Sztambul 2 csillagozás

Kós Károly: Sztambul

Constantinopolis? Bizánc? Sztambul? Kelet nyugati világvárosa, vagy a nyugati civilizáció keleti csücskének fővárosa. Eleinte egyszerű görög gyarmat, kikötőhely, kereskedelmi raktár, azután egy Rómát helyettesíteni hivatott keleti Róma; majd egy új, keleti birodalom székvárosa és egy keleti vallás és kultúra centruma, melyből egy világrengés után ismét más, újabb, keletibb vallás és kultúra fővárosává épült. Évszázadokon óta nagypolitika ütközőpontjában áll, művészeti sajátosságai egyszerre mutatnak európai és ázsiai gyökerekre, arról nem is beszélve, hogy a város története két emberöltőn keresztül meghatározta Magyarország történetét is. A Sztambul Kós Károly egyik legérdekesebb munkája, mely jószerivel az ismeretlenség ködéből lép elő: a páratlan művelődéstörténeti kuriózum majd’ száz évvel ezelőtt jelent meg egyszer a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet gondozásában.

Eredeti megjelenés éve: 1918

>!
Helikon, Budapest, 2015
300 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276670

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Gabber777>!
Kós Károly: Sztambul

Érdekes volt megismerni Kós Károlyt a modern gondolkodó embert és az ő szemével látni és elemezni Sztambult. Kós 1918-ban egy letűnő kor utolsó óráiban írta a könyvét, az erősen elmaradott, de művészetileg számára tökéletes városról. Az első fejezetben Konstantinápoly a másodikban Isztambul fejlődéstörténetén és építészetén kíséri végig az olvasót, majd felvázolja gondolatait a város modernizálásáról. Olvasás közben elgondolkodtatott, hogy mennyire ódon faji és nemzeti elképzelések mennyire jól megférnek a szinte ma is feltehető XXI. századi kérdésekkel. Kós még Kemal Atatürk előtt értékeli Isztambult és hasonlítja össze korabeli világvárosokkal valamint Budapesttel. Meggyőződése, hogy csak török egyetemen képzett, török építész veheti kezébe a modernizálás ügyét.
Számomra nagyon érdekes volt olvasni, ahogy a város látképét műelemzésként apránként értékeli, tekintetbe véve fekvését, a ritmikus vízszintes és függőleges vonalakat (minaretek!) a formákat, színfoltokat és fény-árnyék kölcsönhatásokat.
A könyv befejező része olyan, a szerzőt elgondolkodtató bölcselkedéseket és kérdéseket tartalmaz mint: mi a mai korunk stílusa és van e egyáltalán neki? – melyeket ma is bőséggel feltehet az olvasó magának és elgondolkodhat rajta.
Nagyon érdekeltek továbbá a Budapesti párhuzamok melyeket az író von, így például a pesti „csikágó”-ról vallott elmarasztaló nézetei vagy Kós, mestere művének Schulek Frigyes Halászbástyájának átültetése a Ayasofya környezetébe.


Népszerű idézetek

Kollográd P>!

A Kelet hatalmas kultúráinak históriája és méltatása mindig a nyugati kultúrák szempontjából történik, az összehasonlító anyagot mindig a Nyugat szolgáltatja. A mérték nem helyes, az elfogultság magától értetődő, a végeredmény nem lehet helyes.

65. oldal

Kollográd P>!

Ami nevében, vagy neveiben foglaltatik: keletkezése, pusztulásai és feltámadásai: története: az mind csodálatos és érdekes, egyéni és titokzatos.
Földrajzi fekvése páratlan, kereskedelmi szempontból elsőrangú, de ismeretes volt, mint pusztító földrengések állandó fészke; mégis éppen ide építik. Az egyetlen, igaz kereszténység fővárosának szánták, és egy új keleti keresztény egyház szülőanyja lett. A klasszikus Róma művészetét volt hivatva tovább fejlesztendő, és egy új művészet kelt életre benne és általa. Jelképe a maradandóságnak, elnyomója mindennek, ami új és egyéni, nagy okozója mégis annak, hogy a nyugati keresztény kultúra romjain új, a felszabadult egyéniség diadalát hirdető kultúra szülessék: a renaissance. És végül a várost, mely hitet és kultúrát jelentett, megdönti egy nemzet, mely egy ifjabb hit és egy ősibb kultúra képviseletében hordozza fegyvereit.
Constantinopolis elbukott akkor, de „Bizánc” életben maradt, és él mind a mai napig. Lelke ott bolyong a nagy szarmata síkságokon, benne lakozik az aranykupolás, homályos, orosz templomokban, a száztornyú cári palotákban és a szláv parasztok lelkében. Művészete is elszállott oda, hogy megtermékenyülvén Közép-Ázsia nomádjainak friss színeivel, ősi erejével, valamikor talán újra kivirágozzék és gyümölcsöt hozzon.
Constantinopolis elbukott, de feltámadt Sztambul; a harangszó elnémult, de a müezzin hangos éneke egy új hatalom, új kultúra diadalmas győzelmét hirdette a minárékról.
A város, mely valamikor azért alapíttatott, hogy Keleten őrzője legyen a Nyugat művészeti hagyományainak, mint Constantinopolis közvetítője és feldolgozója lesz az Európába törő ázsiai művészeteknek, de mint Sztambul, Ázsia művészetének Európa keletén való győzelmét dokumentálta.
Constantinopolis az Ázsiától termékenyített Európa művészetét, Sztambul a Bizánctól termékenyített Ázsia művészetét jelenti.

9-10. oldal

Kollográd P>!

Nekünk, hűvös éghajlat alatt élő embereknek a kenyér jelenti az életet; a mi népünk azt mondja a gabonára: Élet! Másképpen van ez ott, a forrón tűző keleti nap alatt. Ott az Élet: a víz.

111. oldal

Kollográd P>!

A keskeny, szürke és barna házak egyformasága nem unalmas, egyszerűségük stílusossá teszi őket. Az utcákon csend és titokzatosság: a kapuk mindig zárva, az ablakokon rács; a nap mély árnyékokat rajzol és éles fényfoltokat vet a félhomályos utca sötét tónusú házaira.
Tarkább lett minden, megnőttek az ellentétek, gyakoribbak a véletlenek, de a kép nem válik zavarossá, a színek sohasem diszharmóniává. Minden nyíltabb, mosolygósabb, frissebb lesz, mint volt és közvetlenebb: az élet nem örök vigasság, a halál nem reménytelen szomorúság; a sztambuli utcát a sok-sok sírkert és türbé nem tette komorrá, de jellemezte azt.

126-127. oldal

Kollográd P>!

Van-e hát stílusa a mának? Sőt, van-e saját, külön kultúránk?
Valljuk be őszintén: nincsen. Mert amink van, az csak a tudás. S amink nincsen, az volna a hit.

161. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kányádi Sándor: Küküllő kalendárium
Máté Angi: Ez egy susogó levél
Máté Angi: Az emlékfoltozók
Máté Angi: Kapitány és Narancshal
Bánffy Miklós: Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja
László Noémi: Bodzabél
Wass Albert: Tavak és erdők könyve
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Bleeding Bride: Fekete fivérek
Wass Albert: Kard és kasza