Keserű ​nevetés 6 csillagozás

Összegyűjtött írások
Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés

Bal ​fül:

Tudjuk, a költőknek és íróknak a zsarnokság elleni berzenkedése közhely, de céltáblájuk többnyire csak a politikai zsarnokság volt, a másféle, a pszichológiai zsarnokság megnyilvánulásainak kevés figyelmet szenteltek. Pedig a pszichológiai zsarnokság – ha megnyilatkozásai nem is annyira félelmetesek, mint a politikaié – sem olyan bagatell, mint amilyennek egyeseknek tűnik, nem szólva arról, hogy a politikai zsarnokságnak a pszichológiai a szülőanyja.

Jobb fül:

Sohase voltam híve annak, hogy a szellemi nagyságokat tabunak tekintsék. Nincs olyan fényes név, amely menlevelet adhatna a kritikával szemben.

A borító hátoldala:

Kosztolányi Ádám neve mindenki számára ismerősen csenghet, hiszen apja révén jól ismert alakja a magyar művelődéstörténetnek – mégis alig tudunk róla valamit. A nagyközönség csak Kosztolányi Dezső fiaként ismeri, aki apja nyomdokaiba kívánt lépni, s aki örökösen mások anyagi támogatására szorult,… (tovább)

>!
Jaffa, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751281
>!
Jaffa, Budapest, 2018
300 oldal · ISBN: 9789634752943

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Kosztolányi Dezső


Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

„Második kiadás”, írta apját idézve magáról Ádám, mert nagyon hasonlítottak egymásra.”

Összeállította, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta Bíró-Balogh Tamás. Egy gondolkodó arcképe című írása vezeti be a kötetet. Részletesen ír Kosztolányi Ádámról, szüleihez való viszonyáról, betegségéről és írásairól.
Nehéz felnőttkor jut annak, aki híres személyiség gyermekének születik. Az írásokból egy művelt, de a világban a helyét nem találó ember képe bontakozik ki.
A kötetben összegyűjtött írásaiban Kosztolányi Ádám érdekesen ír a kortárs írókról, Babits Mihályról, Szentkúthy Miklósról, apjáról Apám , József Attiláról, sok versidézettel.
Tanulmányokat, cikkeket, kritikákat, lektori jelentéseket, szubjektív jegyzeteket, versfordításokat is tartalmaz a kötet. Ezeket inkább csak az elkötelezett irodalombúvároknak ajánlanám, mert megmutatják a szerző szerteágazó érdeklődését, tehetségét, de irodalmi szövegekként nem annyira izgalmasak.

Olvashatjuk Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona Költő és színésznő gyermeke című írását, ami azért sok dolgot megmagyaráz Kosztolányi Ádámmal kapcsolatban.
„Kettőnk fia oly szép és annyira eredetien érdekes gyermek volt, hogy sem én, sem pedig bálványozó édesapja nem mertünk holmi közhasznú nevelési direktívákkal közeledni hozzá. Előre bevallom, nem jól tettük, s azt hiszem ezt nem is bocsátotta meg nekünk később.”
Bíró-Balogh Tamás A kötetről című írásában részletesen olvashatunk az összeállítás szempontjairól és az filológiai búvárkodás műhelyébe is bekukkanthatunk.

robinson P>!
Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Az összegyűjtött írások alcímű kötetből megtudható nem kevés adat, tény, számtalan adomáról, érdekességről olvashatunk. Egy eddig nem publikált írás is olvasható az anya, Harmos Ilona tollából. Beleshetünk a Kosztolányi család mindennapjaiba, a gyermek érkezésétől a felnőtté válásig. Megismerjük életének jelentősebb állomásait, érzésit, gondolatait. A nagy Kosztolányi fiacskája, Ádám egy életen át küzdött azzal az adott teherrel, ami ellen nem tehetett semmit.

https://gaboolvas.blogspot.com/2019/01/keseru-nevetes.html

pável>!
Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Hiába szimpatikus eleve K. Ádám, versek és Nyugatos adomák kis szereplője*, őt is, akárcsak Karinthy fiait (nem csak Ferencet, sőt az unoka Mártont, de egyik legkedvesebb költőmet, Gábort is), elérte a zsenik gyermekeinek átka, hogy a fojtogató árnyékból képtelenek kinőni. Főleg ha valaki halmozottan örököl neurotikus hajlamokat, sőt skizofréniát, de minimum súlyos depressziót, szóval különcséget. Még saját anyja is megírta nem éppen életrevalóságát életrajzi regényében. Mert Ilona nem csak uráról írt ám, hanem magukról is**.

Mivel Ádám erősen apja hasonmása volt, a ’45 utani budai utcákon megdöbbentő lehetett a fiatalon meghalt, soha meg nem öregedett, mégis 'idős Kosztolányi Dezsővel' szembetalálkozni.

Sajnos az apa jogán fontosabb kötet (életmű) lett, mint saját jogán és ez nem a szerkesztés hibája, persze nem is a szerzőé. De alighanem ő maga is keményen odavágná a kötet lektori jelentése végén: túl egyenetlen, ezért ilyen formában 'kiadásra nem ajánlott'. Persze ezt ma így nem mondhatjuk, de csak a szülei miatt. Mert irodalomtörténeti adalékok ezek inkább, mintsem irodalom, szép kis színesek a Nyugatos nemzedékről és pl. József Attiláról.

A témában és nívóban is túl vegyes kötetnek csak első 80 oldalát ajanlom, illetve még a Révai kiadónak a ’40-es években írt lektori jelentéseinek válogatásából érdemes szemezgetni, érdekes pl. hogy lehúzta Fekete Istvánt, vagy ahogy kiadásra nem ajánlja amatőr írócskák fércműveit – ezek a recik bizony ma is a moly toplistára kerülhetnének, mert a giccs örök, elkövetőik fáradhatatlanok, kritikusaik pedig joggal kíméletlenek. Esszéi és afféle tanulmányai, cikkei szerintem mára (még akkor is ha innen szereztem tudomást arról, hogy a rulett Pascal találmánya) jobbára érdektelenek, fárasztóak, az egész kötet átrágása csupán hivatásos filoszoknak ajánlható.

* ld. Harmos Ilona gyerekszáj jegyzetei a kötet végén
** Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Tüzes cipőben, 1948.


Népszerű idézetek

latinta P>!

A nő a részletekben, a férfi a lényeges dolgokban őszinte.

96. oldal, Naplómból (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: őszinteség
latinta P>!

A szenvedélyes demagóg gondolkodóknak nagyobb a sikerük, mint azoknak, akik bölcsen summáznak és mindent a maguk helyére tesznek.

98. oldal, Naplómból (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

olvasóbarát>!

Kosztolányi és József Attila között – ritka dolog – a szeretet és a csodálat kölcsönös volt, a fiatal, lelkes Attila részéről talán még valamivel nagyobb, mint a lehiggadt Kosztolányi részéről. Mi vitte e két különböző beállítású, a l'art pour l'art és a szocialista költőt egymáshoz?
    Beállításuk különbözött, de költői alkatuk nagyon hasonló volt.

69. oldal, Néhány emlék József Attiláról (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: József Attila · Kosztolányi Dezső
latinta P>!

Sírfelirat: Olyan egocentrikusan önző volt, hogy közönyös lett saját sorsával szemben.

99. oldal, Naplómból (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: közöny · önzőség
latinta P>!

Aranyból legyen a szív, ne vajból, mert az elolvad.

99. oldal, Naplómból (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: arany · szív
latinta P>!

SZKLADÁNYI MÁRIA: SZENVEDÉLYEK FORGATAGA
Történelmi regény

A gombaként szaporodó életrajzi és történelmi regények egyik újabb torzszülöttje ez az írás. [A] XVI. század magyarjainak sorsát szerette volna feltárni előttünk. Meg akart ismertetni Fráter Györggyel, hogy mindez nem sikerült, erről nem tehet az írónő. Ut desint vires, tamen est laudanda voluntas…*
    A tartalmat fölösleges ismertetni, minden iskolás könyvben vagy lexikonban megtaláljuk a „váradi püspök” történetét egészen az orgyilkosságig, mikor is „Jézus, Mária” kiáltással halt meg.
    Szkladányi Mária valóságos művésze annak, hogyan kell egy történetet annyira összekuszálni és érthetetlenné tenni, hogy senki emberfia ki ne ismerje magát vaskos könyvében. De csak ebben művész, azon túl semmi köze nincs az irodalomhoz.. Valószínűleg a történelmi regények konjunktúrája ösztökélte arra, hogy írjon, esetleg unatkozott, vagy nem volt kivel traccsolnia. Tipikus nőírás, zavaros, érthetetlen. Még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy utánanézzen egyes eseményeknek, hogy valóban úgy történtek-e meg. Neveket ír le helytelenül, Fráter Györgyöt családi nevén állandóan Utyeszenitsnek is hívja Uticsenovic helyett. Történeti szemlélete egyáltalán nincsen, csak ostobán fecseg, úgy, ahogy jön.
    A megírása külön figyelmet érdemel. Olyasvalaki ül le történelmi regényt írni, aki a stilisztika elemi szabályaival sincs tisztában. Úgy állunk mondatai előtt, mint a hülyék. Talán egy hasonlattal lehet a legjobban megvilágítani: valaki idegen nyelvet tanul, már elég rég foglalkozik vele, eléje kerül egy ismeretlen szöveg: a szavaknak egytől egyig tudja a jelentését, a nyelvtant is ismeri, és mégsem fogja fel a mondat értelmét. Ismerjük a magyar nyelv szavainak jelentőségét, és mégsem fogjuk fel, mit akar mondani. Ez az írónő másik művészete.
    Így ír: „Ellentétes ösztönök ütköznek ki mindjobban benne, és a félelem, hogy belátásnak, mellyel az új idők elől kitérni készül, foganatja múlhat, lázas sietséget fokoz fel benne az ország átadását illetőleg.” „Íme Fráter György férfienergiájának hatalmas masszájával Izabella asszonyi indulat tengerének zajgása kezd verődni." (?) „Egymás tekintetét kerülve hallgatagon üldögélnek, és közben lázasan fonják az összeférhetés fonalát, mellyel új rést lehet nyitni az egymás iránti bizalomnak.” (???)
    Még csak azt sem lehet rámondani Ignotusszal: „Akasszanak fel, ha értem, de szép.” Silány fércmű az egész, szerzője legjobban tenné, ha tollat sem venne többé a kezébe. Sajnos lebeszélni úgysem lehet, legközelebb falukutató vagy orvosi emlékiratokkal jelentkezik, mert ma ezt falja a közönség.
     Kiadásra nem ajánlom.
                                                         Budapest, 1939. dec. 15.

* Ha hiányzik az erő, dicsérendő az akarat is. (latin közmondás) (A szerk.)

196-197. oldal, NYERESÉG ÉS VESZTESÉG - Lektori jelentések (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

3 hozzászólás
latinta P>!

De elég, ha csak az Édes Annára gondolunk; a regény utolsó fejezetében szintén feltűnik Ádám alakja – igaz, nem megnevezve, de könnyen kikövetkeztethetően és felismerhetően: „Szőke kisfiú ült az asztalnál, szövetkezeti ruhájában, már uzsonna után, s azzal foglalatoskodott, hogy ólomkatonáit harcszerűen állítsa föl a morzsás abroszon, és egy háborús indulót dúdolt, kezével verve az ütemet. Mellette az édesanyja varrt, munkájára hajtva komoly, okosfejét. Tűnődő arcán, melyet a koszorúba font dús haj keretezett, árnyék volt. Időnként valamit mondott a kisfiúnak. Az tanácsokat kért tőle, hogyan verhetik meg a tejeslábas meg a findzsák körül portyázó magyarok a túlerőben lévő, fojtógázzal és tankokkal operáló franciákat.” Kosztolányiné visszaemlékezése szerint a regény két szereplőjének a neve is a kis Ádám leleménye: „A Moviszter és Druma neveket a kisfiunk találta ki,amikor még egészen apró volt. Ő játszott képzeletben ennek a két soha nem létező családnak az életével. A Moviszterék kutyája – mondogatta, ha meglátott egy kajla fülű, barna szőrű kutyát. A Drumáék házmestere – mutogatott egy kapuban ácsorgó emberre.”

8-9. oldal, Bíró-Balogh Tamás: Egy gondolkodó arcképe - Kosztolányi Ádám (1915-1980) (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

latinta P>!

Hiúság és gőg majdnem ellentétes tulajdonságok. A hiú ember morális, törődik azzal, hogy másra milyen hatást gyakorol. A gőgös ember nem törődik vele.

101. oldal, Naplómból (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

latinta P>!

„Skizofrén” görögül hasadt lelket jelent. A lelke hasadt szét, nem a szelleme. A neurotikusok túlzott precizitása jellemezte, hiányzott belőle a legtöbb ember egészséges lazasága, természetes akadozása. Csak ami sokrétűen gazdag, az hasadhat szét. Attila kincsekkel roskadásig tömött kocsija fölborult.

77. oldal, Néhány emlék József Attiláról (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: József Attila
latinta P>!

Melyik zeneszerzőhöz hasonlíthatnám őt. Leginkább Bachhoz. Bach zenéje kozmikus zene, amint Attiláé kozmikus költészet; a tengerek, csillagok, atomok mozgását érzékelteti. Ugyanaz a szigorú geometriai felépítés és ugyanaz az érzéketlenség – előbbi gondolatmenetem folytatva – , a psziché érzelmességének teljes hiánya. Mindamellett Bach néhány művében, például az Airben az érzés ritka magas fokára emelkedik, ilyenkor túltesz a romantikus zeneszerzők, egy Chopin, egy Schumann érzelmességén is.

76. oldal, Néhány emlék József Attiláról (Jaffa, 2018)

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · Johann Sebastian Bach

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarkady Sándor: Írom korom
Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások
Kis János – Kőrössi P. József (szerk.): Időnk Eörsivel
Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök
Karinthy Frigyes: Számadás a tálentomról
Kántás Balázs: Vers/fordulatok
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai
Tóth Árpád: Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke