A ​katedrális 1 csillagozás

Kőris Emil: A katedrális

1566-ban vagyunk, a török sereg két ágra vált, az egyik Szulejmán vezetésével Szigetvárat ostromolja, a másik pedig Gyulát. Nem messze ettől a fontos alföldi vártól, egy Körös menti malom közelében rejtőzködik a molnár családja sűrű nádasok közt. A családfőt berendelték a várba ácsnak, a nagyobbik fiú – jó eszű vándor mesterlegény – épp az ostrom idején érkezik vissza Párizsból, ahová három esztendeje mesterséget tanulni indult, s most a nagyvilágot látott ember szemével nézi a hirtelen nyomorúságossá lett magyar életet. Művészlelkű öccse a parti anyagból székesegyházat épít… Megmenekül-e az apa a rommá lőtt várban? Sikerül-e átvészelnie a kis családnak ezeket a súlyos időket? Hogyan végzi a tehetséges magyar kisfiú? Erről szól ez a lenyűgöző, érdekes és tanulságos történelmi regény.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1984
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631136272 · Illusztrálta: Artner Margit

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

Uzsonna>!
Kőris Emil: A katedrális

A gyulai várról szerettem volna egy jó kis regényt olvasni, és ez a könyv akadt a kezembe. Örömmel láttam neki, de csalódnom kellett. A vár és az 1566-os ostrom eseményei végig valahol a háttérben zajlanak, szó szerint, mert jóformán csak a távoli csatazajokat „halljuk”, illetve egy-egy magas fa tetejéről láthatjuk a felcsapó füstfelhőket és a török tábor mozgolódását. A történet szinte végig a vári malomban, illetve a mellette elterülő mocsárvilágban játszódik. A molnár családjával együtt bujkálhatunk és leskelődhetünk, ki vetődik arrafelé, török vagy magyar. A tanyavilágban, falvakban bármelyik korban rettegve várták az átvonuló győztes vagy vesztes csapatokat, mert ha nem adták, amit követeltek a katonák (étel-ital, fehérnép), az halállal is végződhetett. Dugdosni kellett tehát a jószágot, a terményt, a csinos fehérnépet és figyelőket állítottak a tornyokba, hogy a csapatok közeledése esetén menekülni tudjon a lakosság. Ebbe az idegfeszítő életformába (élet ez?) láthatunk bele főként, csak nem lett túl érdekesen tálalva. Túl sok volt az ismétlődő elem, talán rövidebben élvezhetőbb lett volna. A végén indulnak be az események, de azokat meg összecsapottnak, kidolgozatlannak éreztem. A mondanivaló is rejtett maradt előttem, a címadó motívum sem lett eléggé kidolgozva… szóval, keresnem kell egy másik könyvet a gyulai várról.


Népszerű idézetek

Uzsonna>!

Micsoda ereje volt az embernek!
Világóceánokon vitorlázott át – s egyetlen
gömbbé lett a Föld.
S ha most ez a világot vágyó, roppant erő
a fellegek fölé is emelhetne?… Vajon mit látnék?…
Minden kíváncsiság után is szívem alighanem ide,
Európára fordítaná
csillagoktól ragyogó tekintetem…
És mit is foghatnék fel akkor?…
Hogy itt is, ott is kőcsipkés tornyok
törnek az ég felé?… Vagy…
ha közelebbről vizsgálhatnám a sorakozó tájakat,
mást is látnék?… Másféle vágyódást?!…
Másféle tornyokat?… Talán eget remélő,
kitárt emberi karokat?

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Nemere István: A fantasztikus nagynéni
Miklya Luzsányi Mónika: A kamasz király udvarában
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra
Jankovich Ferenc: Huszárok a tengeren
Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Gál Zsolt – Kojanitz László – Pompor Zoltán: Az idő kereke
Zsombor János: Így történt