Asszonybeszéd (Asszonybeszéd tetralógia 1.) 37 csillagozás

Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

A magyar történelem viharvert évszázadainak női szempontú krónikája! A kötetek 70 év hallgatás után jutnak el újra az olvasókhoz. A négy nemzedékregény története, a Tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu) mintegy kétezerötszáz oldal terjedelemben írja meg a magyar történelem sorsfordító évszázadait nősorsokon keresztül. Hogyan válnak az asszonyok állandóan a férfiúi önzés, szűklátókörűség, akarat áldozatává? Hogyan tudnak mindezzel megbékélni, újra felállni a földről, s szoknyájukat lesöpörve továbbindulni? Hogyan van az mégis, hogy a szeretet, a megbocsátás, a kitartás és a türelem mégis talán a legnagyobb erények. E kötetek nemcsak a nőemancipáció és a magyar asszonyok sorsát rajzolják fel, hanem kifogástalan korrajzuknak köszönhetően az egész magyar nemzet sorsát is. Az írónő írásait újra közénk varázsoló Tetralógia első kötetéhez unokája, az irodalomtörténész Dr. Nagy Domokos Imre írt utószót.

Eredeti megjelenés éve: 1942

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Aranyrög könyvtár Kráter

>!
Kráter, Pomáz, 2010
444 oldal · ISBN: 9789632980171
>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1942
520 oldal

Kedvencelte 9

Várólistára tette 70

Kívánságlistára tette 31


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Kosáryné Réz Lola bekerült nálam a nagy mesemondók fiókba. Úgy tudott mesélni, mintha igazat írna, és úgy írt igazat, mintha mesélne. Voltak itt végletesen gonoszak és jók, kísértetek, bányarémek, babonaságok, királylány szépségű libapásztorlányok, halhatatlan szerelmek, jó és rossz boszorkányok, jó tett helyébe jót várj. Esténként olvastam, elalvás előtt, és lámpaoltás után még sokáig ott kavargott a fejemben a történet, mint valaha a mesék gyerekkoromban.
Néha kicsit tudálékosan mosolyogtam, mint egy felnőtt, ha gyerekes dolgokat lát – aztán eszembe jutott egy kis könyvecske, amit pár napja fejeztem be. Azt egy egyszerű, tanulatlan székely parasztasszony mesélte, és abban is annyi szó volt a megérzésekről, álmokról, hogy azt kell gondolnom, talán csak a mi érzékeink korcsosultak el mára…
Szóval bármennyire meseszerű is néha, nagyon érdekes korrajz. Azért meg különösen, mert itt – végre – nem férfiak a főszereplők, hanem nők. Nagy kedvencem Vámos Miklóstól az Apák könyve, ott követik így egymást a nemzedékek. Csak ott gyorsabb a forgás, kevesebb oldalon száguldunk át századokon. Na meg ott a történeteket férfiszemmel látjuk. Pedig így kerek a világ: férfiszemmel ÉS asszonyszemmel.
Kíváncsi lettem a további kötetekre is – vajon a leszálló ág után hogyan jön a felszálló ág? És hogyan élnek, utaznak tovább a történelem hullámvasútjában?

5 hozzászólás
cseri>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Ezt először félbehagytam négy pálcikánál, mert unalmasnak találtam, aztán tegnap úgy döntöttem, hogy befejezem, és nagyon hamar végig is olvastam, most már tetszett. Négy és négyötöd között ingadoztam, úgy döntöttem, mivel annyit javított a végére, megkapja a jobbat. :) Ez különben persze nem a könyv színvonalára vonatkozik, hanem az én hangulatomra.
Egyébként ez egy négykötetes mű első része, és olyasmi, mint amit Vámos csinált az Apák könyvében évtizedekkel később, csak ez ráadásul még annyival is eredetibb, hogy női főszereplőkkel dolgozik. Ez pedig annyira egyedi, hogy ilyet még külföldön sem írt akkoriban senki, ezt Szabó Magda mondta, én meg az utószóból tudom, és szükségesnek láttam ideírni, mert respektálom Kosáryné Réz Lolát, és el fogom olvasni a többi részt is.

2 hozzászólás
Mallinalli>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

A történelmi regényeknek többnyire férfiak a főszereplői. Érthető ez, hiszen a nagypolitika még ma is inkább férfiakhoz köthető. Ha egy történelmi regény nőkről szól, akkor jobbára olyanokról, akik valamiként kitörtek ebből a skatulyából, mint Zrínyi Ilona vagy a hozzá hasonlók. Akik nem emelkedtek, mert nem emelkedhettek ilyen magasra, a mindennapok női, ők legfeljebb mellékszálként jelennek meg a történelmi regényekben.
Ez a kivétel, mert itt ők a főszereplők.
Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi olyan nagyszerű ebben a könyvben – azon túl persze, hogy valami csodálatos stílusban íródott. Mert ha azt mondom, hogy a nő és az ő elnyomása van a főszerepben, akkor mindenki a feminizmusra gondol elsőként, de ez a könyv nem feminista. Maradjunk annyiban, hogy el kell kezdeni, aztán bele kell merülni nyakig. Abba a világba, ahol a férfiak mondják meg, hogy merre van az addig, akkor is, ha ostobák, korlátoltak, erőszakosak vagy éppen nyámnyilák. Kiváló utazás lesz ezzel a könyvvel.
Az Aranyrög könyvtár azt ígéri, hogy elfeledett, cenzúrázott műveket ad ki (újra), hát, ha a magyar irodalomnak ilyenek az elfeledett művei, akkor remélem, sokat felejtettünk el eddig, mert akarok még ilyet olvasni.
Nem mellesleg végre egy könyv, ami nem akar szétesni, kifordulni 2 óra olvasás után és végre egy sorozat, aminek ha 3 darabját egymás mellé teszem, mutat valahogy, például mert nincs elcsúszva a gerinc. Nagyon jók az ajánlók a könyv végén, kifejezett kényszert érzek a sorozat többi darabjának megvásárlására is. Remek az elemzés is az írónő unokájától, csak vigyázat: a vége spoileres a hátralévő kötetekre.

10 hozzászólás
Miestas>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Az első oldalakat kicsit nehézkesen olvastam, félre tettem, aztán mikor másodszor is kézbe vettem, akkor már tudtam ezek az asszonyi sorsok megérdemlik a figyelmet. Nem vagyok feminista, nem hiszem, hogy csak a nők képesek nagy dolgokra, de hiszem hogy az erő ami bennünk lakozik, az néha valóban félelmetes. A történelmi regényként is megállja a helyét, jól tükrözi a korszak viharait, a háborúk és az éhezés miatti embertelen körülményeket, az egzisztencia pusztulását, az emberi élet valós értékeit. Olvasmányos és tanulságos regény, nekünk asszonyoknak mindenképp.

jevus>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Nagyszerű könyv, de nem tudom megfogalmazni, hogy pontosan miért! Magába szippantott, az biztos!
A családregény főszereplői a nők. Ráadásul 16-18. századi nők, akiknek nincs szabadságuk, szabad akaratuk, nincs joguk a saját életük irányításához. Ez nem jelenti azt, hogy haszontalanok, értéktelenek vagy gyengék lennének. Épp ellenkezőleg! A baj csak az, hogy a világon az ostobaság uralkodik, amit szinte lehetetlen legyőzni. Hányszor voltam dühös olvasás közben a sok igazságtalanság, ostobaság miatt!
A könyv nem feminista regény (szerintem), hiszen a férfiak és a nők között egyaránt találunk ostobát, okosat, gonoszat és tisztességeset. De mivel az egész világot az egymást követő generációk nő tagjain keresztül látjuk, így nagyobb hangsúlyt kap a nők elnyomása, a nők elleni elkövetett sok-sok igazságtalanság.
Összességében lebilincselő olvasmány, alaposan kidolgozott történelmi háttérrel, izgalmas történettel és nagyszerű stílussal.

icu79>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Már régóta szemeztem vele a könyvtárban és milyen jól tettem, hogy végül hagytam magam elcsábítani. :)
Nagyon olvasmányos, mondhatni letehetetlen könyv. Nagyon tetszett, hogy az asszonyok sorsán, életén keresztül vezeti a családregényt és általuk ismerhetjük meg korabeli emberek életét, a történelmi eseményeket. Egy kissé nekem Vámos Miklós Apák könyvére hajaz, de nyilvánvalóan ez volt előbb.
Holnap megyek is a könyvtárba a folytatásért. :)

nana1>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Túl sok név, túl sok mellékszál sok-sok nyomorúsággal, vesződséggel, bajjal. Nagyon tetszett, hogy a török korban játszódó műben nők szemszögéből mesélte el a történetet az író. Bántalmazott, lenézett nők szemszögéből. Sajnos nagyon könnyű megszámolni, hogy hány boldog női szereplőt vonultatott fel a szerző.

ritazsofia>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Ez aztán családregény a javából! Az elején picit nehezen rázódtam bele a stílusba és, hogy ki kinek a kicsodája, de aztán sikerült felvenni a fonalat, s utána már nagyon olvastatta magát a történet.
Nagyon tetszett az akkori hiedelmek, a társadalom, az emberek gondolkodásának bemutatása a főszereplő asszonyok életén keresztül. Volt benne egy kis boszorkányság, egy kis misztikum is, de ez abszolút beleillett a képbe.
Már folyamatban van a további részek beszerzése is, kiváncsi vagyok, hogyan folyik tovább a történet!

2 hozzászólás
Nibela I>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Igen szép szavakkal és mondatfűzésekkel elbeszélt történetek kaptak ebben a regényben helyet. Generációk mélyrepülése, asszonysorsok, férfisorsok, melyekből a gyarlóságok ellenére sem veszett ki a mély érzés.

Piintyő>!
Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Nagyon jól indult, végig érdekes volt, szerettem olvasni ezeket az asszonysorsokat, hallgatni ezt az asszonybeszédet. de mér' kellett ezzel a szellemesdivel, boszorkányosdival belerondítani? jó, tudom, középkor, meg minden, de az írónő részéről azt vártam volna, hogy megmutatja, ez csak tudatlanságból eredő babona. nem így éreztem. kár, többet is kaphatott volna. azért a többi részét is elolvasom (a második már kint van nálam), mert
nagyon érdekes, s talán a többi kötetben kevesebb lesz a misztikum. nem mintha nem szeretném a misztikusat, de egy könyv vagy legyen bevallottan misztikus, vagy ahogy az elején indult, egy realista ábrázolás.
lehet, hogy túl szigorú voltam, de most így érzem.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

jevus>!

Mert minél tudatlanabb valaki, annál gonoszabb. A tudatlanoktól félj.

145. oldal

jevus>!

Asszony dolga meg, hogy mindétig javítsa, amit a férfiemberek rontanak a világban.

108. oldal

>!

Egy este, lakománál , nagy iszogatás közben csúfondárosan emlegette a háziúr, hogy a komámasszony, Patócsy Gáspárné írást ismer- fehérszemély létére. Minek az? Balassi Boldizsár, Menyhért fia szintén kijelentette, hogy ő bizony nem törődik a tudománnyal.
– Mind a világ tudományáért nem adnám e gyémántos gyűrűcskét, mely ujjamon ragyog.La! Mely szépecske!
Melith Pál is tódítotra a beszédet. Ő bizony a fiát sem taníttatja. Inkább annak örül, ha a kölyök az asztalnál bírja az italt, és tud hajdú módra szitkozódni.

69. oldal

1 hozzászólás
Nikoletta_Klein>!

Ettől lesz az ember öreg – gondolta. – A megszűnhetetlen bánattól, az enyhületlen aggodalomtól, a tehetetlen keserűségtől.

Mallinalli>!

…A hideglehelletű, ormótlan nagy kőkút kávájára pihesárga levélke hullt. Egy darabig ott libegett a szélén, aztán mintha megszédült volna, leesett a fekete mélységbe.
Soká kellett bukdácsolnia, míg vizet ért. Rég nem volt ilyen forrómeleg, száraz nyár, mint az ezerötszáznyolcvanötödik esztendőben. Szomjan pusztult az állat az erdők mélyén, kiszáradt a fű a réteken. S jórészt elapadt a föld alatti forrás is, mely a kutat táplálta.

(első mondat)

Mallinalli>!

Ha Gall János György ügyét el is hagyták a tanácsosok, nem így állt a dolog Szűcs Ferencnével, aki, sokan hallották, ezt kiáltotta oda nekik:
– Bent ültök az törvényben, és olyan törvényt csináltok, az minéműt akartok!
– Ez már sok – mondták a felbőszült tanácsbeliek, akiket evett a méreg és a szégyen a történtek miatt. – Amint újra lesz bírónk, az asszonyt megidéztetjük. Éspedig olyan ember kell ide, aki tőle sem fél!
Erre aztán megválasztották az Úr ezerhatszáznegyvenharmadik évében Nyék város bírájául Szűcs Ferencné hites urát, az öreg Szűcs Ferencet.

262. oldal

jevus>!

Katalin az udvar sarkában ült a kislánnyal – aznap lett egyéves, most nyírták le először a körmét is, a selymes haját is. Katalin aztán a saját kezéről is lenyeste a megnőtt körmöt, s Luzsáné ijedten jött oda, hogy nem szabad szétdobálni, hanem majd ő meggyűjti, elteszi. Sok ember azért jár vissza halála után, merthogy számot kellene adni minden körme darabjáról, minden szál hajáról, s nem tudja hol van. Külön kell keresni minden kis nyesedéket.

38. oldal

Gadrika>!

– […] Bizony, amint pusztul a magyar, úgy jön be az idegen fajta, s még hagyján, ha jóravaló, és a mi kenyerünkön élve magyarrá válik. De van olyan is, akinek futni kellett a törvény elől, és van olyan, aki sohasem lesz magyarrá. Hiszen nem nekünk fog emiatt fejünk fájni, hanem kétszáz, háromszáz év múlva maradékainknak, de csak keserves dolog ez!
Mélyet, nagyot sóhajtott. Anna bólogatott, többször hallotta már ezt az urától, s néha szégyellte magát, hogy nem tud vele együtt olyan nagyon elbúsulni rajta. De kétszáz, háromszáz és múlva… minek fájjon most a fejünk amiatt, ami akkor lesz baj? Sok gyermek jön még addig a világra, megöregszik, meghal. S bizony, míg a magyar asszonyok elég gyermeket nevelnek, nem kell félni semmiféle nációtól, akárhányan jönnek is, akármilyenek is.

283. oldal


A sorozat következő kötete

Asszonybeszéd tetralógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja
Margit Sandemo: Örvényben
Benkő László: A megszerzett föld
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Fábián Janka: Emma évszázada
M. G. Brown: Csak egy pillantás volt
Fábián Janka: Koszorúfonat
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 2.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)
Jean-Pierre Montcassen: Meliki