Korán ​/ A Korán világa 12 csillagozás

Korán / A Korán világa Korán / A Korán világa Korán / A Korán világa Korán / A Korán világa

Az iszlám alapkönyvét az 1923. évi kairói kiadás szövegéből fordította, jegyzetekkel, magyarázatokkal ellátta Simon Róbert. Ugyancsak ő írta a történeti vonatkozásokban eligazító és a Korán megismerését segítő tanulmányt.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Prométheusz Könyvek Helikon

>!
EPL, 2015
ISBN: 9786155461040
>!
EPL, 2014
422 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639431768 · Fordította: Serdián Miklós György
>!
Helikon, Budapest, 1994
558 oldal · ISBN: 9632083067 · Fordította: Simon Róbert

1 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Allah


Kedvencelte 3

Most olvassa 7

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

spinakker>!
Korán / A Korán világa

Korán: egy rossz szót nem lehet rá mondani
                    _
A Korán világa: Simon Róbert érti a Koránt és az Iszlám világát. Kell is, mert nyugatiként, keresztény gyökerekkel, sok mindent nem értenék. Ahogy ő is mondja, a Koránt nem lehet lefordítani, csak értelmezni. Ez nagyon fontos, egy szakértő értelmezése nélkül nagyon sok minden érthetetlen lenne, nem csak az eltérő szokások, hagyományok és gondolkodásmód miatt, hanem a bibliai utalások, a fordításbeli problémák megmagyarázása miatt, meg a rengeteg érthetetlen szó, utalás és szerkesztésbeli zavar miatt. Ebben Simon verhetetlen, azonban a hibája is ez. Hiába objektív, sokat tudó filológus, ezt túlzásba viszi, és az az érzésem, hogy egy olyan olvasónak beszél, aki ha nem szerzett is egy alapszakot orientalisztikából, de közel van hozzá – nem pedig egy olyan totál laikushoz, mint én. Mégis, ez az egyetlen (magyar) változat, amit javasolok.
Én a kronológiai sorrendben való olvasást javaslom, tanulságos, lehet követni az eszmék fejlődését, és folyamatosan ismerhetjük meg így az iszlámot. Viszont a hátránya az, hogy nagyon, de nagyon önismétlő, és így kábé a felénél meguntam, el se jutva a medinai szúrákhoz, amelyek viszont gondolom már kiforrott és új gondolatokat is tartalmazhatnak.

9 hozzászólás
krlany IP>!
Korán / A Korán világa

Amikor abban a periódusban voltam, hogy kerestem az élet értelmét, filozófiai műként olvastam a többi „szent könyvvel” egyetemben. Nem biztos, hogy sikerült minden sorát megértenem. Önmagában ez számomra megfejthetetlen, kellenek hozzá a szúra magyarázatok is. És még akkor sem könnyű. Mindazonáltal magvas gondolatok találhatóak benne, bár sokkal nem tudok egyetérteni, talán mert nő vagyok, talán másért. Mindenesetre ott a helye a könyvespolcomon.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

spinakker>!

Nem voltak jelek a rövid magánhangzók jelölésére, úgyhogy az igealakokat lehetett activumban és passivumban is olvasni, néhány alakot lehetett főnévenk is, igének is értelmezni, és néhány alakot különböző esetvégződéssel lehetett felruházni. Hozzunk egy példát csak az utolsó eltérési típusból. A 85:21-2 versek így hangazanak: 21: huwa qur’ānun mağīdun, 22: fī lawḥin maḥfuẓūn/in. Mint látjuk, az utóbbit a sciptio defectiva miatt kétféle esetvégződéssel lehet olvasni. Az első a textus receptus olvasata: „Magasztos Korán ez – egy jól őrzőtt táblán.” Erre az értelmezésre épül az a muszlim dogma, hogy a Korán eredetije az égben jól őrzött táblán található, tehát megfordítva: a földi másolat az égi pontos mása. Nos, a medinai qirā’a, Nāfi (megh. 169/785-6) olvasata nominativusba teszi a maḥfuẓt, vagyis: „Magasztos Korán ez – egy táblán őrizve.” Ebből már nehéz a fenti dogmát levezetni!

472. oldal - A Korán Világa (Helikon, 1994)

gratiarum_actio>!

Azok, akik hisznek, akik zsidók és a keresztények és a ṣābeusok – [mind]azok, akik hisznek Allahban, a Végső Napban és helyesen cselekszenek, megvan a fizetségük az Uruknál és [az Utolsó Ítélet alkalmával] nem fognak bánkódni.

11. oldal, 2:62

Inimma >!

Dicsőség Allahnak, a világ Urának!
A könyörületesnek és a kegyesnek,
Az Utolsó Ítélet királyának!
Néked szolgálunk, és hozzád fohászkodunk segítségért.
Vezess minket az egyenes úton!

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: iszlám
spinakker>!

Hiszen hosszabb idő után maga a próféta is másképpen adhatott elő egy-egy kinyilatkoztatást, akár mert közben kiegészítette vagy „javította”, akár, mert másképpen emlékezett rá.
Ez utóbbihoz, tehát a szöveg élő alakulásához-változásához elég két tanulságos eset felidézése. Legyen az egyik a 4:95 megszorító kiegészítése. A föltehetően az uḥudi csata után keletkezett versben a próféta éles különbséget tesz az „Allah útján hadakozók” és azok között, akik „tétlenül otthon maradtak”. Ezt hallván két vak kereste föl, s kérdezték meg őt, hogy ez rájuk is vonatkozik-e. A próféta ekkora megparancsolta ott lévő írnokának, Zayd b. Tābitnak, hogy egészítse ki a kinyilatkoztatást a ġayra ūli’ d-darari („kivéve azokat, akiknek valami [testi] károsodásuk van”) megszorítással.

462-463. oldal - A Korán Világa (Helikon, 1994)

13 hozzászólás
spinakker>!

Végeredményben azonban a rendelkezésünkre álló forrásanyagból se pro, se kontra nem vonhatunk le egyértelmű tanulságot. Amit megállapíthatunk, az annyi, hogy valószínűleg már maga Mohamed is írástudatlannak akart látszani, s a kinyilatkoztatásokat és leveleit, továbbá a különböző szerződéseket másokkal íratta le; bizonyosan nem olvashatta „az Írás népé”-nek az Írásait – ez egyértelműen kiderül az átvett anyag koráni felhasználásából.

459. oldal - A Korán Világa (Helikon, 1994)

spinakker>!

A kinyilatkozásoknak a „leküldésével” egyidejű lejegyzését bizonygató hagyományoknak nem leplezett céljuk van: a kinyilatkoztatás teljes egészében, mégpedig az elhangzott formában őrződött meg, és pontosan ott nyerte el a helyét a Koránban, ahol az eredeti égi Írásban a „jól őrzött táblákon” volt. Mindez azonban a kialakuló theokratikus közösség értelmiségének, a vallástudóknak a jámbor óhaja volt. Számos adat bizonyítja, hogy a Korán szövege a próféta idején – a nehéz és gyorsan változó körülmények miatt ez természetesnek tekinthető – nem volt olyan sacrosanctus, mint azt később szerették volna.
A kinyilatkoztatás a maga egészében természetszerűen nem őrződhetett meg – ez a Koránból is, a muszlim hagyományból is kiderül. A 2:106 ezt pontosan megfogalmazza: „Ha egy [Korán]verset eltörlünk, vagy feledésre kárhoztatunk, egy jobbat, vagy hozzá hasonlót hozunk helyette.” A „feledésre kárhoztatunk” (nunsi-hā) megfogalmazás érthető megrökönyödést váltott ki az isteni akarat örökkévalóságának és változatlanságának dogmáját valló hitbuzgó vallástudók körében – ezért a sok eltérő olvasat (tansā-hā = „el kell felejtened”; nansa’u-hā = „későbbi időre eltolunk, elodázunk” stb.)

461. oldal - A Korán Világa (Helikon, 1994)

spinakker>!

1 Pusztuljon el Abū Lahab keze! És pusztuljon el [ő maga]!
2 Mit használt neki a vagyona és amit szerzett?
3 Lángoló tűzben fog égni
4 feleségével, a tűzifahordóval együtt,
5 akinek a nyakán pálmarost-kötél lesz.

473. oldal, 111. szúra, A pálmarost kötél - Korán (Helikon, 1994)

3 hozzászólás
gratiarum_actio>!

Ne habzsoljátok föl egymás között javaitokat csalárd módon, és ne vesztegessétek meg vele a bírákat, hogy fölfaljátok [ezáltal] bűnös módon az emberek javainak egy részét, holott tudjátok [, hogy helytelenül cselekesztek]!

23. oldal (2: 188)

gratiarum_actio>!

Harcoljatok Allah útján azok ellen, akik ellenetek harcolnak! Ám ne hágjátok át Allah parancsait! Allah nem szereti azokat, akik áthágják [a parancsait].

23. oldal, 2:190

Kapcsolódó szócikkek: Allah
gratiarum_actio>!

2:191 Öljétek meg őket, ahol csak rájuk leltek, és űzzétek ki őket onnan, ahonnan kiűztek benneteket! A megkísértés (fitna) rosszabb, mint az ölés. Ne harcoljatok azonban ellenük a Szent Mecsetnél, amíg ők nem harcolnak ellenetek ott. Ám, hogyha harcolnak ellenetek, akkor öljétek meg őket! Ez lesz a hitetlenek fizetsége.
2:192 Ha azonban fölhagynak [istentelen magatartásukkal és megtérnek], úgy Allah megbocsátó és könyörületes.
2:193 Harcoljatok ellenük, amíg nem lesz többé megkísértés, s míg a hitvallás csupán Allahé lesz! Ha azonban fölhagynak [és megtérnek], szűnjön meg az ellenségeskedés – kivéve az istentelenek ellen!

23. oldal, 2:191–193.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Muhammad Ali Al-Hashimi: A muszlim személyisége
Géczi János: A muszlim kert
Szayyid Abu-l-a'lá Mawdudi: Az iszlám alapelvei
Prokoláb Lilla: A hit útja
Abdul-l-A'lá Mawdudi: Az iszlám alapelvei
Edward Gibbon: Az iszlám hódítások és a kalifák uralma
Kéri Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok
Shubail Mohamed Eisa (szerk.): Az imádkozás könyve
Sayfo Omar: Allah tágas földje
Aly Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-től a 13. századig