A béke az ember számára olyan, mint a levegő. Csak akkor tudja felismerni azt, hogy mekkora érték, ha hiányzik. Akkor tudja igazán szeretni a békét, ha saját szemével látja összeomlani, eltűnni mindazt, ami addig számára fontos volt: a szülőföldjét, a családi fészket, az ideáljait. A háború olyan állapot, ahol az ember már nem mint személy fontos, hanem mint eszköz. Ha már sikerült kiölni belőle a szép, a szent, a jó iránti vágyat, ha sikerült annyira lealacsonyítani, hogy érzéketlenné vált mások szenvedéseivel szemben, akkor a világot tönkretenni akaró gonosz malmára hajtjuk a vizet.
Kedves Olvasó! Feladatunk van. Kérnünk kell a békesség Istenét: adja meg nekünk azt a kegyelmet, hogy a béke emberei, a világosság fiai legyünk; olyan nagykorú keresztények, akik mernek és tudnak áldozatot hozni a béke érdekében, az emberiség javára. Higgyünk abban, hogy a magasra tartott kereszt előtt a fegyverek elnémulnak. Ezt tette egykor XII. Piusz pápa, a XX. század békeapostola, és a… (tovább)
A béke az ember számára olyan, mint a levegő. Csak akkor tudja felismerni azt, hogy mekkora érték, ha hiányzik. Akkor tudja igazán szeretni a békét, ha saját szemével látja összeomlani, eltűnni mindazt, ami addig számára fontos volt: a szülőföldjét, a családi fészket, az ideáljait. A háború olyan állapot, ahol az ember már nem mint személy fontos, hanem mint eszköz. Ha már sikerült kiölni belőle a szép, a szent, a jó iránti vágyat, ha sikerült annyira lealacsonyítani, hogy érzéketlenné vált mások szenvedéseivel szemben, akkor a világot tönkretenni akaró gonosz malmára hajtjuk a vizet.
Kedves Olvasó! Feladatunk van. Kérnünk kell a békesség Istenét: adja meg nekünk azt a kegyelmet, hogy a béke emberei, a világosság fiai legyünk; olyan nagykorú keresztények, akik mernek és tudnak áldozatot hozni a béke érdekében, az emberiség javára. Higgyünk abban, hogy a magasra tartott kereszt előtt a fegyverek elnémulnak. Ezt tette egykor XII. Piusz pápa, a XX. század békeapostola, és a történelem őt igazolta.
Korom Imre, a szerző a dél-erdélyi Lupényban (ma: Románia) született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd Gyulafehérváron, a Római Katolikus Líceumi Szemináriumban és a Hittudományi Főiskolán folytatta. 2004. június 20-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte pappá. Két év kolozsvári segédlelkészi tevékenység után Gyulafehérvárra került, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumba, ahol jelenleg a diákok lelkivezetője és hitoktatója.