A ​kincstaláló 3 csillagozás

Kőszegi Imre: A kincstaláló

A ​Tollas Konty után ismét mai regénnyel jelentkezik a népszerű ifjúsági író. A történet egy kisvárosban játszódik, ahol az omladozó kolostor és a luxusszállóvá átépített grófi kastély körül elásott kincset sejtenek. A helybeli múzeum ifjú igazgatója a bollák királysírok feltárásával akarja megalapítani tudományos hírnevét; barátja, a nagymenő Cipot a királyok aranyát szeretné megkaparintani, de mások is szívesen megsütnék itt pecsenyéjüket. A sírmezőn Cipot ingyen dolgoztatja a helybeli diákokat, mire ők fellázadnak. Vezetőjük Cipot lánya, a csípős beszédéről Csalánynak becézett Klári. A lány mellékesen szeretné meghódítani a zsarnok anyja hatalmában sínylődő Adriánt, őt azonban Klári idegrohama és kórházba szállítása sem indítja meg. A lány vitézül végigharcolja a több frontos háborút, nem retten vissza semmiféle ravasz hadicseltől, s egy hamis lelettel meghiúsítja tulajdon édesapja kincsreményeit, legyőzi a féltékeny édesanya ellenkezését is, megtalálja saját gyógyulásának… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1973
334 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás

Enciklopédia 2


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
regulat
Kőszegi Imre: A kincstaláló

Vakációs regény… abba meg mi kell? némi izgalom, némi nyomozás, némi kaland, némi szerelem…
Komolyra fordítva a szót ez a regény több szempontból is érdekes. Egyrészt a kisvárosban kincset kereső gimnazisták története, kellőképpen mozgalmas (izgalmasnak nem annyira izgalmas), még akkor is, ha az utolsó fejezet kissé összecsapottnak tűnik.
Ha olvastam kamaszként (nekem úgy rémlett), akkor leginkább a kaland mellett az tetszhetett, vagy tetszett volna, hogy milyen jól, vagy nyersem mutatja be a felnőttek nem kicsit álszent világát. Persze itt is vannak jók és rosszak… de a rosszak valahogy karakteresebbek.
És ami nagyon fontos a sztori hihető…
Mai szemmel kicsit azért szomorú, hogy mennyire nem változott a világ.

Ami miatt még érdemes felnőttként elolvasni. Kiskezitcsókolom, az ugye megvan, hogy mennyit szörnyülködünk a mai kamaszokon, a viselkedésükön, a szlengjükön… No kérem, itt azért élesen kiderül, hogy mi sem, meg a mi sem voltunk jobbak…
Kedves kamaszok… ha elolvassátok… megnyugodhattok, anyátok és apátok szlengje ugyanolyan idegesítő volt, mint amilyennek tiétek mondjak.

Szóval ez akkor élt, most meg kortörténet.

>!
Móra, Budapest, 1973
334 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás

Népszerű idézetek

>!
regulat

…én már rég tudom, és most te is rájöhettél, ha valaki nagyon sokat beszél a hazafiságról, akkor az üzletet akar. Mástól önzetlenséget kívánnak, ők maguk pénzt facsarnak mások potya munkájából.

227. oldal

>!
regulat

Ne higgyétek azért, hogy én nem vagyok irodalmilag képzett, olvastam én sorozatban Ellery Queen meg Agatha Christie összes műveit, nagyon bemartam magam a krimiművészetbe, akár magam is össze tudnák marni egy dekust, ha nem volna uncsi az ilyesmi.

127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agatha Christie · Ellery Queen
>!
regulat

Mamika megtartotta az avatóbeszédet:
– Így bizony, kedveseim. Így szép a családi élet, együtt, amikor hárman nem háromfelé ugrálnak; nem szorulnak többé, ki tudja miféle emberek társaságára, könyvtári, sőt talán utcai ismeretségre. Nem vesznek el többé idegenek tőlem benneteket. Így szép ez, hárman egymás mellett, mindig az otthon meghitt csöndjében, egymást szerető és tisztelő, egymást szolgáló, megértő három ember családi körében. Az ember már a kora délutáni félhomályban is érzi, a költővel együtt, hogy este van, este van, ki-ki nyugalomban, csendesen bólogat a szederfa lombja…
– Eperfa – kottyant közbe a fiú. – Arany az Alföld szülötte volt, szederfát csak a Dunántúlon mondanak.
– Ne beszélj folyton közbe, fiacskám. Nézd a képet. Látod milyen kedvesen ugrál ez a kis nyúl a kacsa körül? hát van ennél nagyszerűbb? Idejön házhoz minden. Majd a vacsorát is idehozom nektek. Sokkal kedélyesebb lesz, mint az asztalnál mereven… Igaz fiacskám? Jaj, de édes az a kutyus, ugye, öregem? Hát nem csoda ez a tévé?

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tricia Levenseller: Daughter of the Pirate King – A kalózkirály lánya
Maggie Stiefvater: The Dream Thieves – Álomrablók
Henry Rider Haggard: Salamon király kincse
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget
Fekete István: Tüskevár
Fazekas László: Kapukulcs a kő alatt
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Kiss Dénes: Az utolsó indián nyár
Szalay Lenke: Barát érkezik a házhoz
ifj. Gaál Mózes: A nyár szigetén