Karcok ​a Szentföldről 2 csillagozás

Magyar írók jeruzsálemi novellái
Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről

A kötetben többek között Abádi Imre, Babits Mihály, Bródy Sándor, Kaczér Illés, Márai Sándor, Szabolcsi Lajos, Szini Gyula bibliai és a mai Jeruzsálemben játszódó írásai, történetei olvashatók.

A művek szerzői: Bródy Sándor, Szini Gyula, Patai József, Babits Mihály, Szabolcsi Lajos, Márai Sándor, Kaczér Illés

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Városok, városok

>!
Noran, Budapest, 2003
152 oldal · ISBN: 9639356913

Enciklopédia 2


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Katherine_Grey>!
Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Unalmas és naivul okoskodó úti jegyzetek keverednek remek novellákkal. Furcsa kis kötet.


Népszerű idézetek

Amapola P>!

Ámde – fájdalom – e nagyon is kívánatos nő is csak beszélte az őrültséget és nem cselekedte. Szerencsére már régebben ismertem a fajtáját, a német gazdag leányt, aki elméletben erotikus. Neki is egész könyvtára volt a szerelem élet- és lélektanáról, a hogyról és a mikéntről. Mindent tudott, sőt többet. Mindenesetre többet, mint én – teóriában. Ellenben biztosan tudtam róla, hogy soha férfit – ajkon – nem csókolt még, sőt nőt sem.

22. oldal, Bródy Sándor: Leona Jeruzsálemben

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Amapola P>!

Salem, Urusálim, Jebusz, Jerusálájim, Aelia Capitolina, Hierosolyma, El-Kudsz, ezeknek a különböző neveknek mindegyike egy-egy új hódítást jelez és mindegyik hódításnak a betetőzése egy új szentély építése volt az ősi, legendás szikla fölött.
[…]
A sziklának pedig különös szerepe volt a legenda szerint már a világ teremtésével kapcsolatban is. Ezt a követ teremtette meg Isten legelőször, ezt vetette meg az ősvizek közepébe mint a világ alapkövét és e köré építette fel az egész földet. Alatta még ma is ott zúg a mélység árja, mely erőszakkal akart föltörni, amikor Dávid király a szentély alapjainak kiásásába fogott és el akarta árasztani az egész világot. De Dávid Isten szent nevének segítségével visszaszorította az ősárt a szikla alá és azóta ott a mélységben küldi szét vizeit a szomjazó föld megitatására. Ezért a szikla héber neve Even s'tijja, a Megalapozás vagy a Megitatás köve.

104. oldal, Patai Rafael: Szentföldi panoráma

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Amapola P>!

Nem tudván arabusul, nem értettem, mit adtak elő. Csak egy mindig visszatérő szavuk volt ismerős, az, hogy: „Tahabibi!” Azt hiszem, azt jelenti, hogy kedvesem. A népnek magának is ez a szó tetszett, együtt is belekiabálta az előadásba: „Tahabibi!”

23. oldal, Bródy Sándor: Leona Jeruzsálemben

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Amapola P>!

Kifelé menet, az egyik sarokban oldalt, egy barlangszerű mélyedés tűnt föl, amelyből tompa mécsesfény világított ki. „Kiszé Elijáhu”. – Elíjáhu próféta széke – magyarázza a sammos. Egyszer régen, mikor még nagyon kevés zsidó merészkedett az elpusztított Jeruzsálem falai közé, egy csecsemőt akartak Ábrahám frigyébe felvenni, de hiányzott egy tizedik, hogy minjan legyen. Nagyon bánkódott ezen a jámbor apa és a kicsiny község minden tagja. Már hozzá akartak fogni az ünnephez szomorúan minjan nélkül, amikor hirtelen, senki sem látta, hogyan, honnan, megjelent egy hosszú, fehér szakállas aggastyán és belekezdett az imába. Ez volt az első csecsemőavatás Jeruzsálemben, ki tudja, hány száz év után. Az ima és szertartás befejeztével a rejtélyes aggastyán ismét eltűnt és akkor észrevették, hogy ebbe a barlangba ment be, ahol azóta mindig mécses ég a próféta tiszteletére, mert most már mindenki tudja, hogy Elijáhu volt…

53. oldal, Patai József: Szombat Jeruzsálemben

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Amapola P>!

— Hiszen ismeri a talmudi legendát – juttatja eszembe Horovitz rabbi, – a tanaitáról, aki szidta a bálványimádó Manassét és erre a judai király megjelent neki álmában és szólt: „Hallgass! Ha akkor éltél volna, belekapaszkodtál volna a köpenyembe és úgy futottál volna utánunk a bálvány elé…”

62. oldal, Patai József: Szombat Jeruzsálemben

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Amapola P>!

– Itt egy piaszter a fényesítésért és egy piaszter a szép tanításért.
– Chász vechalila! – tiltakozik a yemeni hevesen. – Tanításért tilos bármit is elfogadni. Szól az Úr: amint én ingyen tanítottalak benneteket a Szináj hegyén, ti is ingyen adjátok tovább tanításaimat.
– De azért csak fogadd el, – mondom – nagyon kérlek, testvér kérését nem szabad megtagadni.
– Így nem fogadhatom el – felelt a témani komoly hangon –, legfeljebb ha kijelented, hogy mert pészach előtt van, azért két piasztert akarsz fizetni a cipőfényesítésért. . .
– Jól van, kijelentem hogy munkabér a második piaszter is.
– Chag szaméach! Boldog ünnepet! – felel boldogan a témani és viszi tovább mozgó műhelyét az ulam Cijon felé.

69. oldal, Patai József: Jeruzsálemi alakok

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Amapola P>!

– Mikor jöttetek ti el Yémenből?
– Még a világháború előtt. De ott mindig háború volt. Mi igazán csoda módon menekültünk meg. Az utak tele vannak rablóbandákkal. Mi egy híres rablót fogadtunk fel, akinek odaadtuk egész vagyonunkat, hogy megvédjen minket az úton.
— És szavát állta?
— Ha az arab rabló szavát adja, be is tartja. Csodálatosak Isten útjai. Ugyanazzal gyógyít, amivel sújt. Késsel sebesítenek és operálnak is. Rablókkal veszélyeztet és védelmeztet.

80. oldal, Patai József: Jeruzsálemi alakok

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

1 hozzászólás
Amapola P>!

A Szentföld gazdag és változatos panorámájának csak két jellemző pontját emeltük ki: a hegyek tetején fekvő Jeruzsálemet és a völgykatlan mélyén fekvő Holt-tengert. De csak tökéletlenül és nem kielégítően tud az elhangzó szó tájakat lefesteni. Ha majd a távolbalátó berendezések közhasználatúakká válnak és a budapesti rádió távolbalátó-műsort is fog közvetíteni, akkor reméljük, lesz alkalmunk valóban személtetően és láthatóan bemutatni hallgatóinknak, illetve nézőinknek a Szentföld többi szép és érdekes tájait is.

112. oldal, Patai Rafael: Szentföldi panoráma

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

2 hozzászólás
Amapola P>!

Avagy azért, mert valami nagyszerű végzetesség van abban, ahogy hetek szorgos munkájának bérét egy pillanat alatt mint adjuk át másnak – ingyért. Szidja más a kártyát, én utálattal vegyes lenézéssel vagyok iránta tele és ha csak tehetem, minden éjjel, sok órán át nézem, hogy a színes papírlapok titkos rétegében mint suhan keresztül – mint szintén kifestett nő – a Szerencse és hol felbukik, hol lebukik, hol az arcát mutatja, hol mást.

12. oldal, Bródy Sándor: Két suszter

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

Kapcsolódó szócikkek: kártya · szerencse
Amapola P>!

Gyerrekkoromban nagyon szerettem is ezt a Rabbi Jochanan ha-Szandalárt. El voltam ragadtatva a cselétől, hogy mikor a rómaiak elfogták R. Akibát s ő tudni akarta, mi a mesterének döntése egy halachikus kérdésben, házalónak öltözött és áruival a nyakában ment el R. Akiba börtönének ablaka előtt, hangosan kiáltva: „Kinek kell tű? Kinek kell cérna? Hogyan kell dönteni ebben…?” És Rabbi Akiba kikiáltott a börtönből „Van-e erős? Igazi jó?” És a szandálkészítő tudta, hogy a mester döntése a feladott kérdésben az, hogy jó.

74. oldal, Patai József: Jeruzsálemi alakok

Kőrössi P. József (szerk.): Karcok a Szentföldről Magyar írók jeruzsálemi novellái

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lelkünkből, szeretettel
Jónás Zoltán – Káelné Kovács Rita (szerk.): Kortárs Hangon ’20
Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Kőrössi P. József (szerk.): A gyógyító halál
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Zsoldos Árpád – Zsoldos Adrienn (szerk.): Szerelmemnek Bálint-napra 2024
Zsoldos Árpád – Zsoldos Adrienn (szerk.): A tavaszi szél titkai
A mazsolás kuglóf titka
Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Tetovált mementó