Édes ​Anna 2729 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével.” Kosztolányi Dezső Édes Annája nem véletlenül vált a magyar irodalom egyik legismertebb nőalakjává, története pedig klasszikus olvasmánnyá. A regény ugyanis számos olyan kérdést és problémakört vet fel, amely jóval túlmutat a krisztinavárosi cselédlány élettörténetén, s így megjelenése után közel száz évvel is épp olyan fontossággal és aktualitással bír, mint a maga korában.

Eredeti megjelenés éve: 1926

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Diákkönyvtár Móra · Millenniumi Könyvtár Osiris · Kosztolányi Dezső válogatott művei Európa · A magyar próza klasszikusai Kossuth · Matúra klasszikusok Ikon · A regényírás művészei Genius · Tanulók könyvtára Dacia · Kötelezők (m)értékkel M-érték · A magyar irodalom remekei II. Népszabadság · POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Életreszóló regények Kossuth · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Osiris Diákkönyvtár Osiris

>!
Helikon, Budapest, 2022
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636200428
>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2022
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066469470
>!
ISBN: 9786156377081

49 további kiadás


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Édes Anna · Kun Béla · Vizy Kornél

Helyszínek népszerűség szerint

Krisztinaváros · Vérmező


Kedvencelte 287

Most olvassa 97

Várólistára tette 318

Kívánságlistára tette 204

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Így, hogy sokadszorra haladok végig rajta, a történet már szinte mellékes is, megengedhetem magamnak, hogy apróságokra figyeljek. Az alapkérdés persze az, ami az utolsó előtti fejezet címe is: „Miért?”

Nem hiszem, hogy aki a történet végét előre elmondja, az ebben az esetben spoilerezne. Kivételesen éppen ellenkező a helyzet. Lehetővé teszi az olvasó számára, hogy detektívet játsszon, és alaposan megjegyezze magának a legapróbb részleteket is, hátha összeáll belőlük valami kép.

De persze még így se lehet rájönni, hogy pontosan miért történik, ami a regény végén történik. Hiszen Anna gondolatait nem látjuk. Talán nincsenek is neki. Ösztönlény, a legártatlanabb fajtából. Ismeri a világot, de nem gondolkodik rajta, csak elfogadja olyannak, amilyen. Persze ebben vagy igazam van, vagy nem, hiszen nem ismerem. De elmondhatom-e, hogy ismerem azokat az embereket, akik nap mint nap körülöttem vannak? Belelátok-e a lelkükbe? Vagy csak azt tudom róluk, amit magukról bevallanak (miközben hazudhatnak nekem, és hazudhatnak saját maguknak is, ami gyakoribb), rosszabb esetben azt, amit mások mondanak róluk?

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/22/kosztolany…

20 hozzászólás
MissFortune>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Nagyon kellemesen csalódtam. Anno a gimiben nem olvastam el, a filmet megnéztük, de abból is csak a cselekmény legvégére emlékeztem leginkább. Örülök, hogy akkor nem vettem a kezembe, mert biztosan utáltam volna, most viszont rengeteg érzelmet váltott ki belőlem.
Valahogy azt gondoltam mindig, hogy Anna gondolatmenetét megismerhetjük, legalább a könyvben. Viszont képzeljétek, nem! Ő a főszereplő, de mégsem. Az elejéről tudhatjuk, hogy legszívesebben elmenekülne Vizyéktől, de utána? Szinte semmi, teljesen átjött a lapokról, hogy mennyire robot lett belőle.
Nem hiszem, hogy valaha újra fogom olvasni. Nem lett kedvenc, de úgy érzem, hogy gazdagabb lettem tőle.

Nikolett0907 P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle.”

Azt hiszem negyedszerre olvastam ki.
Hogy miért ezt választottam? Azért, mert ez és az Árvácska akasztott ki középiskolás éveimben a legjobban. És bár sejtettem mi az oka, úgy gondoltam érettebb felfogással is meg kell vizsgálnom az adott művet.
Megtettem, de hozzá teszem, valószínűleg utoljára vettem a kezemben.
A szövege, hogy milyen az lényegtelen, hisz nem egy mai darab, de a történet rendkívül nehéz volt számomra.
Ennyi megalázást azt hiszem dühöngés nélkül nagyon nehéz elfogadni, és szeretem a szadista könyveket, de ez nagyon sok volt.
Persze megvan a maga gyötrelmes „szépsége”, de olyan mélyen felháborított, hogy alig akartam végig olvasni.
Mindenesetre nem örülök neki, hogy kötelező ….de ez csak az én véleményem.

11 hozzászólás
Maminti9 P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Utoljára kötelező olvasmányként olvastam az Édes Annát, és akkor annyira mély benyomást tett rám, hogy kíváncsi voltam, felnőtt fejjel milyen gondolatokat fog kiváltani belőlem. Azt kell, hogy mondjam, inkább bizonytalanságot ébresztett bennem, mint nagyon erős érzelmeket.
A regény első kritikusai is feltették a “miért” kérdését, hiszen Kosztolányi nem nyitja meg annyira Anna lelkét, hogy erős motivációt tudjunk adni tettének, ezáltal én is nehezen tudtam cselekedetével azonosulni. Én egy szélesebb társadalomkritikai kontextusba próbáltam helyezni a történetet, és Anna tettét szimbolikus értelemmel felruházni a cseléd – gazda viszonyrendszerben. Aztán elolvastam pár interjút Kosztolányival, melyből az derült ki, hogy álláspontja szerint a gyilkosságnál sokkal nagyobb bűnnek tartja az embertelen bánásmódot. Valószínű, hogy ez az elvbeli különbség az oka annak, hogy nem ütött nálam akkorát most ez a regény. Azzal teljesen egyetértek, hogy a másik ember megalázása, gépként kezelése maximálisan elítélendő, viszont egy másik ember életének a kioltása is, és ha van más lehetőség, akkor számomra az emberi élet mindenek felett áll.
Viszont nagy tanulság, hogy soha nem kiszámíthatóak a másik ember cselekedetei, hiszen senkinek nem látunk a lelkébe, és teljesen egyetértek Kosztolányival abban, hogy “nem élünk külön életet, hanem egymásban és egymás által élünk mi emberek. A magunk egyénisége, a mi lényegünk embertársaink lelkében tükröződik.”

Nono_ P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Az Édes Anna egy kiváló lélektani regény, melynek ugyan központi témája egy kettős gyilkosság, ám ez mégsem teszi az alkotást krimi műfajúvá.

Ugyanis a tettes kiléte adott és a mű lényegbeli eleme teljességgel a gyilkossághoz elvezető események lassú, ám annál érthetőbb bemutatása.
A kezdeti komótos felvezető után címadó szereplőnk megérkezik az új helyére. És innen indult számomra az érdekessége a történetnek és a fokozatosan pattanásig feszülő hangulata, ami engem teljesen megragadott, ezáltal pedig faltam a könyvet.
Ugyanakkor meglepett az a szerzői módszer, hogy Anna belső világáról: gondolatairól és érzelmeiről vajmi keveset tudunk meg, sőt inkább semmit. Azt, hogy hogyan érzi magát az új munkahelyén érzékszervein keresztül kapunk némi képet, majd a cselekedeteinek lassú, szinte észrevehetetlen, ám annál vészterhesebb változásaiban adja tudtára Kosztolányi az olvasó számára. Tudniillik, hogy a közömbös felszín alatt valami veszélyes indult el szereplőjében.
Nem fogok egyetérteni főhősünk tettével, de a kiszolgáltatottság, a szeretetlenség és a géphez hasonló bánásmód mind égbe kiáltó bűnök, melyek egyértelmű táptalajt szolgáltattak ennek a tragikus végkifejletnek.

Így úgy gondolom, hogy az Édes Anna egy időtálló, szemnyitogató alkotás, mely Szabó Magda igaz szavait jutatta eszembe: “Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.”
Olvassátok!

10 hozzászólás
zuna19>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Anna hallgatta s ő boldog volt, hogy valaki akad, aki hallgatja.”

Nehéz bármi értelmeset írnom a könyvről. Ne értsetek félre, nem azért mert nem tetszett, hanem azért mert annyira megrázott.
Sok véleményt olvastam és rengetegen szépen megfogalmazták már előttem, hogy miről is szól a történet. Sajnos én nem tudom ennyire szépen összehozni. Bárhogy próbálom is nem sikerül.
Azért pár mondatot összehozok valahogy. Még ha nincs sok értelme akkor is.
Középiskolába kötelező olvasmányként került a kezembe először ez a könyv. El is olvastam akkor. De bevallom mostanra semmi sem rémlett. De semmi! Így teljesen új volt nekem. Megdöbbentő nyíltság, amit én kivettem a történetből. Anna karaktere igazán gyámoltalan, ártatlan, szerethető. Ezért is rázott meg leginkább a könyv, hogy nem néztem volna ki belőle a tettét. Hihetetlen. Hogy is szokták mondani, „az élet közbeszólt!”
Mostanában már nem sok klasszikus könyv fordul meg a kezemben. Tavaly egyáltalán nem olvastam. Most ebben az évben is szerintem ez az egyetlen amit beiktattam. Azért nem mondom 100%-ra, de szerintem csoda kellene, hogy belekezdjek még egybe.

christine I>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Egy kicsit megrendültem olvasás közben. Ez az első olyan kötelező olvasmányom, amit elejétől a végéig kiolvastam, és még tetszett is.
Bár mondjuk a tetszett kifejezés attól függ, hogy milyen nézőpontból figyelem a könyvet és az érzéseimet.
Tetszett…
… a története miatt. Szép, letisztult képet kaptam az akkori világról, a felfogásról és a nézőpontokról, mindegyik szereplő helyébe el tudtam képzelni magam.
… mert végre találtam magamnak egy olyan olvasmányt, aminek a nyelvezetétől nem mászok a falnak, amiben senki se mártír, senki se megy a vesztébe, stb.
Gyűlöltem…
… elsősorban Vizyné miatt. Ő volt az egyetlen olyan karakter, akit olvasás közben megállás nélkül pofoztam volna. Utáltam, már a jelenlététől is falra másztam, és Anna helyében én is pontosan ugyanezt tettem volna.
    
Örülök, hogy elolvastam, és csak remélni tudom, hogy jövőre ezt kapom érettséginek, mert akkor biztos olyan értekezést firkantok a papírra, hogy azt mindenki megemlegeti majd. :)

K_A_Hikari I>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

„Csak egy ember vagy. De hát mi több, mint egy ember? Se két ember, se ezer ember nem több nála.”

Az orosz irodalom után kellett valami igazán magyar is.
Maradtam a klasszikus vonalnál, és elővettem Kosztolányit.
Kötelezőhöz képest meglepően olvasmányos volt, könnyen haladtam vele. Bár néha kicsit túlírtnak éreztem, egyszerűbben is lehetett volna fogalmazni helyenként.
Anna karaktere végig igazán szimpatikus volt. Tiszta, kedves, szorgalmas.
Csupa-csupa jó tulajdonság, ezért is döbbentem le a végén.
Számomra nem illet egy ilyen fordulat se a karakterhez, se a történethez. Ráadásul választ se kaptunk a „miért”-re….
Összeségében nem volt rossz, bár a végét nagyon szívesen átínrnám.
Nekem ez most pont jó volt első Kosztolányi regénynek.

9 hozzászólás
Niki_néni_olvas P>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Ezzel a klasszikussal érettségi előtt találkoztam először.
Most, hogy már én fogok érettségiztetni, jó volt ismét elővenni.

Kosztolányi izgalmasan, és élvezhetően ír.
A regény rávilágít arra, hogy közel 100 évvel ezelőtt mennyire más világot életünk.
Ez a nagybetűs lélektani regény. Sosem tudhatjuk mi játszódik épp egy ember lelkében, ezért olyan kiszámíthatatlan minden.
Ugyancsak felhívja arra a figyelmet, hogy a 20. század elején egy magát eltartani akaró nő mennyire kiszolgáltatott helyzetben volt.

Sajnálom Annát, ő már az elejétől érezte, hogy nincs megfelelő helyen.

HalmiBettina>!
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Nagyon szeretem Kosztolányi novelláit és verseit, viszont a regényeit kevéssé ismerem. Erre az évre célul tűztem ki magamnak a Kosztolányi-regények elolvasását. Ebben a sorban Édes Anna története volt a harmadik. Középiskolában olvastam már, de csak arra emlékeztem, hogy akkor tetszett. Ez így maradt, mellette viszont meg is rendített az egyszerű nők kiszolgáltatottsága. A méltóságos családok már-már taszítottak, egyedül az orvost kedveltem.


Népszerű idézetek

czegezoltanszabolcs>!

…egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével…

Miért...?

8 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

– Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján.
– Melyik az az ország?
– Krisztus országa.
– Az fönn van, a felhőkben.
– A lélekben van.

1 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Az emberiség holt fogalom. És figyelje meg, tanácsnok úr, hogy minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség.

10 hozzászólás
finding_dori>!

Egy darabig vízszintesen, levetkőzve feküdtek egymás mellett, a vékony nyári paplanok alatt.
Majd különös fény gyulladt csukott szemhéjaik mögött, hirtelenül felálltak, elváltak egymástól, áthágva szobák falait, évek messzeségét, különböző irányokban bolyongtak, nekik is ösmeretlen ösvényeken, immár teljesen felöltözve, mindenféle regényes színpadi jelmezekben.
A mindennapi csoda történt meg: álmodtak.

202. oldal, Fanyar vacsora (Európa, 2008)

2 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle.

10 hozzászólás
kiscsillag0310>!

– Egy fél esztendeig fáradtam, vesződtem vele. Érdemes volt?
– Nézze, méltóságos asszonyom, nekem van egy páciensem, hetvenhat éves, és most kezd angolul tanulni. Mire megtanul, talán meg is hal. Vagy mondjuk, hogy nem hal meg egyhamar, s később – majd százéves korában – úgy hal meg, hogy tudott angolul. Érdemes volt? Vagy érdemes húszéves korunkban elkezdeni akármit? Igenis érdemes: valahogy csak el kell tölteni az időt.

182-183. oldal

Sárhelyi_Erika I>!

A szem az agyvelő legtávolabbi képződménye, a koponya kiugró bástyafokán maga is egy látó, szabadon hagyott agyvelő, mely a megismerés lázában, valamikor a lét kozmikus forradalmában két lyukat szakított magának a koponya csontfalán, s ezen a lőrésen kukucskál ki a külső világba, megtudni, hogy mi a célja a teremtésnek.

Könyvmolyocska1 >!

[…] aki belülről lát valamit, az másképpen látja, mint aki csak kívülről látja.

188. oldal

tulipe>!

De néha az általánosságban van a legtöbb tartalom, mert nem köti meg képzeletünket s szabadjára hagyja csapongani.

verdeleth>!

– Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján.

– Melyik az az ország?

– Krisztus országa.

– Az fönn van, a felhőkben.

– A lélekben van.

– De tessék megvalósítani itten. A bolsevikiekkel, az elvtársakkal.

– Nem is kell megvalósítani – szólt Moviszter ingerülten, mert a betegsége miatt ideges volt. – Nem kell. A kommunistáknak is az volt a hibájuk, hogy egy ideált meg akartak valósítani. Egyetlen ideált se szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat, és úgy él.

VITA A PISKÓTÁRÓL, AZ IRGALOMRÓL ÉS AZ EGYENLŐSÉGRŐL


Népszerű triviák


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Az ajtó
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Jókai Anna: Ne féljetek
Szobotka Tibor: Megbízható úriember
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Jókai Mór: A jövő század regénye
Kertész Imre: Sorstalanság
Móricz Zsigmond: Pillangó / Árvácska