Kormos István (szerk.) · Köpeczi Béla (szerk.)

Román ​költők antológiája 2 csillagozás

Kormos István – Köpeczi Béla (szerk.): Román költők antológiája

A ​"zöld leveles" román népköltészet sok évszázados elevensége, burjánzó terebélyesedése Moldáviától a békési, bihari sarkakig – önmagában is tiszteletet, megbecsülést érdemel. Népeink szomszédsága, a múlt viharos történései, jelenünk derűi és borúi hol rég vágyott óhajként, hol pedig kényszerű sorsparancsként jelzik: oda kell figyelnünk egymásra, jobban kell ismernünk egymást.
Bartók Béla a legösztönösebb és legtermészetesebb mozdulatokkal merített az ősi román népdalforrásokból, amikor a Cantata Profanát alkotta. Ady Endrének Octavian Gogával zajlott párbeszédének minden sorában ott morajlik a nagy történeti felismerés: „Dunának, Oltnak egy a hangja.”
A román műköltészet legkiválóbb képviselői – különösen a XIX. és a XX. században – mindig a nagy európai költőkórus tagjaiként, annak külön szólamaként vagy szólistáiként hallatták hangjukat. Nélkülük – Dosofteitől Marin Sorescuig – az európai költészettörténet nem csupán hiányosabb, hanem jellegtelenebb is volna.
(tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A világirodalom gyöngyszemei Kozmosz Könyvek


Kiemelt értékelések

gyuszi64>!
Kormos István – Köpeczi Béla (szerk.): Román költők antológiája

Hát ez igen kemény volt, 500-550 oldalnyi tömény líra…
Hiába vettem elő minden délután, még így részleteiben is nehéz volt az olvasás, nagyon lassan haladtam. Pedig a költemények nem rosszak, szinte minden költőtől olvastam nekem tetsző darabot. (Nem számoltam meg, hányan voltak, de az eredmény közel lehet a százhoz.) A versek első csúcspontja a szépséges népballadák (a Kőműves Kelemen és A bárányka sokadik verzióját olvastam; megjegyzem az utóbbinak eddig ez volt a leggyengébb feldolgozása), a második talán a román forradalmi költészet; a harmadik (egyúttal abszolút) csúcspont Eminescu, aki valóban más dimenzióba helyezi a műveket; és azután még a nemzetközi neveket említem meg: Tudor Arghezi és Lucian Blaga.
Szóval nem volt rossz, de így egyszuszra reménytelen az antológiák olvasása. Vagy rövidebb válogatásokat kell választani, vagy a vaskosabbak olvasását akár egy évig is el kell húzni …

Mj: Megnézem még majd, kíváncsiságból, mekkora az átfedés A világirodalom legszebb költeményei román verseivel.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Rab Zsuzsa (szerk.): Ivótülök
Costache Negruzzi: A megtiport ország
Buda Ferenc: Hatalmam: nyugalom
Urr Géza (szerk.): Minek nevezzelek
Constantin Cubleșan (szerk.): Csillagok születése
George Coșbuc: George Cosbuc legszebb versei
Urbán László (szerk.): Lókötők
Végh György (szerk.): Századvégi költők I-II.
Széman Emese Rózsa (szerk.): 101 vers a Szilágyságról
Reisinger János: Kisvers-nagymesterek