Édes ​Anna 2478 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével.” Kosztolányi Dezső Édes Annája nem véletlenül vált a magyar irodalom egyik legismertebb nőalakjává, története pedig klasszikus olvasmánnyá. A regény ugyanis számos olyan kérdést és problémakört vet fel, amely jóval túlmutat a krisztinavárosi cselédlány élettörténetén, s így megjelenése után közel száz évvel is épp olyan fontossággal és aktualitással bír, mint a maga korában.

Eredeti megjelenés éve: 1926

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Diákkönyvtár Móra · Millenniumi Könyvtár Osiris · Kosztolányi Dezső válogatott művei Európa · A magyar próza klasszikusai Kossuth · Matúra klasszikusok Ikon · A regényírás művészei Genius · Tanulók könyvtára · Kötelezők (m)értékkel M-érték · A magyar irodalom remekei II. · POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Életreszóló regények Kossuth · Helikon Zsebkönyvek Helikon

>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2022
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066469470
>!
Helikon, Budapest, 2022
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636200428
>!
ISBN: 9786156377081

45 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Édes Anna · Kun Béla · Vizy Kornél

Helyszínek népszerűség szerint

Krisztinaváros · Vérmező


Kedvencelte 266

Most olvassa 97

Várólistára tette 297

Kívánságlistára tette 189

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Így, hogy sokadszorra haladok végig rajta, a történet már szinte mellékes is, megengedhetem magamnak, hogy apróságokra figyeljek. Az alapkérdés persze az, ami az utolsó előtti fejezet címe is: „Miért?”

Nem hiszem, hogy aki a történet végét előre elmondja, az ebben az esetben spoilerezne. Kivételesen éppen ellenkező a helyzet. Lehetővé teszi az olvasó számára, hogy detektívet játsszon, és alaposan megjegyezze magának a legapróbb részleteket is, hátha összeáll belőlük valami kép.

De persze még így se lehet rájönni, hogy pontosan miért történik, ami a regény végén történik. Hiszen Anna gondolatait nem látjuk. Talán nincsenek is neki. Ösztönlény, a legártatlanabb fajtából. Ismeri a világot, de nem gondolkodik rajta, csak elfogadja olyannak, amilyen. Persze ebben vagy igazam van, vagy nem, hiszen nem ismerem. De elmondhatom-e, hogy ismerem azokat az embereket, akik nap mint nap körülöttem vannak? Belelátok-e a lelkükbe? Vagy csak azt tudom róluk, amit magukról bevallanak (miközben hazudhatnak nekem, és hazudhatnak saját maguknak is, ami gyakoribb), rosszabb esetben azt, amit mások mondanak róluk?

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/22/kosztolany…

20 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle.”

Azt hiszem negyedszerre olvastam ki.
Hogy miért ezt választottam? Azért, mert ez és az Árvácska akasztott ki középiskolás éveimben a legjobban. És bár sejtettem mi az oka, úgy gondoltam érettebb felfogással is meg kell vizsgálnom az adott művet.
Megtettem, de hozzá teszem, valószínűleg utoljára vettem a kezemben.
A szövege, hogy milyen az lényegtelen, hisz nem egy mai darab, de a történet rendkívül nehéz volt számomra.
Ennyi megalázást azt hiszem dühöngés nélkül nagyon nehéz elfogadni, és szeretem a szadista könyveket, de ez nagyon sok volt.
Persze megvan a maga gyötrelmes „szépsége”, de olyan mélyen felháborított, hogy alig akartam végig olvasni.
Mindenesetre nem örülök neki, hogy kötelező ….de ez csak az én véleményem.

11 hozzászólás
zuna19 >!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Anna hallgatta s ő boldog volt, hogy valaki akad, aki hallgatja.”

Nehéz bármi értelmeset írnom a könyvről. Ne értsetek félre, nem azért mert nem tetszett, hanem azért mert annyira megrázott.
Sok véleményt olvastam és rengetegen szépen megfogalmazták már előttem, hogy miről is szól a történet. Sajnos én nem tudom ennyire szépen összehozni. Bárhogy próbálom is nem sikerül.
Azért pár mondatot összehozok valahogy. Még ha nincs sok értelme akkor is.
Középiskolába kötelező olvasmányként került a kezembe először ez a könyv. El is olvastam akkor. De bevallom mostanra semmi sem rémlett. De semmi! Így teljesen új volt nekem. Megdöbbentő nyíltság, amit én kivettem a történetből. Anna karaktere igazán gyámoltalan, ártatlan, szerethető. Ezért is rázott meg leginkább a könyv, hogy nem néztem volna ki belőle a tettét. Hihetetlen. Hogy is szokták mondani, „az élet közbeszólt!”
Mostanában már nem sok klasszikus könyv fordul meg a kezemben. Tavaly egyáltalán nem olvastam. Most ebben az évben is szerintem ez az egyetlen amit beiktattam. Azért nem mondom 100%-ra, de szerintem csoda kellene, hogy belekezdjek még egybe.

christine>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Egy kicsit megrendültem olvasás közben. Ez az első olyan kötelező olvasmányom, amit elejétől a végéig kiolvastam, és még tetszett is.
Bár mondjuk a tetszett kifejezés attól függ, hogy milyen nézőpontból figyelem a könyvet és az érzéseimet.
Tetszett…
… a története miatt. Szép, letisztult képet kaptam az akkori világról, a felfogásról és a nézőpontokról, mindegyik szereplő helyébe el tudtam képzelni magam.
… mert végre találtam magamnak egy olyan olvasmányt, aminek a nyelvezetétől nem mászok a falnak, amiben senki se mártír, senki se megy a vesztébe, stb.
Gyűlöltem…
… elsősorban Vizyné miatt. Ő volt az egyetlen olyan karakter, akit olvasás közben megállás nélkül pofoztam volna. Utáltam, már a jelenlététől is falra másztam, és Anna helyében én is pontosan ugyanezt tettem volna.
    
Örülök, hogy elolvastam, és csak remélni tudom, hogy jövőre ezt kapom érettséginek, mert akkor biztos olyan értekezést firkantok a papírra, hogy azt mindenki megemlegeti majd. :)

K_A_Hikari>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Csak egy ember vagy. De hát mi több, mint egy ember? Se két ember, se ezer ember nem több nála.”

Az orosz irodalom után kellett valami igazán magyar is.
Maradtam a klasszikus vonalnál, és elővettem Kosztolányit.
Kötelezőhöz képest meglepően olvasmányos volt, könnyen haladtam vele. Bár néha kicsit túlírtnak éreztem, egyszerűbben is lehetett volna fogalmazni helyenként.
Anna karaktere végig igazán szimpatikus volt. Tiszta, kedves, szorgalmas.
Csupa-csupa jó tulajdonság, ezért is döbbentem le a végén.
Számomra nem illet egy ilyen fordulat se a karakterhez, se a történethez. Ráadásul választ se kaptunk a „miért”-re….
Összeségében nem volt rossz, bár a végét nagyon szívesen átínrnám.
Nekem ez most pont jó volt első Kosztolányi regénynek.

9 hozzászólás
Bla IP>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi utolsó regénye az Édes Anna (1926). Úr és cseléd viszonya áll a középpontban – ami önmagában, az igen jelentős társadalmi különbségek létét igazolja. Az időzítés tökéletes: a Tanácshatalom épp megbukik 1919-ben, Kun Béla dicstelenül menekül, elkezdődik az azóta többször átértékelt Horthy-korszak. A helyes irányú gondolatokat Moviszterrrel mondatja ki a szerző, akitől a többiek azonban inkább távolságot tartanak.
Ezt a könyvet még középiskolában olvastam először. Nagyon együtt éreztem Annával, akit mindenki csak kihasznált, gépként kezelt, s aki az értelmetlen tettbe „menekült”. A mai, újra feltámadó bejárónői gyakorlat, a polgárosodó világ, ismét az egyre nagyobb társadalmi különbségek velejárója, az én szememet és gondolkodásomat kissé sérti. Véleményem szerint az idősek, betegek és gyerekek kivételével mindenkinek magának kell gondoskodnia maga és környezete szükségleteiről, s a gyermekeket is erre kell nevelni. De hát én egy „őskövület” vagyok, viszont a kutya valszeg nem ugatna meg…

2 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai >!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Nem mondom azt, h kedvenc lett, vagy hogy újraolvasós, de ez a könyv nekem kifejezetten tetszett.
Persze, amikor kötelező volt, nem olvastam, kicsit sajnálom is, mert most nagyon kíváncsi lennék, a 30 évvel korábbi önmagamhoz képest mennyit változott volna a véleményem.
Tetszett a történet vonalvezetése, egyszerűen indul, néhol egy-egy hullám az állóvízben, aztán a nagy pofon, ami felráz mindenkit.
Aztán persze a miértre nem kapott válasz, amiért még tovább velem marad, hogy rághasson kicsit, h vajon miért?
Az is tetszett, h Anna gondolatai közül szinte semmi sem jut el hozzánk, csak annyi, h nem szerette azt a szagot. De hogy a gazdáiról, vagy a Jancsiról mit gondolt, az nem. Ez, persze újra elvezet a miérthez.

Cukormalac>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép…” (Radnóti Miklós)

Kosztolányi amellett, hogy – Bödőcs Tibor szavaival élve – a Nyugat nevű Aranycsapat csatára, védője, masszőze, orvosa, kapusa és tündéri dílere, a líra, a próza és az esszé triatlonistája, az örök haver Desiré, na meg persze Csáth Géza unokatesója, kicsit azért az irodalom Tarantinója is. Hollywoodi karmok ezerrel kapkodnának a gazdáit kinyíró cselédlány sztorija után, Annánk pedig úgy vonult volna be a magyar-amerikai koprodukciók történetébe, mint egy nettó Django elszabadul, prózai elkövetője nem is tudhatta, mekkora potenciál rejlik a sztoriban. Amit amúgy a feleségétől kapott a drága Dezső és meg kell hagyni, legalábbis a magam részéről úgy érzem, nem sikerült, csak félig-meddig élnie a lehetőséggel. A legnagyobb kérdés nyilván, amit felvetett bennem a regény, az gyakorlatilag az utolsó előtti fejezet címe is volt egyben: miért…? Nem első alkalommal olvastam, de akkor sem értem, hiába volt érettségi tétel, magyarázták próbálták magyarázni középiskolában, becsülettel végig is olvastam, a klasszikus filmváltozatot többször is láttam, nekem viszont összességében olyan steril, hadd ne mondjam már kiheréltnek, hogy nehezen tudom hova tenni legbelül. (Esetleg egy Mónika show-szerű környezetben való levezetés, az tudna segíteni: mai témánk, hogy teherbe ejtettem a cselédlányt, aki aztán kivégezte a gazdáit… vagy valami ilyesmi.)

Vizyék mellett Patikárius Jancsi figurája az, akit mélységesen tudok, tudtam gyűlölni megint és még mindig, bár őszintén szólva a megrajzolt alakok közül egyikkel sem tudtam igazán azonosulni, az alapvetően segíteni szándékozó Moviszter doktor sem vált a szememben pozitív bálvánnyá, hogy a címszereplőről ne is beszéljek… mert inkább tényleg nem. Pontosan ahogy az érkezését, alakját alaposan megkínáló és mindenkinek minden szépet meg jót elmondó Vizynét hallgató társaság, én is azt gondolom, hogy márpedig ilyen nincs. A történelmi háttér rendben volt, a farsangos borzalmat és ámokfutást, valamint a kinevezést mondjuk lazán húztam volna, az írásmód pedig hol tetszett, hol nem. Az összes versei után én mindig is egy középszerű költőnek találtam Kosztolányit, prózában pedig itt tetszett a legkevésbé, nálam nagyon nem volt meg a balansz a szövegen belül – hol darabos, elnagyolt, hol meg dagályos. A gyilkolós meg a tárgyalás talán a legerősebb részek, de ebből azért még nem veszünk a Rózsadombon villát, maximum eltartunk a Krisztinában egy cselédet… Lehet, hogy egyszer a távoli jövőben máshogy értékelném majd és teljesen másképp látom, itt és most azonban nekem ez a történet kivitelezéssel együtt ennyit ért.

>!
POKET Publishing, Budapest, 2020
298 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158159340 · Illusztrálta: Zádor Tamás
Csilla‿ P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Nagyon sok oldalról meglehet közelíteni ezt a művet és valószínűleg mindegyik megközelítésben van igazság.
Több okot lehet mondani, hogy Anna miért úgy viselkedett ahogy visekkedett és miért tette azt,amit tett.Mindegyik felhozott ok igaz lehet.
Az én véleményem szerint sorsszerű volt az, amit Anna cselekedett.Egyszerűen nem történhetett másként.Ugyanis Anna viselkedésén keresztül -szerintem- Kosztolányi egy nagyon komoly üzenetet küldött az akkori rendszernek.
Méghozzá azt, hogy az elnyomott,kizsákmányolt és megalázott társadalmi réteg először megpróbál megfelelni az elvárásoknak, majd miután erő feletti munkával sem tud eleget tenni azoknak,egy ideig tűr,…csak tűr némán,majd elviselhetetlenné válik számára az állandó erőfeszítés ,megalázás és tűrés.Na, akkor elszakad a húr a legváratlanabb helyzetbe,aminek aztán visszavonhatatlan következményei lesznek.
Nagyon örülök annak, hogy felnőttként vettem a kezembe azt a művet, mert gimisként biztosan nem sok mindent értettem volna meg belőle.Ugyanis ez a könyv nem könnyű olvasmány és itt most nem a nyelvezetére gondolok,hanem az utalásokra,a jelzésekre,a mondatok mögötti tartalomra. Ennek a könyvnek az olvasása közben és után meg kell állni és gondolkozni kell,értelmezni az olvasottakat. Ezt a könyvet többszöri elolvasásra ítélem -magamra nézve és többszöri elolvasásra ajánlom mindenkinek,aki mögött már van egy kis élettapasztalat.
Elnézést kérek az esetenkénti homályos megfogalmazásért,de nem akartam elárulni a cselekményt azok előtt,akik még nem olvasták a regényt.

2 hozzászólás
Dóra_Viki P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Amikor kötelező olvasmány volt az iskolában, félbehagytam, nehéznek találtam. Így felnőtt fejjel is elég komoly témát boncolgat.
Anna története megrázó, kiszolgáltatottságról, megaláztatásról. Kosztolányi részletesen mutatja be a cselédéletet, hogyan éltek és dolgoztak első világháborút követő időszakban. Hogyan bántak velük, és mennyire nem voltak megbecsülve.
Anna egy jóravaló, szorgalmas, fiatal lány, aki Vizyékhez kerül cselédként. Az asszony eleinte büszkélkedik Annával, hogy megfogta az isten lábát, majd egyre szőrszálhasogatóbban viselkedik. Nálam, az tette be a kaput, amikor „belebetegedett” Anna felmondásába.
Talan Jancsi karaktere volt a legnegativabb.
Szerelmet ígért Annának, elvette amit akart, majd elhajította.
Bár az utolsó fejezetekben szinte mindegyik szereplő megutáltatta magát, mindenki a saját bőrét mentette, köpönyegforgatókká váltak.
A tárgyaláson feltették a kérdést, miért tette, pedig az ő jelleme alapján nem vall rá. Pedig ennyi fájdalom és megaláztatás után, mi olvasók tudjuk rá a választ.


Népszerű idézetek

czegezoltanszabolcs>!

– Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján.
– Melyik az az ország?
– Krisztus országa.
– Az fönn van, a felhőkben.
– A lélekben van.

1 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

…egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével…

Miért...?

8 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Az emberiség holt fogalom. És figyelje meg, tanácsnok úr, hogy minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség.

10 hozzászólás
finding_dori>!

Egy darabig vízszintesen, levetkőzve feküdtek egymás mellett, a vékony nyári paplanok alatt.
Majd különös fény gyulladt csukott szemhéjaik mögött, hirtelenül felálltak, elváltak egymástól, áthágva szobák falait, évek messzeségét, különböző irányokban bolyongtak, nekik is ösmeretlen ösvényeken, immár teljesen felöltözve, mindenféle regényes színpadi jelmezekben.
A mindennapi csoda történt meg: álmodtak.

202. oldal, Fanyar vacsora (Európa, 2008)

2 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle.

10 hozzászólás
kiscsillag0310>!

– Egy fél esztendeig fáradtam, vesződtem vele. Érdemes volt?
– Nézze, méltóságos asszonyom, nekem van egy páciensem, hetvenhat éves, és most kezd angolul tanulni. Mire megtanul, talán meg is hal. Vagy mondjuk, hogy nem hal meg egyhamar, s később – majd százéves korában – úgy hal meg, hogy tudott angolul. Érdemes volt? Vagy érdemes húszéves korunkban elkezdeni akármit? Igenis érdemes: valahogy csak el kell tölteni az időt.

182-183. oldal

Sárhelyi_Erika I>!

A szem az agyvelő legtávolabbi képződménye, a koponya kiugró bástyafokán maga is egy látó, szabadon hagyott agyvelő, mely a megismerés lázában, valamikor a lét kozmikus forradalmában két lyukat szakított magának a koponya csontfalán, s ezen a lőrésen kukucskál ki a külső világba, megtudni, hogy mi a célja a teremtésnek.

blackangel>!

[…] aki belülről lát valamit, az másképpen látja, mint aki csak kívülről látja.

188. oldal

verdeleth>!

– Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján.

– Melyik az az ország?

– Krisztus országa.

– Az fönn van, a felhőkben.

– A lélekben van.

– De tessék megvalósítani itten. A bolsevikiekkel, az elvtársakkal.

– Nem is kell megvalósítani – szólt Moviszter ingerülten, mert a betegsége miatt ideges volt. – Nem kell. A kommunistáknak is az volt a hibájuk, hogy egy ideált meg akartak valósítani. Egyetlen ideált se szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat, és úgy él.

VITA A PISKÓTÁRÓL, AZ IRGALOMRÓL ÉS AZ EGYENLŐSÉGRŐL

kiscsillag0310>!

Egyetlen ideált se szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat és úgy él.

100. oldal

1 hozzászólás

Népszerű triviák


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Pilátus
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Jókai Mór: A jövő század regénye
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Jókai Anna: Ne féljetek
Zilahy Lajos: Két fogoly
Márai Sándor: Válás Budán
Dániel Anikó: Flóra
Körmendi Ferenc: A budapesti kaland