Alakok 20 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Alakok Kosztolányi Dezső: Alakok Kosztolányi Dezső: Alakok

Kosztolányi ​Dezső szinte minden műfajban – a drámát kivéve – kimagaslót alkotott. Fölényes írástudása, ragyogó stílusa mint prózaírót is az élvonalba emelte, európai léptékű lírája mellett, ezért is nehéz eldönteni, hogy költői vagy az epikus művészete jelentősebb-e hatalmas életművében; annál is inkább, mert lírája és epikája között az ún. átmeneti művek egész sorát alkotta. Jelen kötete – az 1929-ben megjelent kiadás hasonmása – olyan írásokat tartalmaz, amelyek az újságírás kényszere alatt születtek meg, műfajilag azonban legjobb novelláival egyenértékűek. ; A 35 műfajilag nehezen meghatározható írás egy-egy foglalkozás, hivatás leírását adja a „bölcsőtől a koporsóig”, vagyis a bába ténykedésétől a sírásóig. Kosztolányi azt kutatja segítségükkel, hogy mit jelent az embernek, a különböző foglalkozást űzőknek maga az élet. Végső indítéka itt is az a – költői ars poetikájából már ismert – sajátos meggyőződése, hogy az élet olyan csoda, amelynek megélése során végig küzdeni kell… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1929

Tartalomjegyzék

>!
Írásművek, Budapest, 2010
130 oldal · ISBN: 9786155040122
>!
Sceneca, Budapest, 1999
144 oldal · ISBN: 9639162442
>!
144 oldal

Enciklopédia 5


Kedvencelte 3

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Kosztolányi Dezső: Alakok

„Gondoltam, most majd rólad is írok egy „Alak”-ot.” (139. oldal) – mondja az író az írónak, minden bizonnyal önmagának.

    Szóval a műfaj megjelölése „Alak”. Hírlapi darabok ezek, egy-egy beszélgetésből kirajzolt portré, gyakran egész életrajz, pedig – ha jól gondolom – mindegyik éppen egy flekk, ahogy az állandó rovatra szánt hely megkívánta. Néhány jól irányzott kérdés, közéékelt zárójeles mondatokkal a hangulat vagy a miliő elmagyarázása céljából. Úgyhogy talán nem is tárca ez, nem is riport, nem is novella. Talán nevezhetnénk tanulmánynak. Mint ahogy a festő próbaképpen felskiccel egy parasztfejet egy későbbi, nagyon monumentális olajfestményéhez.
    A fő téma a mesterségeik címere. A szakma eredete. És szeretete. (Néha pici panasz, de az sem úgy.) És az élet. Vagyis az Élet. Egyszerűsített filozófia. A téma az utcán hever. Számomra különösen érdekesek voltak a letűnt szakmák, mint a telefonos kisasszony, vagy a rikkancs. És a láthatatlanok, mint a kardalosnő vagy a szemetes.

Nienna001 P>!
Kosztolányi Dezső: Alakok

Egy újraolvasással kezdtem az évet, levettem a polcról egy régi kedvencet. :) A bemutatott foglalkozások közül van, ami ma már nem is létezik. Hol találunk még rikkancsot, vagy telefonos kisasszonyt, aki kapcsolgatja a hívásokat?
Nagyon érdekes volt erről a letűnt világról olvasni, ahol az interjúkat Kosztolányi tartalmas, de rövid kiegészítő megjegyzései teszik kerekké.

2 hozzászólás
Agatha_Emrys >!
Kosztolányi Dezső: Alakok

Az újságíró Kosztolányi más foglalkozású átlagemberekről alkot portrét pár ecsetvonással, de ezt olyan könnyedén és még is éleslátóan teszi, hogy öröm olvasni.
Szinte minden írásban akadt több olyan mondat is, melyet legszívesebben kiidéztem volna, de mivel szeretném, ha mások is olvasnák a könyvet inkább csak magamban hümmögtem.

Nyelvészeti szempontból is érdekes olvasmány volt, mivel 91 éve jelent meg, de csak pár ismeretlen szóval találkoztam, viszont akadt olyan, amire a szerző rácsodálkozott, mint új kifejezés, de ma már teljesen elterjedt. Pl.: (sikert) kaszálni.

dre>!
Kosztolányi Dezső: Alakok

„Kosztolányi az emberi természet és lélek nagy ismerője."

GingerKid IP>!
Kosztolányi Dezső: Alakok

Kosztolányi néhány tollvonással fest portrét az emberekről, hivatásokról, és megint megmutatja, mennyire érti az emberi lelket. Érdekes kötet volt ez, egyszerre interjú, novella és portré, őszinte, gondolatébresztő, megindító. Mint Kosztolányi művei általában. Szerettem, hogy a maguk egyszerűségében, itt is belemerülhettem nyelvünk szépségeibe – ilyenkor érzem igazán, milyen csodás dolog az irodalom, és döbbenek rá, hogy néha két oldalban mélyebb tartalom van, mint 600 oldalnyi regényben.
Tetszettek a beszélgetések végére tűzött rövid kis benyomások, következtetések, ezek tették teljessé a képet, mutattak rá arra, mennyi minden van egyetlen „alak” mögött (egy ember, élet, sőt történelem, sőt az egész emberiség.)
.
.
Dide tényleg minden műfajban nagyot alkotott, és most már biztos vagyok benne, hogy még a bevásárlólistájára is 5 csillagot adnék. legyen bármilyen elcsépelt ez a mondat.

Σtella>!
Kosztolányi Dezső: Alakok

Ó, édes jó Kosztolányim! Szintén gimis kedvenc, ami mai napig is tart és mindörökké. Őhozzá is szintén kötődtem/kötődöm. „Kimagaslót alkotott”. Nemhiába. Olyasmit írt 1929-ben (IS) ami mai napig nagyon ismerős lehet MINDENKINEK. Gyakorlatilag előre megjósolta, hogy mi lesz manapság, ami eléggé meghökkenti az embert. Minden egyes percét imádtam és azon vagyok, hogy az összes művét elolvashassam újra és újra.


Népszerű idézetek

Chöpp P>!

– Fizetése?
– Százhatvan pengő. (Azt hallottam, hogy ő az operai együttes pillérje, „megfizethetetlen” érték. Nyilván azért nem fizetik meg.)

21. oldal, Kardalosnő

Chöpp P>!

Ha újra a világra születnék, megint csak bába lennék. Nincs ennél szebb pálya.

8. oldal Bába

Kapcsolódó szócikkek: bába
Chöpp P>!

Az emberiség az Élet két titkos kapuját, a Születést és a Halált mindig rejtelmes mesékkel veszi körül, mert nem talál rá észszerű magyarázatot.

6. oldal Bába

dre>!

– (…) Olvasott már könyvet?
– Olvastam.
– Mit?
– Regényt.
– Mi volt benne?
– Elfelejtettem. Régen olvastam. Tizenhároméves koromban.
– Ki írta?
– (Vállat von.) Nem néztem meg. (Írók, tanuljátok meg, hogy az olvasók nagyrésze nem kíváncsi a nevetekre, csak a munkára, ti ezzel szemben már csak a nevekre vagytok kíváncsiak, nem a munkákra.)

sophie P>!

– A primadonna ma már nem a nemzet csalogánya?

– Régen nem az. Ó, a hajdani idilli próbák. Leült egy székre, fölmondta szerepét, elénekelt néhány nótát. Ma elsősorban öltözködik.

– Szóval a nemzet pávája, vagy – mondjuk – a világ kolibrije.

20. oldal - A primadonna

sophie P>!

(Engedje meg, hogy itt – két zárójel között – elmondhassam, micsoda. Ön, kisasszony, valóban csak egy akkord az együttesben, de az a-moll skála legbúsabb akkordja, csak egy szó egy háromkötetes regényben, de az a szó, mely nélkül az egész összeomlanék, csak egy virág a színpadi kertben, de igazi, élő árvácska a Nemtudommicsoda hercegnő műcsokra mellett.)

13. oldal - A kardalosnő

Chöpp P>!

Mindenesetre tisztelettel vegyes félelemmel tekintek a borbélyra, mint egy nagy, ősi nemzetség kései sarjára, aki valaha chirurgus volt, majd köpölyözött és fogat húzott s ma pusztán fejünket csinosítja.

13. oldal Borbély

Kapcsolódó szócikkek: borbély
Chöpp P>!

A nőszakállat és nőbajuszt szárazon kell borotválni, különben annál dúsabban sarjad.

15. oldal Borbély

Kapcsolódó szócikkek: babona · női bajusz · szakáll
sophie P>!

(Hangosan olvasom): „Könyöradománygyüjtési engedély, budapesti lakosnak. A könyöradománygyüjtés szabályozása tárgyában kiadott 81.000/1924. számú (ügyeljünk a számra) belügyminiszteri körrendeletben megállapított jogomnál fogva megengedem, hogy X. Y. a saját részére, nyomorenyhítés céljából, a mai naptól számított 60, azaz: hatvan napon át Budapest székesfőváros területén házról-házra járva, könyöradományokat gyűjthessen magának.” (Lám, a dicső huszadik század a nyomort csatornázza, mindenre talál hivatalos formulát. A szöveg fölött lila tintával az áll, hogy az engedély 60 napra meghosszabbíttatott.) „Személyleírás. Termete: közép, arca: hosszas, szeme: kék, orra: rendes, haja: őszes-barna.”

100. oldal - A koldus

sophie P>!

A cigánynak mindene a család. Meg az asszony. (Valami mézes mosollyal.) A mi asszonyaink nagyon jók. Mind varrnak, gyönyörűen kézimunkáznak, ők segítenek ki bennünket ebben a cudar időben. (Ősi, babonás imádattal beszél az asszonyokról, kiket Fáraó népe magasabbrendű lényeknek tekint, mert egyedül ők érintkezhetnek a földalatti szellemekkel s ismerősei minden Jónak és Gonosznak.)

128. oldal - Cigány


Hasonló könyvek címkék alapján

Ady Endre: Ady Endre összes prózai művei
Kádár Erzsébet: Harminc szőlőskosár
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Krúdy Gyula: A dévényi fazekas
Ady Endre: Sápadt emberek
Csáth Géza: Lidércálmok
Ady Endre: A kék álom
Kádár Erzsébet: Ritka Madár
Ady Endre: Az én hadseregem