Aranysárkány 295 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal – a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1925

>!
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155454479
>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
224 oldal · ISBN: 9789633746967
>!
Akkord, 2008
310 oldal · ISBN: 9789632520124

18 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 56

Most olvassa 12

Várólistára tette 120

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Sz_Flóra
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

A negyedik könyvem Kosztolányitól, mégis olyan volt, mintha az első lenne. Ahhoz a feszült figyelemhez tudnám hasonlítani az élményt, mint amikor az Édes Annát olvastam: ittam a sorait, nehezen váltam meg tőle, noha miután tágabbra nyílt a karakterek nyugtalan lelkivilága, érzékeltem a folyamatos feszültséget, amit a féktelen, bolondos fiatalság se űzött el könnyen.
Ingadozott a hangulatom, mialatt a csintalan diákok tipikus, fénysugárral és árnyakkal borított iskolába járó napjainak voltam részese. Szerettem a lehetetlent nem ismerő, időnként azonban bizonytalanul bukdácsoló kamaszokról olvasni, akik amennyire szívesen tréfálkoznak szeszélyes kedélyű tanáraikon, legalább annyira tartanak is tőlük. Az ő önfeledt örömük ragyogja be a regény kezdetét, az aranysárkány, mint a fiatalság szimbóluma szintén ekkor bukkan fel először.
Aztán a szereplőgárdából egyvalaki, név szerint Novák Antal tanár úr került a középpontba. Nos, mielőtt bármit írnék róla, hadd mondjam el rögtön, az én szememben ő egy abszolút telitalálat karakter! Még a Harry Potter rajongásom elején vált a mániámmá, hogy kissé abnormális vonzalommal tekintsek bizonyos tanárokra (értsd: Piton), akik valami oknál fogva megrekedtek az életükben, és a bennük dúló keserűséget olykor tudatos szándékkal, máskor ösztönös cselekedetekkel kezelik, az elfojtott érzelmek felszínre törését megakadályozva. Akkora zavarodást művelnek az agyammal, hogy helytelennek tűnik imádni őket, de addigra már elcsavarták a fejemet. :D
Novák Antal ugyanezt a kettősséget csalta elő. Imádtam róla, a vívódásairól, a magányáról olvasni, viszont rettegtem, hogy mi lesz a következő lépése. Az érzelmi zsarolást, a (majdhogynem) tettlegességet, a verbális szidalmat felkörmölhettem a listára, de amit a végén tett… azt volt a legkeményebb megemészteni.
A sokkot a lezárásnál a tanár úr lánya, Hilda sejtelmes tevékenysége enyhítette. Egyedül akkor töltött el némi megnyugvás, hogy a boldogság, ami a regény első fejezeteiben körbelengte a kamaszokat, most átadja a helyét a tépelődésnek… és akinek nagy szüksége volt rá, elnyerte az evilágon régóta nem tapasztalt boldogságot.
Ne tévesszen meg senkit a vidám kezdet, inkább használjuk azt arra, hogy edzzük rajta a lelkünket, ugyanis később kegyetlenül mellbe fog vágni a könyv. Az Édes Anna mellett a kedvencemmé avanzsált Kosztolányitól.

8 hozzászólás
>!
ervinke73
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Minden jó regény egyben tükör is. Nem pusztán az olvasónak, néha sokkal inkább annak a kornak, amiben az épp aktuális olvasó él. Nem attól szorul el a torok, hogy a bukott diák kezet emel a tanárára, hanem attól, hogy… nem tudom. Talán attól, hogy az uraknál nem látni sétapálcát, a fűszeres nem előre köszön, mert nincs fűszeres, és nagyanyám illatára sem emlékszem már. Kisasszonyok sincsenek.

>!
Frank_Spielmann I
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Kosztolányi üzenete: Addig örülj, amíg sárkányt eregethetsz.
A kezdeti vakító napsütés a végére örök sötétségbe fullad, több szinten is. Talán túlságosan pesszimista. Talán. Nekem tetszett. A stílusa magával ragad, de vigyázz!, mert a végén nekicsap a falnak, aztán heverheted ki.

2 hozzászólás
>!
Manni P
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Azt hiszem, szereztem egy újabb jó barátot Kosztolányi személyében.

16 hozzászólás
>!
Leda_Ingi
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Második Kosztolányi könyvem.
A Pacsirta sokkal jobban tetszett.
Ez a könyve nem kötött le különösebben. A hangulatát túl nyomasztónak, keserűnek találtam. Sajnáltam Novákot, becsületes tanár volt, nem ilyen véget érdemelt. Érdekes volt a diákok szemszöge is.
A szereplők közül csupán Pepike nyerte el a tetszésemet, a többieket nem tudtam különösebben megszeretni.

>!
pipitér_olvas
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Középiskolás koromban az Aranysárkány volt a kedvenc kötelező olvasmányom. Neki köszönhetem, hogy elolvastam az Édes Annát, a Nérót, a Pacsirtát, számtalan Kosztolányi-novellát, -verset, -tanulmányt, -esszét. Mégis az Aranysárkány marad a kedvencem Kosztolányitól. Talán mert minden szereplője esendőségében szerethető igazán; Novák Antal is, Liszner Vili is, Pepike is, még talán Hilda is. És mert az egész regény tulajdonképpen egy vihar előtti csönd, a maga nyomasztóságával, amikor vársz, mert érzed, hogy valami nagy, és szörnyű dolog fog történni, de nem tudod, hogy pontosan mi, és hogy mi lesz utána. Ettől lesz számomra a regény annyira valós, annyira életszerű, de mégis kosztolányisan színes, telített.

>!
ppeva P
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Olvastam, hát persze, valamikor régen. De már nem emlékeztem arra, hogy ez ennyire szomorú, reményvesztett történet. Talán egyedül a rózsás arcú, undorítóan jól tanuló ifjabb Ebeczky Dezső boldog a könyv összes szereplője közül – na de ki szeretne pont őrá hasonlítani…

>!
nrb
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Kosztolányi egyik nagyon kedvelt íróm, így már egy ideje terveztem, hogy elolvasom tőle az Aranysárkányt is.
A könyv egyszerűen kiváló volt. Nagyon szeretem a lélektani regényeit/novelláit, ahol valamilyen látszólag ártalmatlan félreértésekből, történésekből vagy épp egy tudatalatti sugallattól fordul katasztrófába a cselekmény.
A könyv csak úgy olvastatta magát, és több óra olvasás után sem voltam fáradt tőle, annyira magával ragadott a borongós, néhol kísérteties hangulat. Apró mozzanatokból keletkezik, majd a megfelelő időben bekövetkezett, megfelelő eseménytől lendül tovább a történet. Valahogy olyan érzésem volt tőle, mintha egy olajozottan működő gépezet fogaskerekeit bámulnám, miközben egyre több új kerék kapcsolódik be, hogy végül a gép beteljesíthesse célját.
Különösen tetszett az, hogy a belső vívódásokat kiemelte a kötet második felében, és lépésről-lépésre nyomon követte ezek alakulását.
Mindenkinek ajánlom, aki szereti az ilyesfajta regényeket.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

– A játék komoly dolog. Mindig az életet jelképezi. Ez vezeti be a gyerekeket az életbe. Csak játszva tanulhatnak.

2. fejezet

3 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

Ebeczky Dezső vitte a szót, a nyolcadik osztály legjobb tanulója, kit mindnyájan őszintén utáltak. Nem azért, mert jól tanult. Jól tanulni elvégre lehet. De olyan jól tanulni, mint ő, az már undorító.

>!
Sárhelyi_Erika I

Az igazság, az kézzelfogható, mint a valóság. A hazugság, az puha, szétfolyó, mint az álom. Igen: az igazság, az van, a hazugság, az nincs.

>!
csend_zenésze

Az életet csak lázzal lehet élni, mint Hilda és Tibor, vagy erőszakkal, mint Liszner Vilmos. Akármilyen fájó belátni, ez a rend.

29.

6 hozzászólás
>!
KincsesIldi

…ott, ahol most van, a végtelen térben és időben, a világűrben és semmiségben, valahol a Vénusz és Szíriusz között, már boldog.

284. oldal

>!
csend_zenésze

Gyorsan csókolóztak. A szájak nem akartak elszakadni. Szívták egymást, görcsösen, hogy szinte fájt, és aztán megdagadva, jóllakottan hullottak le egymásról, mint a nadályok, melyek teleitták magukat vérrel.

5.

>!
csend_zenésze

– Igen – mondta Novák –, ez a mi időjárásunk. Bolond, bolond. Soha nincs tavaszunk: a tél után azonnal következik a kánikula.
– Csak az ősz szép itt – bólongatott Tárlas –, a hosszú, egyenletes ősz. A magyar ősz.

2.


Hasonló könyvek címkék alapján

Krúdy Gyula: Bródy Sándor, vagy a nap lovagja
Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Krúdy Gyula: Nyolc regény
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja / Napraforgó
Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond / Egy ceruza története
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci a zendülők közt
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci kortesúton
Tersánszky Józsi Jenő: Sziget a Dunán
Tersánszky Józsi Jenő: Egy kézikocsi története
Tersánszky Józsi Jenő: Barbara szerelme