Galagonya ​magyarok 0 csillagozás

Várhegyi ​Miklós a könyv fülszövegében írja: „ Aki régi magyar filozófiát olvasna, jobb, ha nem panaszkodik. Az még csak hagyján, hogy: ha Sípos Pál nem lett volna, ez a könyv se lett volna. Miután megnéztél pár írást Bartóktól, Joótól, Beőthytől és megnézeted Mándi, Sartori, Böhm előszavait, azt, hogy miért ez az legelső szöveggyűjtemény, ami a régi magyar nyelvű filozófiából válogat, érted is meg nem is. Választani persze sokszor lehetett, látva az eredmény tökéletlenségét, a könyvtárak üzleti szellemétől és az igazi szakemberek hiányától elkeseredve…”
Kőszegi Lajos társszerkesztő írja: „Várhegyi Miklóssal, együtt és külön, éveket töltöttünk a szent és borzalmas magyar könyvtárakban azért, hogy találjunk magunknak olyan embereket (ha már az élők között nem találunk), akik megmondják végre milyen a világ, miért vagyunk itt és hol van az Isten… […] A magyar filozófusok java írásaiból egy reprezentatív olvasókönyvet akartunk szerkeszteni. Jó írásokból, jó könyvet.… (tovább)

Várhegyi ​Miklós a könyv fülszövegében írja: „ Aki régi magyar filozófiát olvasna, jobb, ha nem panaszkodik. Az még csak hagyján, hogy: ha Sípos Pál nem lett volna, ez a könyv se lett volna. Miután megnéztél pár írást Bartóktól, Joótól, Beőthytől és megnézeted Mándi, Sartori, Böhm előszavait, azt, hogy miért ez az legelső szöveggyűjtemény, ami a régi magyar nyelvű filozófiából válogat, érted is meg nem is. Választani persze sokszor lehetett, látva az eredmény tökéletlenségét, a könyvtárak üzleti szellemétől és az igazi szakemberek hiányától elkeseredve…”
Kőszegi Lajos társszerkesztő írja: „Várhegyi Miklóssal, együtt és külön, éveket töltöttünk a szent és borzalmas magyar könyvtárakban azért, hogy találjunk magunknak olyan embereket (ha már az élők között nem találunk), akik megmondják végre milyen a világ, miért vagyunk itt és hol van az Isten… […] A magyar filozófusok java írásaiból egy reprezentatív olvasókönyvet akartunk szerkeszteni. Jó írásokból, jó könyvet. Törekvésünket szembe legyintette a Magyar Tudomány folyóirat 1991. évi, „Rehabilitálható-e a filozófia?” című vitája (1991/3., 4. és 11. sz.), amelyből mellékesen kiderült, hogy magyar filozófia „soha nem is létezett” (1991/3. sz. 337. p.). […] Ám a nemzetközi filozófia(történet)i mezőnyhöz viszonyítva is jelentős és eredeti magyar filozófiai művekkel találkoztunk kutatásaink során. (De ha nem, akkor is meg akartuk nézni, hogy mi az, ami nincs.) Igaz, hogy az 1992-ben megjelent, „Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig” című első olvasókönyvünk alcímében egyfajta bizonytalanság még nem engedte kifejezni, hogy például különösen Sípos Pál írásait világviszonylatban is eredeti (nem reflektív!) magyar filozófiai munkáknak tartjuk. De a két év múlva megjelent „Elmész” című olvasókönyvünk alcímében már jeleztük, hogy ezek az írások „Szemelvények a régi magyar filozófiából”. Ma már úgy látom, hogy magyar filozófia akkor létezik, ha a magyar nyelvű reflektív (másodlagos) műveken, fordításokon, folyóiratokon, oktatáson túl/felett, eredeti magyar filozófiai mű is van. Tehát akkortól létezik magyar filozófia, amikortól magyar gondolkodók az átélt szellemi tapasztalat által szólnak emberről, világról, Istenről. Ilyen művekre mutatott rá a Galagonya magyarok és az Elmész c. olvasókönyvünk.” (Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra. Veszprém, Comitatus, 2000.)