Mese ​Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (Vackor 1.) 91% 214 csillagozás

"Gondok gyűltek kobakjába,
sóhajtva gondolt a napra
meg az első naposságra.
Meglátta a napostáblát,
rajta ott az ő jele:
egy üveg méz,
telis-tele."

Gyerekkorom nagy kedvence, anno kívülről fújtam minden sorát.
Nagyon jól esett elolvasni, sok kis emléket felidézni.
Nagyon szeretem. ♥

Hej, gyermekkor,
gyermekkor,
de jó is volt
nekem akkor!
De szerettem a sok
könyvet,
mennyiszer forgattam
például ezt
is, csak így nem jött volna
ki a rím,
hát úgy döntöttem,
megoldom valahogy így.

Vackor volt a legfontosabb,
legpontosabb,
leggondosabb,
legédesebb,
legviccesebb,
(legéhesebb,)
mese akkor.

Benne a csukának,
a Dunának
és minden vizek urának
kalapja van,
s így képzelem el
eme állatot
most is magamban.

S öt csillagot kapott akkor
Violától a moly.hu-n Vackor.

Hároméves mindent fal, ami vers, verses mese, amiben tobzódnak a rímek, pörög a történet, és úgy ragad rá a szöveg, hogy már ő is rímekben kéri a reggeli tejet. Vackor meséivel pár napja ismerkedik, de folyton kéri, keresi, beszél róla. Amikor a könyvből felolvasok neki, Márkus László hangja idéződik fel bennem, az, ahogy gyerekkoromban néztük a mesét, hallgattuk a történeteket az ő utánozhatatlan előadásában.
A négy csillag annak szól, hogy szegény Vackort jóapja folyton el akarja náspángolni. Látszólag fenyegetni is nagyon szereti, de ezen átlendülve, nagyon kellemes Vackorral időzni. Reich Károly rajzairól meg mit is lehetne mondani: bármit rajzolt, arra mi mindig vevők vagyunk.

Kormos István előtt le a kalappal, szuperül rímekbe van szedve Vackor, a piszén pisze kölyökmackó története :)
Még sosem olvastam (gyerekkoromban elkerült vagy csak nem emlékszem rá, nem tudom), aranyos, kedves történet ez és szépen tanít minden sora.

Ismertem Vackort – mindenki ismeri – de valószínűleg nem jutott volna eszembe most elővenni, ha nem egy olyan kihívásra olvasom, amit elképzelhető, hogy nem is fogok teljesíteni. Mivel rátaláltam, el is olvastam, hol egyedül, hol gyerekkel.
Hangzatos, játékos verses mesécskék, melyekben rendre olyan élethelyzetek merülnek fel, amik egy gyerek világában tipikusak vagy fontosak, így megérintik az olvasót/hallgatót, otthonos környezetet biztosítanak.

Gyerekkorom egyik kedvenc meséje és most a gyerekeimnek olvashattam.
IMÁDTUK MINDEN SORÁT!!!!!!!!!!!!!!!!

Brumma, brumma hóha hóóóó, Vackort olvasni de jóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!! :)

Bevallom a végén pityeregtem.
Andris még nem kapott rá a mesék élvezetére, de nem hagyom magam, én rendíthetetlenül mesélek, fiam úgy mondja: „Nyünyü”.
Ő közben bohóckodik a kiságyban, vagy egy másik könyv képein csodálkozik nagyokat. Viszont azért én csak nyünyüzök tovább, mert engem meg érdekelnek a mesék.
Vackor különösen érdekel, hiszen az egyik legaranyosabb mesekönyv a világon.
Bízom benne, hogy mire ovis lesz Andris, addigra megkedveli a mesehallgatást, és újra előkerül a kis piszén pisze kölyökmackó, és az ő ovis kalandjai.

Egyszerűen az 50-es, 60-as évek a gyerekirodalom kimagasló korszakaként vonul be az irodalomba, vagy csak én ezeken a meséken nőttem fel és mindenkinek a saját múltja felé hajlik a keze, de nekem akkor is, azért is Vackor és társai a mesék, magyar nyelv fricskáival megalkotott szótanítási gyakorlatok ovisoknak, az igazi unikumok. ( Walt Disney mehet a levesbe )
Imádom Vackort is egy időben annyit meséltem a lányomban hogy kívülről fújtam, főleg a mézes részt szerette és három évesen megfogadta hat évesen megkóstolja a mézet, azóta se szereti, nem úgy az éretlen vadkörtét :)
Nagyon nagyon ajánlom minden szülőnek, gyereknek, hihetetlen nyelvi játékkal megáldott, tanulságos verses mese.

Van néhány halvány emlékem Vackorról, még zsenge kisgyermekkoromból, amikor a bátyámmal néztük a szoba falára vetített diafilmeket. Tudtam, hogy Vackor egy mevdebocs, de arra nem emlékeztem, hogy ez egy fergetegesen jó mese, ami teljesen kiütötte a cukiságmérőm. Imádtam minden sorát, de legfőképp azt a loncsos, lompos és bozontós piszén pisze kölyökmackót.

Szerettem az első perctől fogva a piszén pisze kölyökmackót, majd megszerették a gyerekeim is.
Vidám, kedves, különösen szerettem a rímeket, ahogyan dallamosan beleülnek az ember fülébe a szavak.