A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való. Jelen mű a Korán első magyar nyelvű fordításának az úgynevezett „Kassai Koránnak” kiadása, amely ilyenformában 1831 óta először lát napvilágot. Az iszlám kultúrtörténet iránt érdeklődőknek és a magyar nyelvű könyvritkaságok kedvelőinek egyaránt ajánljuk.
Reprint kiadás archaikus nyelvezettel, latinból fordított szövegezéssel a XIX.sz-ból
Korán 7 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Officina Könyvtár Officina
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 4
Most olvassa 13
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 27
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nem egyszer olvasós olvasmány lenne, vissza kellene térni hozzá, emészteni, értelmezni. Fordítás nyelvi szempontból nekem jobban tetsző, még ha vallásilag nem is ez az elfogadott. Amúgy ilyenkor sajnálom, hogy nem tudok arabul. Egyszer hallottam citálni a Koránt, szinte transzba esve visszhangozták a sorait, felejthetetlen élmény. Ahogy nem felejthető ez az olvasmány sem.
Nehéz egy szentkönyet értékelni. Főleg négy csillagot nem szabad adni rá.
Az iszlám annak idején fölvirágoztatta az arabokat, egy hatalmas, virágzó kultúrát alakított ki akkor, amikor Európában még a sötét középkor volt, amikor a kultúra még csak a kolostorokban létezett, a muszlim kultúra a mai Spanyolországban is virágzott sokáig, megírták az Ezeregyéjszakát, Maimonidész matekozott, a vallásilag legtoleránsabb birodalmakat hozták létre annak idején, ahol nyugodtan lehettél keresztény vagy zsidó, nem üldöztek érte, stb. De maga a Korán nem akkora nagy szám. Néhol nagyon érdekes, és érdemes is elolvasni, de nagyrészt önismétlő, összevisszaság (vagy csak én nem vettem észre a rendet benne – de Rushdie egyik szereplője is sorba akarja rakni szúrákat, mert szerinte sincsenek rendes sorrendben), és valójában van benne erőszakra buzdítás, ezt nem lehet letagadni. Igaz, alapelv, hogy csak akkor ölj meg más vallásút, ha az az életedre tör, vagy a vallásodat akarja elvenni tőled – de akkor aztán kegyetlenül, éld ki a vérszomjadat, Allah nevében. Ezek a részek nem tetszettek nekem. Természetesen érhető a dolog, abban az időben az arab népek egyáltalán nem jó körülmények között éltek, háborúskodtak is, ésatöbbi. Kemény kézre volt szükségük, kemény szavakra. Nem vonom kétségbe, hogy Mohamed, a negyvenéves írástudatlan kereskedő valamiképpen ne az isteni igét hallotta volna meg*, de szavakba ő öntötte, és így a Korán szavain nyomot hagyott a korabeli és helybéli közeg. Vad, nomád és önbizalomhiányos népnek kellett elmondania azt, amire rájött. Állítólag Gábriel arkangyal diktálta le neki a Koránt, de ezt hadd ne vegyem szó szerint. Emellett viszont a Korán valójában az egyik legelfogadóbb szentkönyv is. Azt mondja, hogy Mohamed előtt már megkapta a kinyilatkoztatást Jézus is, Mózes is, Ábrahám is. Ez ugyanaz a kinyilatkoztatás, a zsidó és a keresztény vallás alapja ugyanaz, mint az iszlámé. Egy Isten van, mondja a Korán, és a ti istenetek ugyanaz, mint a miénk, csak mi másképp imádjuk. A Korán bizonyos részei nagyon üdítőek és jólesőek. Az ember új szemszögből láthatja azokat a dolgokat, amiket mondjuk a Bibliából ismer. Nekem az a szerény véleményem, hogy a szentkönyvek egymást magyarázzák, mindegyik másik oldalról világítja meg ugyanazt: a Biblia, a Korán, a Tao Te King, a zen-kóanok, a Tabula Smaragdina, a Védák, az Upasinádok, stb. Valószínűleg a dolog sokkal egyszerűbb, mint amilyennek tűnik. A misztifikációt és a gyerekmeséket le kell róla fejteni, és a Jóistenkének a popsijának a nyalogatását is el kéne már felejteni, mert nevetséges.
* Semmi természetfölöttit nem értek ezalatt, az isteni ige csak egy szó, valószínűleg inkább arról van szó, hogy Mohamed egyszerre rájött valamire, vagy csak fölébredt a valóságra, ilyesmi. Istenben nincs semmi természetfölötti, ha létezik. Így tehát nem szakállas öregúr, és nem is olyasmi, ami törődik az emberekkel. Jézus pl. azt mondja, hogy az Isten bennetek van. Tehát akkor Mohamed megtalálta a benne rejlő Istent. Amit én úgy mondanék, hogy normális ember lett belőle. Nem szíriuszi fénylények, semmi más, mint amit amúgy is ismerünk és élünk folyamatosan. (Micsoda hosszú lábjegyzet.)
Lábjegyzet 2020-ból: kár, hogy a muszlimok annyi embert megöltek, de talán még rosszabb, hogy a nőkkel úgy bánnak, mintha alacsonyabbrendűek lennének. És ez benne van a szentkönyvükben is, akárcsak a keresztények Bibliájában. Isten talán elcsépelt szó, aminek még talán a régi görögöknél volt valami értelme. Nyugaton. A hinduizmus a mai napig jól működik. Talán visszavehetnénk az Európa-centrikusságunkból.
Népszerű idézetek
A zsidók azt mondják: „A keresztényeknek nincs semmiféle alapjuk!” A keresztények azt mondják: „A zsidóknak nincs semmiféle alapjuk!” Bár mindannyian ugyanazt a Könyvet olvassák. De akiknek nincs semmiféle tudásuk, azok is ugyanezt mondják.
2,113
Tiltott számotokra, hogy feleségül vegyétek az általatok nemzett fiatok feleségét, és két lánytestvért együtt, eltekintve attól, ami már megtörtént.
4,23
A nemi közösülés után tisztítsátok meg magatokat teljesen.
5,6
Isten így szólt: „A hitetleneket meghagyom ugyan, hogy élvezzék egy időre az evilági örömöket, aztán belekényszerítem őket a Tűz kínjaiba.”
2,126
Ne öljétek meg egymást! Isten valóban könyörületes hozzátok. Akik mégis megteszik ezt ellenségességből és áthágásból, azokat megégetjük a perzselő Tűzben. Mindez Istennek könnyen megy!
4,29-30
Egyáltalán nem biztos, hogy [Jézust] megölték! Inkább úgy történt, Isten felemelte magához.
4,157-158
Ezt a könyvet itt említik
- Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje
- Anthony McCarten: A két pápa
- Balla D. Károly: Halott madárral
- Baranyi Tibor Imre – Horváth Róbert (szerk.): Tradíció MMIII
- Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
- Farhad Daftary: Aszaszin legendák
- Geert Wilders: Halállistán
- J. Lee Grady: 10 hazugság, amit az egyház mond a nőknek
- Jánosy István: A valóságos oroszlán
- Kákosy László: Fény és káosz
- Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
- Kim Stanley Robinson: A rizs és a só évei
- Lawrence Durrell: Alexandriai négyes
- Luc Benoist: Az ezoterizmus
- Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
- Tahar Ben Jelloun: Anyámról
- Touhfat Mouhtare: Vert cru
- Umberto Eco: A Foucault-inga
- Virág László (szerk.): Hasta I.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Muhammad Ali Al-Hashimi: A muszlim személyisége ·
Összehasonlítás - Géczi János: A muszlim kert ·
Összehasonlítás - Abdul-l-A'lá Mawdudi: Az iszlám alapelvei ·
Összehasonlítás - Amir Ahmed Nasszer: Én és az iszlám 77% ·
Összehasonlítás - A kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven ·
Összehasonlítás - Jean Sasson: A fátyol mögött 89% ·
Összehasonlítás - Malcolm Clark: Az iszlám ·
Összehasonlítás - Borsa Brown: Az Arab szeretője 86% ·
Összehasonlítás - Kmoskó Mihály: Az iszlám ·
Összehasonlítás - Goldziher Ignác: Az iszlám története ·
Összehasonlítás