II. ​Rákóczi Ferenc 5 csillagozás

Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc

A kötet II. Rákóczi Ferencről és szabadságharcáról, illetve az azt követő bujdosásról, diplomáciai és politikai viszonyokról szóló monográfia. A Rákóczi-szabadságharc történetét, „az ország nélküli fejedelmet”, a Magyarország szabadságáért küzdő politikust R. Várkonyi Ágnes, a korszak kiváló ismerője írta meg; a bujdosó Rákócziról Köpeczi Béla foglalta össze mindazt, amit a kutatók eddig feltártak. A kötet, amely először 1976-ban a Gondolat Kiadónál látott napvilágot, most átdolgozva, javítva és új jegyzetanyaggal ellátva jelenik meg.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Magyar Történelem Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2004
708 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633895081
>!
Gondolat, Budapest, 1976
534 oldal · ISBN: 963280371X
>!
Művelt nép, Budapest, 1955
408 oldal · keménytáblás

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc

A könyv egyszerre életrajz és történelmi szakmunka. Életrajz, mert II. Rákóczi Ferenc egész életét megismerhetjük nagyon részletesen, emellett a könyv nagyobb része az általa vezetett szabadságharccal foglalkozik. Először kapunk egy historiográfiai áttekintést, majd megismerhetjük Rákóczi családját és gyermekkorát, viszonyát édesanyjához és Thököly Imréhez, majd a taníttatásáról is képet kapunk. A könyv második része a hangsúlyosabb, itt a szabadságharcról olvashatunk nagyon részletesen, láthatjuk hogyan szervezi meg az ellenállást, hogyan fogja össze a társadalmi osztályokat és a nagyobb csatákat is elég részletesen megismerhetjük, de olvashatunk Rákóczi diplomáciai működéséről is. Külön fejezetet kap a lelkesítő gyömrői beszéd, ami nagyon sok könyvből kimaradt, holott ez volt az, ami a szabadságharc résztvevőit a további ellenállásra ösztönözte. Részletesen olvashatunk az országgyűlésekről és láthatjuk hogyan bomlik fel a szabadságharc résztvevői közötti egység, amely a szabadságharc bukásához vezet. A harmadik részben a bujdosásról olvashatunk és arról, hogyan próbált meg a törökök, majd a franciák segítségével Rákóczi visszatérni. A magyar események mellett szőrmentén képet kapunk az egyetemes történelem eseményeiről is, főleg a szabadságharccal párhuzamosan zajló spanyol örökösödési háborúról és az északi háborúról. A harmadik részben még képet kapunk Rákóczi írói munkásságáról is utolsó napjairól is. A kötetet egyetemes és magyar időrendi táblázat egészíti ki, ami könnyebbé teszi a tájékozódást. Kicsit nehéz olvasmány, de megéri elolvasni, mert a magyar történelem egy fontos személyiségét és az általa vezetett szabadságharcot ismerhetjük meg lapjain!

kaporszakall>!
Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc

Amikor, mint zsenge ifjú, 1976-ban megláttam W. néni kirakatában ezt a könyvet, tudtam, hogy kell nekem… Több havi zsebpénzemet rááldozva kipengettem a kemény 104 forintot, majd a kötetet büszkén felhelyeztem a polcomra, hogy 44 évig feléje se nézzek.

És hát 44 év elég nagy idő… elég ahhoz, hogy a Tenkes kapitányáért lelkesedő egykori kamaszból cinikus vén teknős legyen, aki egész más szemmel olvassa ezt az életrajzot, mint olvasta volna egykoron.

Mert ez a könyv több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. És erősen kuruc szemlélete (ami, azt hiszem, a Kádár-korszakban szinte kötelező volt) ma már nem az egyetlen nézőpont, amiből Rákóczi pályafutása értelmezhető.

Lássuk a legfontosabb – eme monográfiában megválaszolatlan, vagy szerintem kissé egyoldalúan megtárgyalt – kérdéseket:

1) Nem tudom, mennyire volt ésszerű vagy előremutató egy gazdaságilag és demográfiailag lepukkant, 150 éve török megszállás alatt sínylődő frontországban, amely még az utolsó másfél évtized akut harcait is alig heverte ki, újabb háborút kezdeményezni. Kétségtelenül súlyos terhet jelentett a föld népére nézve a hazánk területén elszállásolt zsoldosok ellátása, de a front lassan délre, a Balkán felé tartott, és volt esély, hogy a harcoló alakulatok belátható időn belül elhagyják az ország belső vidékeit. Ne feledjük: az 1699-es karlócai békében a Temesköz még török kézen maradt; a temesvári basa még jelzi is Rákóczinak, hogy Szeged bevétele után igényt tart a város birtokára, hiszen azt a szultán csak a Habsburg uralkodónak engedte át, nem pedig a magyar felkelőknek. A töröknek tehát még jócskán voltak hatalmi ambíciói Magyarországon, és ezekről csak a péterváradi erőteljes tökönrúgás (1716) után mondott le végleg. Ezt a folyamatot késleltette a Rákóczi-szabadságharc bő másfél évtizeddel. Ráadásul – e kötet szerint – mintegy 85 ezer fős közvetlen háborús áldozatot, és a háború végi pestisjárvány révén további 450 ezer halottat 'eredményezett' (ez utóbbi szám egészen elképesztő mértékű emberveszteség). Tehát a Habsburg-narratíva, mely szerint Rákóczi francia-török ügynök, de jure ugyan nem volt igaz, ám de facto – Rákóczi szándékai ellenére is – volt benne egy szemernyi igazság (köpködjetek meg, mint büdös vén labancot, de ez a véleményem).

2) Ezen életrajz szerint Rákóczi ügyes hadi stratéga volt, aki minden nagyobb ütközetében jó elképzelésekkel rendelkezett, és csupán ostoba nemesi alvezérei (Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor, Forgách Simon és főleg Pekry Lőrinc) mulasztásai miatt veszített (Forgách Simont és Pekryt kétkulacsossággal, kvázi árulással is meggyanúsítják a szerzők, de Károlyi sem áll minden gyanú felett). Ehhez képest a kor történetével foglalkozó Nagy László* úgy véli: a kuruc sereg gerincét alkotó, portyázó-lesvető-zsákmányoló hajdúvitézek nyílt ütközetben egyszerűen nem voltak képesek helytállni a korszerűen képzett osztrák zsoldosseregeknek. Ezt a tényt Vak Bottyán, Béri Balogh Ádám vagy Esze Tamás kisebb ellenséges csapatok elleni sikerei sem ellensúlyozták. A nagyszombati, zsibói, s főleg a trencséni csata kudarca inkább Nagy László véleményét támasztja alá.

3) Nem tér ki elég részletesen a könyv a Lipót császár halála (1705. május) utáni megváltozott helyzetre, amikor annak utóda, I. József eléggé jó kompromisszumot kínált a megbékélésre. A hajdúszabadság, a protestáns vallásszabadság illetve a nemesi előjogok tiszteletben tartása ekkor nem tűnt elérhetetlennek; csupán az erdélyi fejedelmi cím megtartása (amihez Rákóczi ragaszkodott, s amit József semmi szín alatt nem tűrhetett) volt kibékíthetetlen feltétel.

Ezek a nyitott kérdések, érdemi válaszok nélkül. Amit a könyv érdekesen tárgyal, az Rákóczi haladó gazdaság- és kultúrpolitikája (sokat köszönhetünk neki az anyanyelvű oktatás és irodalom terén), valamint az, hogy az itthoni eseményeket a nemzetközi diplomácia erőterében tárgyalja. Érdekes volt megfigyelni, hogyan próbált meg egyensúlyozni a fejedelem a jobbágyi kötöttségektől szabadulni kívánó parasztság és a kiváltságaihoz ragaszkodó nemesség igényei között, a független magyar állam helyreállítása érdekében. Mindezzel együtt számomra ez egy korrekt, de kissé száraz életrajz marad, ami – részletgazdagsága ellenére – kevés pluszt ad egy, az adott korszakot tárgyaló történelemkönyv néhány jól megírt fejezetéhez képest.

A könyv harmadik része elgondolkoztató: Rákóczi elvhűsége (hogy nem élt a felkínált amnesztiával, hanem bujdosó lett) egyszerre imponáló és ijesztő: hisz ezzel saját családja és utódai alól húzta ki a szőnyeget, s cserébe nem nyert semmit; mi is csupán Mikes Kelemen Törökországi leveleit… A Fejedelem egyéni tragédiája elszomorító, de az ország veszteségei a harcok idején még inkább azok.

Két érdekes aprósággal fejezném be ezt a kissé hosszúra nyúlt értékelést: az egyik, hogy a kötet címlapján is látható, Mányoki Ádám festette híres Rákóczi-portré (melyen a Fejedelem már az erős késéssel megkapott Aranygyapjas Rend keresztjét is viseli) nem idehaza, uralmának fénykorában, hanem az emigráció kezdetén, Gdansk városában készült. A másik: egy apró megjegyzésben az áll, a hogy a bujdosók közül a Rákóczit személyesen elkísérő utolsó mohikán, Horváth István 1799-ben, 120 éves korában hunyt el Rodostóban… Hát nem mondom: jól állta a sarat az öreg…

* Nagy László: Hajdúvitézek


Hasonló könyvek címkék alapján

Száva István – Vámos Magda: Így élt II. Rákóczi Ferenc
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Nyáry Krisztián: Merész magyarok
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát
Szász Béla: Minden kényszer nélkül
Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I-II.
II. Rákóczi Ferenc: II. Rákóczi Ferenc emlékiratai
Alekszandr Kamenszkij – Niederhauser Emil: Nagy Katalin – Mária Terézia
Goldziher Ignác: Napló
Kóka Rozália: Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában