Ott nincs barátkozás. Sajtó és közönség boldog házasságban él az irodalommal. Budapesttől meg vagyok babonázva. Két városa van a világnak: Budapest és Krisztiánia.
– Miért?
– Nem tudom. Budapest és Krisztiánia.

88. oldal, Orska Mária a homokon

Kapcsolódó szócikkek: Berlin · Budapest
1 hozzászólás
Kek P>!

Ah, művészet. Mindennél erősebb, hatalmasabb és gyilkolóbb morfium.

88. oldal, Orska Mária a homokon

Kapcsolódó szócikkek: művészet
Kek P>!

Elhatározza, hogy pár vidám napot szerez magának. Otthon azt mondja, hogy Bruxelles-be rándul, de Montecarlóba utazik. Semmi rosszat nem forgat a fejében. Elmúlt már az a kor, mikor kalandokat hajszolhatna, de azért szívesen venné, ha összekerülne egy kedves kis nővel s elbeszélgethetne vele. Aztán végre egyedül lesz, fesztelenül, szabadon mozoghat és éjszaka nem hallja, hogy mellette szuszog a felesége, mint valami bálna.

89. oldal, A montecarlói botrány

Kek P>!

A hódoló fáklyák vörös párázatában, villanylángok fehér tüzében ragyogott azon az augusztusi éjszakán a leendő magyar király arca. Könnyedén jött ki a budai várkastély udvari erkélyére. Kezét a bársony drapériára tette, hogy pihenjen kissé, mintegy aludjon a kéz, mely majd két országot kormányoz. Taglejtései kellemesek és nagyon egyszerűek. Válla – a búzavirágkék atillában – szélesebbnek, férfiasabbnak rémlik, mint a fényképeken. Nagyon folyamatosan beszél magyarul, kedvvel, tüntető magyarsággal ejti ki széles és mély magánhangzóinkat. Néha úgy bánik nyelvünkkel, oly katonásan, mint a karddal.

118. oldal, Az új király arca

Kapcsolódó szócikkek: IV. Károly
Kek P>!

A falragasz akkor vagy ebzárlat-meghosszabbítás volt, vagy adófelhívás, s az utóbbit az adófizetők éppoly kevésbé olvasták, mint az előbbit a veszett kutyák.

130. oldal, Éji kaland

Kek P>!

Lendvai István tolmácsolta a regényt magyar nyelven. Prózája friss és ízes. Mikor a magyar hadinyelvben nem lel megfelelő kifejezést az argó szókra, új árnyalatokat teremt, magyarul is jól hangzókat, de nem magyarosakat, melyekről elhihetjük, hogy francia parasztbakák mondják. Némely részlet egyenesen remekbe készült. Csakis az ilyen tolmácsolásnak van értelme, mely reprodukálás közben új nyelvi értékeket teremt. A regény átültetője alkotómunkát végzett.

59. oldal, Henri Barbusse: Tűz

Kapcsolódó szócikkek: fordítás · Lendvai István
Kek P>!

     S kimondta a Nevet,
Melyre Roland kürtöl és Jeanne d'Arc fölnevet
A Szentek, Héroszok és Hősök laknak ebben,
Pacsírták, Kakasok és Sasok szárnya lebben,
Ha zendül ez a név. Kimondta, ámde köd gyűlt
Agyára s arca is halottfakóra zöldült,
Érezte lágy ízét, mitől nem szabadul.
„Franciaország” – szólt, dühödten és vadul,
Ugy, mint a kárhozott kiálthat mélyről: „Isten.”

24. oldal, Edmond Rostand: A csillagok macskazenéje (részlet)

Kek P>!

– „Nevessetek!” – szólt egy kis Csillag.

     – "És nevessünk,
Hogy ránk mert törni most ez Undok Ember itt,
Ki ősi Gögjéből erőt, hitet merít,
S kinél ezerszám
Volt mindenféle csel és mindenféle szerszám.

De egyet feledett, ami fönn integet,
Ami legfontosabb, nem látta: az Eget!"

25. oldal, Edmond Rostand: A csillagok macskazenéje (részlet)

Kek P>!

Az, ami atyáinkat könnyre fakasztotta, minket megnevettet. Az, ami egykor poézis volt, ma banalitás. Ismerik Voltaire bon mot-ját: „Az első ember, aki kedvesét a rózsához hasonlította: lángész volt, a második szamár.” Gondoljuk el, hány szamár él azóta.

49. oldal, Az új irodalom

Kapcsolódó szócikkek: Voltaire
Kek P>!

A közönség a munkatársunk. Igen, az új verseket ketten írják, a poéta és az olvasó. Világosan látom ezt. A régi író megvetette a közönséget akkor, midőn mindent kimondott előtte, az új író megbecsüli azt, sok dolgot rábíz, és mer diszkrét és titkolódzó is lenni. Nem ad befejezettet, tökéletesebbet ad, befejezetlent, amit az olvasónak, a nézőnek kell befejeznie, kiteljesíteni, a tökélyig emelni.

50. oldal, Az új irodalom

Kapcsolódó szócikkek: vers

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóth Árpád: Örök virágok – Összes versfordítások
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és műfordításai
Szabó Lőrinc: Örök Barátaink I-II.
Költői elmélkedések
Farkasfalvy Dénes: Rilke nyomában
Tóth Árpád: Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Dsida Jenő: Angyalok citeráján
Farkasfalvy Dénes: Himnuszok
Szaigjó szerzetes – Villányi G. András: Tükröződések