Aranysárkány 409 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal – a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1925

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Talentum diákkönyvtár Akkord · Millenniumi Könyvtár Osiris · Kosztolányi Dezső válogatott művei Európa · Klub klasszikusok Magyar Könyvklub · A magyar próza klasszikusai Unikornis · A regényírás művészei Genius · Diákkönyvek Kreatív · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
ISBN: 9786156377098
>!
PairDime, Szeged, 2019
ISBN: 9786155950933
>!
Osiris, Budapest, 2019
288 oldal · ISBN: 9789632763545

26 további kiadás


Enciklopédia 6


Kedvencelte 79

Most olvassa 17

Várólistára tette 178

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

eme>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Remek írás az első mondattól az utolsóig (nemcsak átvitt értelemben, hanem de facto is). Nem árt néha a régi kötelezőkről letörülni a port, ismét elővenni és felfedezni őket. Annyira megváltoznak – velünk együtt. Bár régen is szerettem Kosztolányi Aranysárkányát, azt hiszem, most tudtam először igazából értékelni.
Nem fogom túlságosan szétcincálni, nem sok újat tudnék mondani róla. Csak elrajongok itt egy kicsit.
Mert bizony lenyűgözött Kosztolányi profizmusa. Kezdjük a gyönyörű, érzékletes költői prózával, amellyel bevezet minket a tavaszi zsongásba, az élettől pezsgő Sárszegre és környékére – csupa szín, illat, vibrálás minden, közben meg valami baljós fenyegetés finoman belebegtetett árnya. Szimbólumok, motívumok sora épül be mesterien a szövegbe, melyek a költőiséggel együtt a regény végén köszöntenek vissza, mintegy rímelve a kezdésre, visszacsatolva ahhoz, újraértelmezve azt.
Aztán folytatnám a finom lélektani érzékkel, amellyel az elbeszélő bevilágít a sárközi társadalom alakjainak életébe, viszonyrendszerébe. Kosztolányi pár vonással élővé-elevenné képes varázsolni alakjait, szinte észrevétlenül, nagyon értőn tapogatja le a lélek rezdüléseit, a belsőben lezajló folyamatokat, keresi-vizsgálja alakjai motivációit, néha ösztönös reakcióik hátterét.
A viszonylag gazdag palettán tanár- és diáktípusok, különböző társadalmi rétegek képviselői elevenednek meg előttünk, az egész háború utáni világ, ráadásul úgy, hogy a személyes sorsokban, életutakban Kosztolányi egyben tetten éri a társadalmi-erkölcsi-eszmei változásokat is. Valami zseniális, ahogy az elbeszélő ezeket a változásokat egy maroknyi ember hétköznapi élete, sorsa révén érzékelteti. Azt, ahogy az aranyos, napfényes harmónia világából (vagy legalábbis valamiből, ami még annak tűnik) egy inkább kaotikus, fenyegető árnyakkal tele, sötét világ lesz, ahogy a kezdet racionalizmusát az irracionális váltja fel.

Az Aranysárkány elsősorban veszteségekről szól – tárgyilagosan és illúzióktól mentesen, mégis valami szomorkás, beletörődő-megbocsájtó mosollyal, amellyel a játszó, játékuk komolyságáról és néha veszélyes voltáról mit sem tudó gyerekekre néz az ember. Benne van ebben a regényben az éghajlatot szabályzó tenger elvesztésének fájdalma, a lepényként elterülő homok- és sártengerbe való süppedés, a játékos szárnyalást követő földrezuhanás, az illúziók szertefoszlásának minden keserűsége. Elsősorban morális veszteség ez, egy egész értékrend megsemmisülése, ugyanakkor könyörtelen, józan szembenézés ezzel a folyamattal és ennek sorsszerűségével. Kosztolányi egyszerre vizsgálja tanár-diák, szülő-gyerek, nő-férfi kapcsolatának bonyolult labirintusait, a tanár, értelmiségi társadalmi szerepét, munkája, hivatása értelmét, közben meg általuk rávilágít a megváltozott társadalom új erőviszonyaira is – a gyáva, ám manipuláló háttéralakokra, a fizikai erő embereinek ki- és felhasználhatóságára, az arctalan sajtó machinációira, hatalmának veszélyeire, az egész társadalmi zűrzavarra, amely a régi világ homokba süllyedésével szabadul a jelenre.
Mit kezdhet az értelmiségi ebben a világban? Ott, ahol az eddigi mellékszereplők egyelőre még csak a háttérből, szinte láthatatlanul, de határozottan és nagyon is érezhetően kezdik el irányítani a dolgok alakulását? Lassan tisztába kell jönni a polgári tisztesség kolduscondrájával, annak elégtelenségével. Más idők járnak, más leplekkel takarjuk pőreségünk.
Néha előkerül a bambuszasztalka, és azok akik hátramaradtak megnyugtatják magukat azzal, hogy ő boldog. Valahol ott, ahol legalább a fizika törvényei (még) érvényesek. Ennyi maradt, semmi több.

3 hozzászólás
mbazsa P>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Az Aranysárkány Kosztolányi leghosszabb regénye. Persze utólag már nem lehet számon kérni, hogy ugyan már, Kedves Mester, húzzon belőle, mert itt-ott mintha túl lenne írva kicsit a műve. Noha Kosztolányi készített belőle egy rövidebb, „ifjúsági verziót” is, amiből több szálat is kihagyott (pl. Novák lánya nem is szerepel benne.) Ettől függetlenül persze működőképes regény. A nagy „MIÉRT?”-re keresi a választ, ahogyan a következő regényében, az Édes Annában is. Persze a válasz az, hogy nincs válasz.

Anti-nevelődési regény ez, feltéve, ha létezik ilyen műfaj. Még anno gimiben volt kötelező. Most így újraolvasva, mintha nem is az a regény lett volna, amit egykor olvastam, noha a sztorira még emlékeztem. Persze mindig az az izgalmas kérdés, hogy mi van a sztori mögött. Most így utólag belegondolva azért elég nagy fricska ez az oktatási rendszerről, és amúgy a tanári pályáról is. (Minden elismerésem, amúgy a tanároknak, hogy minden negatív körülmény ellenére még ma is képesek elhivatottan elköteleződni e pálya mellett. Én magam is kacérkodtam a gondolattal, de aztán a negatív körülmények erősebbek voltak. De vissza a regényhez.) Tkp. ez a könyv egyértelműen megcáfolja, hogy az ember nevelhető, és valóban jellemfejlődés történne a lelkében. A regény szereplői megmaradnak, beleragadnak abba a kisszerű „parlagiságba”, abba a „Mucsába”, amely már a Pacsirtában is megjelent. Sárszeg nem tagadja meg önmagát. Ez alól esetleg a főszereplő Novák tanár úr és a „tanárverő” Vili lehet kivétel. Különböző pedagógiai módszerek képviselői jelennek meg a regényben. Az „aranyközéputas” Novák, a „szadista” Fóris és a „Jaj, a fejemre nőnek a gyerekek!” Tálos. Persze, ahogyan a Neróban a különböző ideológiákat megtestesítő költők, úgy itt is a különböző pedagógiai elveket valló tanároknak is ugyanaz lesz a jutalma: a halál. (Kivéve Fórist, mert ő csak megvakul.)

Kosztolányi ezt a komorságot iróniával és a humor különböző fajtáival próbálja meg ellenpontozni, hogy egyensúlyban tartsa a szöveg világát és hangulatát. Így egyben meg is kérdőjelezi azt, amit ír, hogy valóban szó szerint vehetjük-e a szövegét. A transzcendentálisra és metafizikára hajazó zárlat az Aranysárkányban sokkal inkább paródia, mint ahogyan a Pacsirtában komolyan lehetett azt venni. Kosztolányi továbbra is, még mindig, most is játszik, a bolondját járatja az olvasóval, de ezt a játékot, mint minden egyes játékát, halálosan komolyan veszi.

Kyupirappa>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Harmadik regényem volt az Aranysárkány Kosztolányitól, de nem is az utolsó.
Gondoltam, nyári szünetben visszaülök az iskolapadba kicsit ezzel a könyvvel, mivel tudtam, hogy iskolában játszódik, sokkal jobban berántott, mint amennyire számítottam rá.
Izgalmasnak tartottam, hogy nem diák, hanem pedagógus a főszereplő, ilyennel nem nagyon találkoztam eddig.

Kosztolányi egyedi stílussal rendelkezik. Olyan természetesen, részletesen, nyersen le tudja írni a történéseket, mintha a szemed előtt látná az ember. A befejezést sajnos lelőtték már magyarórán, de ettől függetlenül megdöbbentett, mert megtudtam, mi zajlott a függöny mögött, hogyan jutott el a történet az elejétől a végéig.

Most, hogy rágondolok, görcsbe szorul a gyomrom, nem könnyen felejtem a könyvet, az biztos.

>!
M-érték, Budapest, 2007
302 oldal · ISBN: 9789639693197
juanito_b192 P>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Nem kell ragozni, Kosztolányi újabb zseniális művet alkotott. Noha tény, hogy nem a legvidmább történet. A Novák tanár urat körülvevő hangulat túlságosan is negatív. Ugyanakkor egy szép korrajz, az örök remény története, szép stílusban megírva.

DoreenShitQ>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Az én karakter orientáltságomnak nagyon jól esett ez a kötet. Minden egyes kisebb szereplőnek van legalább egy plusz árnyalata, majdnem mindenkin lehetett egy kicsit agyalni. Novák Antal karaktere zseniálisan van felépítve spoiler, Hildát borzasztóan utáltam. Fóris és Vilit tudnám még kiemelni, ők is nagyszerűen kidolgozott karakterek a maguk nemében.
Összességében több Kosztolányit kéne olvasnom.

>!
Osiris, Budapest, 2007
306 oldal · ISBN: 9789633899366
Sz_Flóra>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

A negyedik könyvem Kosztolányitól, mégis olyan volt, mintha az első lenne. Ahhoz a feszült figyelemhez tudnám hasonlítani az élményt, mint amikor az Édes Annát olvastam: ittam a sorait, nehezen váltam meg tőle, noha miután tágabbra nyílt a karakterek nyugtalan lelkivilága, érzékeltem a folyamatos feszültséget, amit a féktelen, bolondos fiatalság se űzött el könnyen.
Ingadozott a hangulatom, mialatt a csintalan diákok tipikus, fénysugárral és árnyakkal borított iskolába járó napjainak voltam részese. Szerettem a lehetetlent nem ismerő, időnként azonban bizonytalanul bukdácsoló kamaszokról olvasni, akik amennyire szívesen tréfálkoznak szeszélyes kedélyű tanáraikon, legalább annyira tartanak is tőlük. Az ő önfeledt örömük ragyogja be a regény kezdetét, az aranysárkány, mint a fiatalság szimbóluma szintén ekkor bukkan fel először.
Aztán a szereplőgárdából egyvalaki, név szerint Novák Antal tanár úr került a középpontba. Nos, mielőtt bármit írnék róla, hadd mondjam el rögtön, az én szememben ő egy abszolút telitalálat karakter! Még a Harry Potter rajongásom elején vált a mániámmá, hogy kissé abnormális vonzalommal tekintsek bizonyos tanárokra (értsd: Piton), akik valami oknál fogva megrekedtek az életükben, és a bennük dúló keserűséget olykor tudatos szándékkal, máskor ösztönös cselekedetekkel kezelik, az elfojtott érzelmek felszínre törését megakadályozva. Akkora zavarodást művelnek az agyammal, hogy helytelennek tűnik imádni őket, de addigra már elcsavarták a fejemet. :D
Novák Antal ugyanezt a kettősséget csalta elő. Imádtam róla, a vívódásairól, a magányáról olvasni, viszont rettegtem, hogy mi lesz a következő lépése. Az érzelmi zsarolást, a (majdhogynem) tettlegességet, a verbális szidalmat felkörmölhettem a listára, de amit a végén tett… azt volt a legkeményebb megemészteni.
A sokkot a lezárásnál a tanár úr lánya, Hilda sejtelmes tevékenysége enyhítette. Egyedül akkor töltött el némi megnyugvás, hogy a boldogság, ami a regény első fejezeteiben körbelengte a kamaszokat, most átadja a helyét a tépelődésnek… és akinek nagy szüksége volt rá, elnyerte az evilágon régóta nem tapasztalt boldogságot.
Ne tévesszen meg senkit a vidám kezdet, inkább használjuk azt arra, hogy edzzük rajta a lelkünket, ugyanis később kegyetlenül mellbe fog vágni a könyv. Az Édes Anna mellett a kedvencemmé avanzsált Kosztolányitól.

4 hozzászólás
KingucK P>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Nagyon szomorú történet. Hétköznapi eseményekből kibontakozó spoiler.
Az elején még azt gondoltam, milyen kis könnyed diák éveimben visszaeső nosztalgiázós hangvételű lesz a regény, bár már a legelejétől kezdve éreztetett valami szomorkás balsejtelmet.
A szereplői aprólékosan be vannak mutatva, még azok is, akik egyáltalán nem fontosak a történet szempontjából, így ott érezhettem magam közöttük.
Egyre jobban szeretem Kosztolányi stílusát.

Paulina_Sándorné P>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Az író stílusa nagyszerűen átadta számomra a korszakot, az akkori világot, az iskolát, a fiatalságot. Nem igazán értettem meg Novák tanár urat, nekem túl sok a múlthoz való ragaszkodása. Viszont a papírsárkányos tanítása bejött nagyon. Hilda egyáltalán nem volt szimpatikus, egy csöppet furcsa volt nekem. Már az elején elgondolkodtatott a viselkedése Tiborral. Valahogy végig baljóslatú, szomorú hangulata volt a történetnek. A szellemidézést mindig szemfényvesztésnek tartottam.

postmodjane>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Gimnáziumi tanárként nem tudom úgy olvasni, mintha nem lennék gimnáziumi irodalomtanár.
(Aki Novákohoz hasonlóan hosszabb névre tett szert…)
Tudom olvasni a regényt regényként, ám tudom olvasni példázatként, parabolaként, intelemként, pszichoanalitikus szövegként, kordokumentumként, társadalmat reprezentáló műként is, Hilda megszabadulásaként, Novák Antal tragédiájaként, Novák Antal ügyeként, Novák Antal sorsaként is.

Vagy másként.

De mindenképp olvasnám valamiként valamiért.

2 hozzászólás
dre>!
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Eddig is imádtam Kosztolányi Dezső stílusát, de most aztán végképp kedvenc lett.


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

– A játék komoly dolog. Mindig az életet jelképezi. Ez vezeti be a gyerekeket az életbe. Csak játszva tanulhatnak.

2. fejezet

3 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

Ebeczky Dezső vitte a szót, a nyolcadik osztály legjobb tanulója, kit mindnyájan őszintén utáltak. Nem azért, mert jól tanult. Jól tanulni elvégre lehet. De olyan jól tanulni, mint ő, az már undorító.

zsofi017>!

Tudta, hogy a legnagyobb fájdalmak a meg nem értésből származnak, csak attól szenvedünk, amit magunk se tudunk felfogni vagy elképzelni. A megértésből enyhületet remélt.

Sárhelyi_Erika I>!

Az igazság, az kézzelfogható, mint a valóság. A hazugság, az puha, szétfolyó, mint az álom. Igen: az igazság, az van, a hazugság, az nincs.

csend_zenésze>!

Az életet csak lázzal lehet élni, mint Hilda és Tibor, vagy erőszakkal, mint Liszner Vilmos. Akármilyen fájó belátni, ez a rend.

29.

6 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

– Egy fiú, de ez már régen volt, nagyon régen, valami Rohonczy Lajos – igen, így hívták, Rohonczy Lajos –, olyan tételt húzott ki, hogy mihelyt meglátta, ott a széken a főigazgató előtt szörnyet halt.
– Miért?
– Mert oly irtózatosan nehéz volt.
– Ez hihetetlen – szólt Jámbor, általános hahota közepette.
– De igenis így volt – védekezett Gyuszi. – Mindenki tudja. Titokban temették el. Éjjel. Maguk a tanárok.

7. fejezet

csend_zenésze>!

Gyorsan csókolóztak. A szájak nem akartak elszakadni. Szívták egymást, görcsösen, hogy szinte fájt, és aztán megdagadva, jóllakottan hullottak le egymásról, mint a nadályok, melyek teleitták magukat vérrel.

5.

Anibell P>!

Áprilisban leesett egy forró zápor, megmosdatta a fasudarakat, porhanyóvá tette a göröngyöket, s a ködben füstölt a termékeny élet. Aztán megeredtek a hajtások, a vetemények, a rügyek tokjából egyetlen éjszakán kibomlottak a lombok, összegöngyölt, zöld selyem zsebkendők módjára, melyeket hirtelen kinyitnak, és meglobogtatnak a szélben.

3 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Abigél
Émile Ajar: Előttem az élet
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó
Thomas Mann: A varázshegy
Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren
Móricz Zsigmond: A szerelmes levél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
John Steinbeck: Egerek és emberek