Körösfői-Kriesch Aladár két naplója családi szekrények mélyéből került elő a kilencvenes évek elején. A némileg töredékes, de az elveszett részek ellenére teljesnek tekinthető 1911-es útinapló egy mediterrán művészeti tanulmányút impresszióit rögzíti, az 1918-ban született harctéri napló pedig a hadifestőként az osztrák-olasz fronton töltött napok lenyomatát őrzi. A két napló együttes kiadását elsősorban az indokolja, hogy a kettőből rajzolódik ki igazán a mester művészi hitvallása, a bizánci, görög, krétai és itáliai művészetről vallott felfogása; a két írásból tűnnek ki világszemléletének azon alapelemei, amelyek a Gödöllői művésztelep szervezésében, életének és munkájának irányításában is meghatározóak voltak; dokumentálják továbbá e naplók szerzőjük mester-habitusának széleskörű gondolkodás- és műveltségbéli megalapozottságát.
A naplók nem csupán művészettörténeti szempontból érdekesek, hallatlanul erős történeti, művelődéstörténeti hozadékuk is.
Naplók 0 csillagozás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Imre Gábor: A pokol tornácán ·
Összehasonlítás - Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt ·
Összehasonlítás - Zeidler Miklós: A magyar békeküldöttség naplója ·
Összehasonlítás - D. Szakács Anita: Ifj. Munczy Béla I. világháborús frontnaplói ·
Összehasonlítás - Johannes Sachslehner: Összeomlás ·
Összehasonlítás - Szenti Tibor: Vér és pezsgő ·
Összehasonlítás - Barta Róbert (szerk.) – Takács Bálint (szerk.): Földváry László első világháborús hadinaplója ·
Összehasonlítás - Prohászka Ottokár: A szeretet mint erő ·
Összehasonlítás - Miklauzic István: Kard és fátyol ·
Összehasonlítás - Kapronczay Károly – Kapronczay Katalin (szerk.): Az I. világháború magyar orvosi emlékeiből ·
Összehasonlítás