Két ​tűz között 3 csillagozás

Magyar írók első világháborús novellái
Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között

A kötet szerzői többek között: Ady Endre, Bánffy Miklós, Kassák Lajos, Kóbor Tamás, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Zsolt Béla.

A válogatás megjelenésének különleges aktualitását adja az első világháború kitörésének 100. évfordulója.

Tartalomjegyzék

>!
Noran Libro, Budapest, 2014
286 oldal · ISBN: 9786155274695

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Bolondkandúr
Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

Mint minden válogatás, ez is eléggé ellentmondásos. Az összeállítás nyilván a szerkesztő ízlését tükrözi, de ha mindenkinek csak egy-egy írása kerül be, akkor lehetett volna szélesebb körből meríteni, vagy több kevésbé ismert írót is beválogatni. Szerencsére az átlagszínvonal megfelelő, néhány történet pedig maradandó nyomot hagy olvasás után.
Nekem különösen kiemelkedő volt Móricz Zsigmond két novellája, amelyekben egyszerű falusi emberek szerepelnek, akik nem is értik, mi ez a háború, csak arra vágynak, hogy otthon lehessenek, és élhessék a békebeli életüket. Megkapó Szép Ernő Pestjében a megváltozott háborús főváros hangulata. Kosztolányi Dezső három írásából kettő igen messziről kapcsolódik a háborúhoz, ezzel nem igazán felelnek meg a kötet alcímének, de ettől függetlenül nagyszerűek. Az aranyérmet azonban egyértelműen Kassák Lajos viszi el, három története mind megfogalmazásában, mind tartalmában megdöbbentően modern még száz év után olvasva is, és mindegyik megrázóan mutatja be azt, hogyan öli meg az emberek lelkét a háború.
Maradtak fenntartásaim az antológia összeállításával kapcsolatban, de a kiemelt írások miatt mindenképpen érdemes volt elolvasni.

>!
darkfenriz
Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

Bizakodva vártam, hogy magyar írók milyen gondolatokat fogalmaznak meg az első világégéssel kapcsolatban. Valamint hogy hová helyezik a hangsúlyt: a harcok naturalisztikus ábrázolására, az ember által megért érzésekre avagy csupán a történet ideje miatt játszik szerepet a háború.
Kóbor Tamás: Egyetlen fegyverünk a borzalmak ellen az elfojtás lehet. Nem biztos, hogy a szentimentalizmus minden esetben célravezető. Valamint a nagymamát még ha kissé nagyothall is, félrevezetni nem lehet, hisz a szeretet vezérli tetteit.
Bánffy Miklós: Ha kezedbe kapnád a lehetőséget, hogy a leggyalázatosabb ellenségeden megtorolhasd sérelmeid, te tartanád magad bosszúhoz avagy kéretlenül is, de megkönyörülnél, csak hogy ne süllyedj le a szintjére? Szomorú történet a keserű emlékekről és a költői igazságszolgáltatásról.
Ady Endre: Búcsú egy becsületes, igaz, tiszteletreméltó embertől, akinek csak el kell mennie arra a helyre, melytől idegenkedik.
Molnár Ferenc: Ezt a novellát sem mondanám túl hosszúnak, azonban a búcsúnak egy sértett, dacos és örökérvényű fajtáját szemlélteti a szerző, miközben a galíciai kisfalu háborús belenyugvásában merítkezünk.
Móra Ferenc: Amikor a sok várakozás, kínos csend után végre robban valami és ha háború árán, de felszabadult tömegek indulnak tenni a változásért. Majd megtapasztaljuk, hogy a kevesek uralkodnak sokak felett, a kevesek szeszélye dönti el a tömegek sorsát és az emberi gyengeségen múlik százezrek élete. A furcsa háborúimádó pszichológia itt is megjelenik, sőt még indokokat és alátámasztó bizonyítékokat sem restek keresni hozzá. Felvetődik a kérdés: Föltámadni? Mégis mi célból? Van értelme? Hogy a „szent” célokért küzdve értelmetlenül hullajtsuk el életünket, miközben bemesélik hősiességünket? Hagyjuk inkább… Végül bizonygatjuk, hogy majd majd, egyszer majd csak jó lesz, holott nem érezzük, hogy változhatna.
Móricz Zsigmond – Móriczcal tényleg kint vagyunk a fronton és a kisember világot fel nem fogó, a maga modorában létező, máról-holnapra, de csak valahogy megélő mentalitása tükröződik vissza. Aki nehezen él meg, de könnyen kihúzzák a listáról, és jön helyébe száz másik.
Szép Ernő – Eltérő tónusú történetek, így míg az egyikben egy fiatalember keserű élményeibe és életébe enged betekintést naplója által, addig a másikban egy vidámságot és társaságot kereső ember döbben rá, hogy Pest bizony megváltozott. Továbbmenvén ez a Czüpős János aztán karakter a javából, és megtudhatjuk, hogy milyen az, ha kölcsönkér és megadja január 1-be.
Kosztolányi Dezső – Kosztolányi gyermekszemmel is belegondol a háború borzalmaiba, hogy milyen az, amikor a szerencsétlen gyermek tapasztalja meg rettegését a gyilkoló ösztöntől. Majd az anyák gyászát írja le rendkívül érzékletesen és 1-2 helyen már a félelemkeltés nagymestereivel veszi fel a versenyt és durva lélektani ábrázolásokba kalauzol el.
Kosztolányiné Harmos Ilona – Végzetes félreértésről szól a történet egy rosszul nevelt, irányíthatatlanul elfajzott gyermekkel kapcsolatban, valamint megjelenik az anyák aggódása a fronton ragadt gyermekekről.
Kassák Lajos – A háború keserűvé, csalódottá és gyűlölködővé tehet. Amikor nem tudod elviselni azt a zavaró, nyájas és fontoskodó, ájtatos figyelmet, melyet kapsz a híred miatt és keresed a kiutat. A „gazda" ezt a maga módján oldja meg. Az őrület lángja megkapja a katonákat is, a naiv, önfeledt és felelőtlen fiatalnak pedig szörnyű emlék összetalálkozni a paranoiás, harctéri sokktól szenvedő bakával. A keserűség, a balul sült elgondolás a nyomasztó környezet őshazája ez a történet. Aztán itt van a besorozástól menekülő ember, aki inkább szimulál, csak hogy megússza a harcot. De ezzel önmaga lelki síkjaira téved, ott kényszerül háborúzni önmaga pszichikai ellenségeivel, hogy aztán a Száll a kakukk fészkére hasonlító történet kerekedjék belőle. Sorsát persze ő sem kerülheti el.
Tersánszky Józsi Jenő – Megdöbbentő történet a fronton lévők nyomorúságáról, szenvedéséről és bizakodásáról, hogy változik valami, esetleg egy tárggyal javíthat a körülményeken, de a mélabú és szomorúság marad a kavernák között.
Zsolt Béla – Naplójegyzetek először a háború közeledéséről, de egyelőre passzív hangnemről, amikor még a magánélet történései nem hagynak teret a közelgő vésznek, mely aztán egyszer csak eljön. És a novelláskötet is véget ér a frontra igyekvő vonat indulásával.
Úgy vélem nagyon is helye van az ilyen válogatásoknak, így bizonyára még jó sok kötetet fogok elolvasni a Kőrössi P. József által szerkesztett válogatások közül. Bátran ajánlanám azoknak, akik 1-2 szerzőt kevésbé ismertebb oldaláról is meg szeretnének ismerni, vagy pedig kevésbé ismert írók történeteire vágynak.


Népszerű idézetek

>!
darkfenriz

-Máma nem nyúzzuk a hegedűt, fiacskám. Vendégek, állami vendégei lesznek az intézetnek, s ezért csöndnek kell lenni, mint a jobb erkölcsű kriptákban.

240. oldal (Kassák Lajos - Játék)

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

>!
darkfenriz

Az élet mindig be volt zárva előttem, és a halál is olyan, mint egy ünnepély, ahova nem hívtak meg.

96. oldal (Szép Ernő - A sánta fiatalember naplója)

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

>!
darkfenriz

Mi értjük, mindenféle szenvedők, és olvasottságunkkal nem leszünk előkelőbbek, csak finomabbak és idegenebbek az embere közt. Pláne én!

103. oldal (Szép Ernő - A sánta fiatalember naplója)

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

>!
darkfenriz

S a bántottak közül senki sem szegte fel a fejét hivalkodón. A durva, káromkodó hang még alázkodóbbá görbítette valamennyiüket, s mint valami vaksi, szentimentális csigák csúszták körül a gazda árnyékát.

194. oldal (Kassák Lajos - Eltolt figurák)

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

>!
darkfenriz

-Tudsz valami jó helyet?
-Mindenfajtát. Elsősorban milyen akarsz?
-Elsősorban olyat, ahol embert nem látok, ahol négyszemközt berúghatunk, hogy aztán berúgva folytathassam a legdisznóbb módon.

7. oldal (Kóbor Tamás: Barabás)

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái

>!
darkfenriz

Aztán hogy a negyven nap elmúlt, és a háború arcáról az embervér mérge kezdte leenni a festéket, új színeket kellett rá mázolni.

52. oldal (Móra Ferenc - A béke útonállói)

Kőrössi P. József (szerk.): Két tűz között Magyar írók első világháborús novellái


Hasonló könyvek címkék alapján

Móricz Zsigmond: Égi madár
Móricz Zsigmond: Esőleső társaság
Szabó Dezső: Éjszaka Erdélyben
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Kovács Lajos (szerk.): Mindennek vége!
Markovits Rodion: Szibériai garnizon
Herczeg Ferenc: Az aranyhegedű / Az élet kapuja / A fogyó Hold
Helméczy Mátyás: Történelem 7.