Novellisták ​könyve 3 csillagozás

Kőrössi P. József (szerk.): Novellisták könyve

A ​kötetben hatvannyolc kortárs novellistát összesen ötven esszéíró mutat be. A szerzők, a kiadó meghívására válaszolva legjobbnak vagy legszebbnek tartott művüket küldték be, írtak egy aktuális önéletrajzot, Peti Péter pedig lefényképezte őket.

A novellisták: Mándy Iván, Mészöly Miklós, Bajor Andor, Gion Nándor, Ágh István, Ambrus Lajos, Andrassew Iván, Bächer Iván, Balázs Attila, Baranyai László, Bartis Attila, Békés Pál, Berniczky Éva, Bodor Béla, Bogdán László, Csaplár Vilmos, Cserna-Szabó András, Csiki László, Dragomán György, Eörsi István, Esterházy Péter, Ferdinandy György, Ficsku Pál, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Györe Balázs, Győri László, Halász Margit, Háy János, Hazai Attila, Horváth Péter, Jónás Tamás, Kálnay Adél, Keresztes József, Kertész Ákos, Kornis Mihály, Kőrösi Zoltán, Kukorelly Endre, Láng Zsolt, Lázár Ervin, Lengyel Péter, Maros András, Márton László, Méhes Károly, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Miklós, Mózes Attila, Nádas Péter,… (tovább)

A művek szerzői: Baranyai László

>!
Noran, Budapest, 2005
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637416129

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Piintyő>!
Kőrössi P. József (szerk.): Novellisták könyve

Ha egy szóval kellene értékelnem, azt mondanám: tömény. A mai magyar elbeszélő irodalom színe-java szól hozzánk a könyvből, s nemcsak mint elbeszélő, de mint esszéíró is. Ez utóbbiakról csak annyit, hogy szinte egy sem volt, aki kritikai szavakat mondott volna – persze megértem, hálátlan feladat, de az is lehet, hogy olyan vállalkozott esszéírásra, aki egyébként is pozitívan értékeli az éppen aktuális író műveit.
No akkor, ami számomra fő dolog volt, a novellákról. Túlnyomó részt tetszettek, érdekesek voltak, hagyományosak is, úgynevezett klasszikus novellák (pl. Mándy Iván, Bächer Iván vagy Onagy Zoltán történetei és még sorolhatnám sokáig, hiszen ez volt a legtöbb) és szerkezetileg nagyon újszerű megoldású, mint pl. Békés Pálé, amihez karcoltam is, valamint tartalmilag nem hétköznapi eseményeket taglalók, mint pl a már említett Békés Pál mű, Sigmond István vagy Esterházy Péter alkotásai.
68 novella – nagyon sok, mind más a maga módján, és hát nem is tetszhet mind egyformán.
az első négy szerzőt kivéve ábc rendben következnek egymás után a szerzők, mindenki egy-egy novellával. két szerző volt, akinek a műve nagyon nem volt tetszésemre: az egyik Pályi András: A csók c. novellája (az esszéíró – Forgács András – az érzékiség lángolása címmel értekezett róla, nekem inkább tömény pornográfiának tűnt, a másik Tandori Dezső: Galambocskám!! Dusko Gavrilovics két napja novellája: tele nehezen olvasható orosz nevekkel, s ilyen kedélyes hangnemben 8 oldalon keresztül taglalja, hogy $@!% volt-e Lumen Bontyics – na, hát ebből a fajtából se kérek……..
Akkor néhányról, ami emlékezetes marad és tetszett: a már kétszer is említett Békés Pál novellája (Nyelvlecke) a tényleges párbeszéd mellett a két fél valódi gondolatait is olvashatjuk párhuzamosan. talán a legfiatalabb szerző (bár nem néztem utána) Dragomán György az egyik legtragikusabb novellát hozta Világvége címmel, de rám mégis leginkább másik két novella volt hatással: Márton László Halált megvető gyávaság és Tar Sándor Nóra jön című novellák. Tar Sándor már elég jól ismert előttem, mégis ledöbbentem. Márton úr olyan szenvtelenül sorolta az eseményeket, hogy már ümmögtem magamban – mileszmármegint? abbahagyjam? – de aztán olyan *fordulat* jött….. vajon elővegyem megint a tudatalatti megállót? meglehet az is tartogat meglepetést……
nahát, volt még jónéhány tetszős novella: úgymint Vámos Miklós Madárlátta ház-a, Spiró György Gyurka-ja, Láng Zsolt Magány az estében-je.
Szóval ez egy finom kóstoló volt………..többen lesznek, akikből kérek még :)

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

Piintyő>!

Utolsó együttlétünkön pironkodva megvallom, hogy magyar vagyok – vagyishogy magyarnak születtem…. és majd elválik, kicsoda-micsoda leszek, mire meghalok. – Tudom, hogy magyar vagy, Bolondoska Ivanuska – mondja Ileana – Comment? ["Hogyhogy?"] – kérdezem. Csobogva kacag: Az akcentusod…. A lábad szaga….

Molnár Miklós: E.M.Cioran és Vörösmarty Mihály randevúja a párizsi Luxemburg-kertben 304. oldal

5 hozzászólás
Piintyő>!

Ő Romániából jött Párizsba, én meg… A boldogságtól, hogy román, könnybe lábad a szemem. Csupán annyit mondok, hogy „Ő!”, igyekezve a számat úgy csücsöríteni, hogy még a kúpos ékezet is látsszon. Jobbnak látom nem elárulni, honnan szalajtottak, mivelhogy végképp nincs gusztusom előráncigálni, netán az ő nemes ívelésű nyakába varrni a szilvántúli problematikát, a közös história áporodott göcseit, és nem akarok rátromfolni az irigylésreméltóan poétikus dákoromán elméletre sem: „Piha! Minket magyarokat maga a sátán fingott bele a világba, a mi kontinuitásunk eredőpontja: Belzebub szentséges valaga”. Így szólok hát: – Talán hallani is, hogy én se vagyok kiköpött francia….. – (Úgy mondom: 'pur', „tiszta” francia….)

Molnár Miklós: E.M.Cioran és Vörösmarty Mihály randevúja a párizsi Luxemburg-kertben 299. oldal

Piintyő>!

Itt van például a kisebbik fiú, a Gyeney Zoltán, aki a külföldi iskolából, és ki tudja, melyik városi gyárból hazajött anarkistának asszonyostól, idehozta azt a ragyogó szövőnőt, legalábbis úgy mondták, a szövődéből hozta, ahol mérnöki munkát vezetett, és az igazgató lányát is elvehette volna, de sztrájkra lázított, és akkor csak egy szövőnő maradhatott neki. Csak azt nem értettük, ilyen szentképre való arccal mit szeretett egy olyan istentelen komonistán, akinek a bőrén otthagyta az ördög a himlőhelyét. Mondta is a szakácsnő a postásnak, milyen rendes az a nő, de a fiatalúrról egyetlen szót se ejtett ki a száján, ami csak azt jelenthette, hogy félelembe tartja, sokat tudhattak egymás múltjáról, így voltak összefonódva a kiskastély lakói.

Ágh István: Ezredesné, csillagokban 31. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Dimenziók 9
Ígéretek 4
Szélesi Sándor (szerk.): Születés
Erős Kinga – Bíró Gergely (szerk.): Az év novellái 2020
Szó-kincs 2022
Alexander Brody (szerk.): Véletlen
Petőcz András (szerk.): Repülés
Sehol és mindenütt
Boros Györgyi – Fekete András – Fridrich Piroska – Háy János (szerk.): Alkonyattól pirkadatig
Kárpáti Kamil (szerk.): Vesztőhely és menedék