Bolti ​tolvajok 25 csillagozás

Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

Sibata Oszamu és a fia, Sóta számára a munka egyet jelent a lopással. Szupermarketekbe, trafikokba járnak portyázni, hogy beszerezzék az alapvető léthez szükséges dolgokat. Egy nap hazafelé menet figyelmük megakad a kicsi Jurin, az ötéves kislányon, akit a szülei kizártak a lakásukból. Oszamu képtelen tétlenül nézni, hogy a gyermek a hideg éjszakában fagyoskodik, ezért hirtelen ötlettel úgy dönt, hazaviszi a családjához. Felesége, Nobujo kezdetben elutasítóan viselkedik az új jövevénnyel szemben, később azonban szoros kötelék alakul ki kettejük között. Az arakavai ház többi lakója, a havi nyugdíjából tengődő Hacue, valamint Nobujo 23 éves húga, Aki szintén a hányatott sorsú kislány befogadása mellett voksol, akinek egyúttal új nevet adnak: Rin. A hatfős család boldogan éli az életét, amíg egy váratlan esemény következtében titkaik napvilágra nem kerülnek.

Eredeti cím: 万引き家族

>!
Partvonal, Budapest, 2020
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155783944 · Fordította: Nikolényi Gergely

Most olvassa 2

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 63

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Nikolett_Kapocsi P>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

Érdekes módon korábban bennem is élt egy olyan sztereotípia, miszerint Japán egyenlő a fejlett gazdasággal és a jóléttel és eszembe sem jutna, hogy ott is élnek szegények. Aztán nagyjából egy évvel ezelőtt volt szerencsém látni az Arany Pálma-díjas filmet, aminek köszönhetően Japán egy merőben másik arcával ismerkedhettem meg. Koreeda Hirokazu filmje a lenyűgöző képi ábrázolásmóddal, rövid párbeszédekkel és a lassan csordogáló történettel teljesen levett a lábamról. Ezek után kissé félve kezdtem neki a könyv olvasásának, tartva a csalódásoktól. Azonban úgy érzem, hogy érdemes elolvasni a könyvet is, amely további aspektusokkal egészítheti ki a filmes élményeinket. Mivel a könyv olvasása jóval hosszabb ideig tart, mint a nagyjából 2 órás film, így az olvasónak hosszabb idő áll rendelkezésére, hogy a szereplők karakterei testet öltsenek a képzeletében és jobban átérezhetőek, megérthetők a tetteik, motivációik és érzéseik is. A történet központi kérdései – a család, a vér szerinti kötelék fontossága, a szereplők közötti kényszerű összetartás és összetartozás, az önös érdekeket szem előtt tartó és az érdek nélküli, valódi szeretet mibenléte, a megélhetési bűnözés és a bűn relativitása – egytől egyig gondolkodásra késztetik az olvasót. Szerencsére Koreead Hirokazu nem mond morális értékítéletet és nem rágja szánkba a választ, hanem a japán művekre oly jellemző finom, távolságtartó stílussal mutatja be ennek a mélyszegénységben élő „családnak” a történetét. Természetesen érezni a könyvön, hogy az írója eredetileg a filmszakmában dolgozik, a mű sokkal inkább egy filmforgatókönyv, mint egy kisregény, azonban így is remek olvasmányélményt nyújt. A fordítással azonban akadtak gondjaim, mivel elég sok a magyartalan kifejezés, szófordulat a könyvben és a jelenidő és a múlt idő közötti állandó és teljesen következetlennek tűnő ugrálás is meglehetősen zavaró. Sajnos nem tudok japánul, így csak sejtem, hogy az igeidők közötti váltakozás oka, hogy a japán nyelvben – más nyelvekhez hasonlóan – többféle múlt és jelen idő is van, azonban úgy gondolom, hogy kellő odafigyeléssel át lehetett volna hidalni ezt a problémát.

Kabódi_Ella P>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

„Én akkor is, kétségkívül, az anyja voltam. Azok az ujjak, amelyek a bőrömet simogatták, mikor a fürdőszobában az égési sebeinket nézegettük; azok a szemek, amelyekkel potyogó könnyeimet nézte, miközben a ruhákat égetve egymást átölteltük. A kéz, amely a kezemet fogta a part szélén.”

Mennyi érzelem, mennyi gazdagság, mennyi aljasság és kedvesség halmozódhat fel egy ilyen aprócska könyvben! A Partvonal Kiadó egyik őszi újdonsága, Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok c. regénye ékes példája az egyszerű, de nagyszerű hiteles elvének. A műből maga az írója filmet is rendezett, amely 2018-ban a Cannes-i Filmfesztivál egyik győztes alkotása lett.

A külalakja szerintem lenyűgöző, olyan ez a könyv, mint egy kicsi ékszer. Bájos, kézbe simuló, könnyű, és elragadó. Ugyanakkor bátran állíthatom, hogy mindez igaz a tartalomra is: bohém, néhol kifejezetten humoros, ám mélyenszántó és érzékletes is. Hirokazu kecses szépségbe, játékosságba csomagolja súlyos érdemi mondanivalóját.

A főszereplők törvényen kívüliek, nem kizárólag legális tevékenységből tartják fenn magukat és kétes eredetű családjukat, amelyről, ahogy egyre haladunk előre a történetben, szép lassan lehull a lepel. Tolvajlás, okirathamisítás, adócsalás, gyermekbántalmazás. Mindegyik bűnténnyel találkozhatunk a könyv lapjain, lehet válogatni. Mégis, a család egységének fontossága olyan egyértelműen, élesen rajzolódik ki az alapvetően jellemtelen karakterek jellemén és cselekedetein át, ami megrázó élményt nyújt. Hirokazu le is írja egy helyen: „A kötelék úgy erősebb, ha magunk választunk.”

Mi a család? Mit nevezünk a mai társadalmunkon belül családi egységnek? Ezek a regény fő kérdései, és ezáltal válik fontossá a ma embere számára. Napjainkban ugyanis ez a témakör, hogy mit nevezünk családnak, talán még sarkalatosabban kívánja a pontos választ, mint valaha is történelmünk során. Jelenleg a világ minden táján ez az egyik legégetőbb kérdés.

A Bolti tolvajok c. regény legnagyobb ereje abban rejlik, hogy nem szolgál előre csomagolt, biztos megoldással, és bár látszólag csupán a felszínt kapargatja a témában, valójában nagyon is mélyre megy. Sejtet, érzékeltet, gondolatot ébreszt, de állást nem foglal. Ahogyan én sem tettem, nem is tehetném, hiszen olyan erkölcsi dilemmát vázol fel az író, ami kapcsán nagyon könnyű vérre menő vitákat folytatni akár. Lopni bűn. Csalni bűn. Az emberrablás bűn. A gyermekbántalmazás bűn. Mi helyes, és mi helytelen? A törvénytelen cselekedetek nem feltétlen erkölcstelen cselekedetek is, de ki határozza ezt meg? Ki mondhatja meg, hol húzódik a határ jó és rossz között? A szándék számít, vagy maga a tett a mérvadó?

Hirokazu megkapó keleti letisztultsága, erős érzelmi és gondolati világa, mondatainak vitathatatlanul egyszerű, mégis kifejező egysége valamiféle biztos vezérvonalon vezeti az olvasót az első oldaltól az utolsóig. Néhol megnevettet, néhol megbotránkoztat. Olykor mérhetetlenül elítéljük, utáljuk, olykor pedig őszinte gyengédséggel viseltetünk a szereplők iránt. Az író ezt azzal a kifinomult, okos kifejezésmóddal éri el, amivel olyan szívhezszólóan tudja előadni ezt a valójában kőkemény, megdöbbentő, felkavaró történetet. Bonyolult érzelmi csomókat köt a lélekre, és bólyákat helyez ki gondosan, amikben meg lehet kapaszkodni, ha ez a komplexitás túlságosan is elragadna bennünket. Elsősorban a családról szól a könyv, de ugyanakkor a szeretetről, az összetartozásról, az önfeláldozásról is, és ezen felül az erkölcsi fölé-, és alárendeltség problematikáját feszegeti. Összetett, ragyogó, kimagasló, értékes. Romlottságba csomagolt bűbáj. Nem húz le, de felforgatja a fagyott földet, és nyitott tenyérrel nyújtja feléd, amit ott talált: neked kell eldöntened, mit veszel belőle, mire jutsz ezzel magadban. A válasz sehol máshol nincsen, csak mindenkinek a saját erkölcsi hitvilágában. Ezerízű, ezerszínű, megfoghatatlan, kivonatolhatatlan. Mégis jelen van, és a legvarázsolatosabb az, hogy minden olvasója egyéni igazságát magába foglalja.

Az eredeti bejegyzés a blogomban található:
https://tisztalappalavilagban.blogspot.com/2020/10/kore…

wzsuzsanna P>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

(…) A regény középpontjában egy különleges család áll. Először megismerkedünk az apával, Oszamuval és a fiával, Sótával, akik éppen szokásos munkájukat végzik. Számukra ugyanis a bolti lopás, kisebb-nagyobb értéktárgyak és élelmiszerek eltulajdonítása nem egyszerű szokás vagy kényszerűség, hanem egyenesen hivatás, amit igyekeznek minél magasabb szinten űzni. Szép lassan megismerkedünk családjuk többi tagjával is, az anya szerepben funkcionáló Nobujoval, a nagymamával, Hacueval, és az unokahúggal, Akival. Eleinte nem igazán van ez kerek perec kimondva, de azért érezzük a kezdetektől, hogy ezek az emberek nem feltétlenül állnak vérrokonságban egymással, inkább egyfajta színjáték a részükről, hogy szegény, de boldog családként éljenek, ugyanakkor a sorsuk váratlan alakulása mégis arra készteti őket, hogy folyamatosan felülvizsgálják ezt a színjátékot, és reflektáljanak arra, hogy vajon a játék mennyiben vált valósággá. (…)
(…) Bár a regény igen rövid, a szerzőnek mégis sikerült rengeteg tartalmat és mélységet belecsempésznie. Erre a mélységre azért várni kellett türelemmel, ahogy írtam is, az első egyharmadát kicsit nyögvenyelősen olvastam el, nehezen hangolódtam rá erre a nagyon más atmoszférájú és stílusú történetre. Amikor viszont sikerült, akkor nagyon magába szippantott, megkedveltem ezeket a különc szereplőket, még azzal együtt is, hogy egyikük sem volt erkölcsi szempontból pozitív figura, de a hibáik és bűneik is valahogy emberinek tűntek. Bár direkt módon nem beszél a könyv társadalmi kérdésekről, azért a lapokat olvasva kirajzolódik előttünk egy olyan világ képe, ahol a szegények nem tudnak becsületes úton boldogulni, legalábbis úgy semmiképpen, ha már gyerekkoruktól kezdve ezeket a negatív életvezetési mintákat hozzák magukkal. A szülők szerepében tetszelgő Oszamu és Nobujo maguk sem tekinthetők sok szempontból felelősségteljes felnőtt embereknek, ugyanakkor, különösen a gyerekek hatására, a tőlük telhető módon igyekeznek megadni a családjuknak, amit csak tudnak, még úgy is, hogy ez sokszor törvénytelenségekbe ütközik. Szeretetük esetlen, ügyetlen, ugyanakkor mégis csak szeretet, amiben a család tagjainak korábban kevéssé volt részük. A cselekményen keresztül bepillantást nyerünk rengeteg egyéb társadalmi problémába, legyen szó szerencsejáték-függőségről, fiatalkori prostitúcióról, családon belüli erőszakról vagy korrupcióról, melyek valamilyen úton-módon mind kapcsolódnak a család tagjainak életéhez. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2020/10/bolti-tolvajok-…

FuszFanni>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

Családnak nevezhető-e az a közeg, amiben nincs jelen az egymás iránti szeretet és tisztelet, csupán azért, mert rokoni kapcsolatok fűzik a tagokat egymáshoz? Ezzel szemben, tekinthető-e családnak az a közeg, ahol szeretik és tisztelik egymást, de nincsenek fellelhető rokoni szálak – hacsak nem Ádám-Évára visszavezetve.
Ezzel párhuzamban erkölcsi kérdések is felmerülnek a 235 oldalban, mind a lopás kérdéskörére fókuszálva, legyen az akár bolti lopás, mint a címben is előkerül, akár családi kötelékek ellopása, ugyanis semmi sem csak fekete és fehér. Gondolhatja azt az olvasó egészen a történet végéig, hogy amit a család tesz, az rossz, és ekkor megjelenik egy másik nézőpont, ami más megvilágításba képes helyezni mindent, és felveti a kérdést: vajon tényleg rosszat tesznek?

https://book-trail.blogspot.com/2020/09/koreeda-hirokaz…

Utószó_blogger>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

A regény középpontjában egy különös család áll, akik mélyszegénységben, egyik hónapról a másikra élnek, és már kezdettől fogva sejthető, hogy nincs vérségi kapcsolat ezek között az emberek között. Mégis igyekszenek eljátszani a szerepüket: Nobujo és Oszamu a szülőkét, Hacue, akinek nyugdíja a család fő bevétele, a nagymamáét, Aki és Sóta pedig a gyerekekét. A valóság és a felvett szerep között persze sok ponton érezhető a feszültség, Oszamu például próbálja erőltetni, hogy Sóta apának szólítsa, a kisfiú azonban ódzkodik ettől. Nobujo, a férfi párja ugyan nem várja el, hogy a gyerekek anyának nevezzék, mégis sokszor így tekint magára, és ahogy haladunk előre az időben, egyre inkább beleéli magát a felvett szerepbe – különösen Juri érkezése után.

A kislányt egy éjszaka Oszamu fedezi fel egy társasház előtt, ahová a szülei zárták ki. Hamar kiderül, hogy Juri nem boldog családból származik, és rengeteg szenvedésen ment keresztül, így a gyerekben Nobujo önmagára – vagyis saját fiatalabb változatára – ismer, így hamarosan egészen különleges kapcsolat alakul ki köztük. Hasonló érzelmi viszonyban áll Aki és Hacue is, a lány ugyanis szinte csak az idős nőben bízhat, így szoros kötelék alakul ki közöttük.

A szerző azonban nem teszi igazán szerethetővé a karaktereket, akiknek szerepébe bele tudjuk élni magunkat, köszönhetően a nagyon laza erkölcsi hozzáállásuknak. Oszamu például bolti lopásra tanítja a még nagyon befolyásolható gyerekeket, és próbálja mindezt munkaként beállítani, bár igazi állást keresni lusta a férfi. Ráadásul Oszamu és Noboju sokszor csúnyán kibeszélik Hacuét, aki lényegében a nyugdíjából eltartja őket, és befogadta a házába a párt, hiszen Nobujo fizetése gyakorlatilag semmire nem elég. Ugyanakkor például Jurinak még így is egyértelműen jobb helye van ebben a családban, mint a vér szerinti szüleinél, hiszen ez – a társadalom szemében erősen kétes és erkölcstelen – embercsoport valójában képes rá, hogy valamiféle családot, támogató közeget adjon a tagjainak.

Bővebben: https://www.utoszo.hu/2020/10/24/koreeda-hirokazu-bolt-…

Outwar>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

A Cinefest egyik díjazott filmjeként láttam pár éve és már akkor azt gondoltam, hogy ez igen!
Sztereotípiákat megdöntő történet, hiába a jakuzák meg a pacsinkó és az animepornó.
A könyv egyébként egy az egyben a film, elképesztő, hogy a film szinte szóról szóra visszaadja a regényt, lássuk be ez igen ritka. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki érdeklődik a távol keleti irodalom után.

hakansukur>!
Koreeda Hirokazu: Bolti tolvajok

Mióta gyermekeim vannak sokkal jobban megérintenek a gyerekekről szóló problémák. És ez a könyv eléggé fájdalmas. A történetnek egy kupolás íve van, egyértelműen a csúcspont az óceán parti kirándulás. Innentől viszont darabokra törík minden, teljesen szilánkosra, menthetetlenül tönkremegy szinte mindenkinek az élete.

Nehéz eldönteni mi a jó. Érzi az olvasó, hogy nem helyes a család élete, nagyon nem. Egy gyereknek iskolaba kell járnia és nem boltba lopni. Azonban ennek ellenére érezzük azt is hogy ez egy nagyjából boldog emberközösség. Igaz ehhez az is kell hogy szinte mindenki egy rosszabb helyzetből kerül bele ebbe a közösségbe. Közösség, nem család hiszen senki nem rokona egymásnak, ami csak fokozatosan derül ki a történet folyamán.

A szimpátiát az is fokozza, hogy a nő és a férfi annak ellenére hogy nagyon rossz mintákat tapasztalrak, megpróbálnak jó szülőknek lenni, kigyomlálni a rosszat és valami olyan jó irányt felvenni, amiről ösztönösen érzik, hogy jó, hogy jobb, mint amit ők kaptak.

A legszomorúbb a kislány nyomorult sorsa, megismeri azt hogy van más élet azon a bantalmazó életen kívül„ amelyben eddig élt. Hogy van igazi önzetlen anyaféle szeretet, hogy nem alap a verés. És az benne a nyomorult, hogy megismerheti ezt majd visszazuhan a korábbi szomorú életébe. Hiszen kinek rosszabb, aki vakon születik vagy aki látta a sźíneket és a világot, majd megvakul?

A legjobban az érintett meg mikor az égési sebeket nezegetik egymáson , a kislány és a nő. Illetve ami még jobban felkavart, amikor Juri utolsó mentsvárként tartogatja, ölelgeti a kis emlékeit.

Könnyező könyv.

Mindezek mellett számomra az is kiderült, hogy Japánban is, ahol állítólag mindenki munkamániás, vannak léhűtő, link emberek, mint a főhős férfi.


Népszerű idézetek

Kabódi_Ella P>!

A kötelék úgy erősebb, ha magunk választunk.

168. oldal - 4. fejezet, Bűvésztrükk (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

– Hát tudod, mi nem vagyunk normálisak – mondta erre Oszamu derűsen, azzal visszafordult a mennyezet felé, folytatva a dekázást a zacskóval.

114. oldal - III. fejezet, Fürdődressz (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Én akkor is, kétségkívül, az anyja voltam. Azok az ujjak, amelyek a bőrömet simogatták, mikor a fürdőszobában az égési sebeinket nézegettük; azok a szemek, amelyekkel potyogó könnyeimet nézte, miközben a ruhákat égetve egymást átölteltük. A kéz, amely a kezemet fogta a part szélén.

216. oldal - 5. fejezet, Üveggolyó (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Felszabadító érzés mások boldogságát kritizálni, szabadon összehordva mindenfélét, függetlenül attól, igaz-e vagy sem.

46. oldal - II. fejezet, Kruton (2020, Parvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Ám amíg léteznek Jurihoz hasonló gyermekek, kénytelen belátni, hogy egyedül ő a felelős a saját hibáiért. Pedig jó volna azt hinni, hogy az anyja az oka a boldogtalanságának.

97. oldal - II. fejezet, Kruton (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Bár az óceán mélye sötét és fagyos volt, a két hal önfeledten kiáltozva ficánkolt, szünet nélkül űzve egymást, vég nélkül menekülve egymás elől.

102. oldal - II. fejezet, Kruton (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Az apák dolga az, hogy megtanítsák, mi helyes és mi nem helyes.

209. oldal - 5. fejezet, Üveggolyó (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Amikor ujjai hegyét végigsiklatta a férfi hátán, a nő azt gondolta magában: „Milyen szép bőre van!”, ám illetlenségnek vélte nyíltan is kimondani, ezért inkább csendben maradt.

179. oldal - 5. fejezet, Üveggolyó (2020, Partvonal Kiadó)

Kabódi_Ella P>!

Ahogy halak merednek a sötét óceán mélyéről a vízfelszínen átszüremlő nap sugaraira, úgy bámulták mind a hatan a társasház felett vékony csíkban kivehető esti égboltot.

163. oldal - 4. fejezet, Bűvésztrükk (2020, Partvonal Kiadó)

csak_olvass P>!

– Tudod… nem azért vertek meg, mert rossz voltál… – árulta el a kislánynak, lassan ejtve ki a szavakat. – Aki azt mondja, azért ver meg, mert szeret téged, az hazudik.


Hasonló könyvek címkék alapján

Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Rick Riordan: A villámtolvaj
Holden Rose: Az ellopott karácsony
Hannu Rajaniemi: Fraktálherceg
Petra Hůlová: Nagyanyám emlékezete
Justin Torres: Mi, állatok
Roman Szencsin: A Jeltisev család
Rainbow Rowell: Eleanor és Park