A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne 143 csillagozás

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

A szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik.
Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha.
Galambos Péter (Galamb) előadásában
Teljes idő: 208 perc.

Eredeti cím: Die acht Todsünden der zivilisierten Menschheit

Eredeti megjelenés éve: 1973

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2019
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792956 · Fordította: Gellért Katalin
>!
Helikon, Budapest, 2014
116 oldal · ISBN: 9789632275529
>!
Kossuth, Budapest, 2008
ISBN: 9789630958240 · Felolvasta: Galambos Péter (Galamb)

4 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 12

Most olvassa 14

Várólistára tette 132

Kívánságlistára tette 102

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
DaTa P
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Szinte el sem hiszem, hogy majd 40 évvel ezelőtt ennyire pontosan leírta mindazt, ami napjainkban történik. Nyolc halálos bűnünk, kiutat nagyon nem látunk.

1, Túlnépesedés és ennek következtében az agresszió növekedése
2, Az élettér elpusztítása
3, Az elképesztő technológiai fejlődés által vakká válunk az igaz értékekre
4, Elpuhulunk, ezért nem tudjuk megélni azokat az euforikus pillanatokat, amik egy kínkeserves állapot legyőzése után élhetőek csak meg
5, Genetikai lezüllés
6, A tradíciók eltűnése
7, A dogmák általi soha nem látott tömegméretű manipuláció
8, és végezetül az atomarzenál, melynek használata egycsapásra véget vetne ennek az egész bohózatnak, amit úgy hívunk, emberi civilizáció.

Mindegyik pontja égetően aktuális, ha pedig belegondolok, hogy a nyolcas egy patologikusan nárcisztikus futóbolond – aki az Egyesült Államok elnöke jelenleg – éppen aktuális kedvén múlik, csak annyit mondhatok, isten kegyelmezzen nekünk. Amíg lehet, addig meg olvassuk Konrad Lorenz-et minél többet. Hátha tanulunk tőle. Elegen. Eleget.

17 hozzászólás
>!
Bla IP
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

A tudós, Konrad Lorenz felismeréseit a megfigyeléseinek köszönhette. Vizsgálódása, módszerei több szempontból filozófiainak tekinthetők: a természet iránti szeretet indította kutatásra, szemlélődött, összehasonlított, gondolkodott és következtetéseket vont le. Belső kényszerűség hajtotta, hogy átadja tudását és azt is, hogy szót emeljen, sőt konkrét lépéseket tegyen annak védelmében, amit értékesnek tart. Természetvédő volt, de nem volt szűklátókörű, az embert is a természet részének tekintette, s rámutatott, hogy korunkban maga az ember is veszélyben van. Ugyan az ember a Föld betegségének oka, de benne, lelkében, az erkölcsében van a helyzet megoldásának kulcsa is.

Négy évtizednél is több telt el azóta, hogy Lorenz a civilizációnkat fenyegető halálos veszélyekről szólt-írt(1972-73). Gondolatai kötelezőért kiáltó Alapművet testesítenek. Én a 16. kiadáshoz írt kiadói előszót olvashattam. Tehát azért teszünk róla, mi emberek, hogy Lorenz felismeréseit közzétegyük. De ez nem elég. A helyzet időközben tovább súlyosbodott. A Nobel-díjas tudós üzenetét azóta sem értettük meg érdemben. Nem szeretnék ijesztgetni – nincs is értelme –, sokkal inkább az okokat kell mindenkinek fel- és megismerni, világosan látnia. Érteni érdemes korunkat, meg kell látnunk azoknak a jelenségeknek a gyökerét, amelyekkel nap, mint nap szembesülni kényszerülünk. Csak így van lehetőségünk arra, hogy elkerüljük csapdájukat, és tudatosan változtatni tudjunk. Mert rajtunk, embereken múlik. Olvassátok, értsétek, s cselekedjetek!

>!
Chöpp 
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Nem is tudom, hányszor olvastam már el, jegyzeteltem ki és idézgettem folyton-folyvást. Alapmű. Kötelező. Muszáj.

>!
tgorsy
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

@n-nek hála hallgattam. De azt hiszem még egyszer magányosan is fogom. Mert a férjem is hallgatta, ami nem baj, de örökké kommentálta. nagyon tetszett neki, minden mondatával egyetértett. Elmondta egy-egy gondolat előzményét, következményét, miért ért vele egyet, ki az aki máshogy gondolja, és az miért hülye, stb, stb.
Hogy közben miket mondott, írt Konrád Lorenz azt nem tudom pontosan, mert mindez sztereóban történt, és bár próbáltam a z egyik fülemmel őt hallgatni, közben értőn és megértőn értelmes, egyetértő pofát kellett vágni, sőt, hogy hiteles legyen időnként ellentmondani.
Szóval: ami az egyik fülemen bejött, és benn is maradt, azzal egyetértek.

9 hozzászólás
>!
sebzek
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Elgondolkodtató olvasmány volt. A genetikai összeomlás fejezet nekem egy teljesen új megvilágítást mutatott be.
Annak ellenére, hogy nem egy mai szülemény, teljesen aktuális maradt, és ez még a hitelességére is vált. Emellett még a szöveg sem porosodott be, Lorenz írói stílusa abszolút befogadható.

>!
ppayter
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Gimiben nálunk kötelező olvasmány volt, ezt a gyakorlatot általánossá kellene tenni – talán elgondolkodnának rajta a globalizált világban felnövő ifjú városlakók.

>!
szélcsengő
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Leginkább az döbbentett meg, hogy 1973-ban íródott, de azóta változott valami? Igen, még rosszabb lett! Azt nem vagyok hajlandó megérteni, hogy miért van az, hogy az új technikák röpke pár év alatt meghódítják a világot, pl. 20 éve még féltégla mobilok készültek, de azt is csak egy kiváltságosabb réteg, nem a nagy átlag használta. Mára egy tenyérnyi mobilba zsúfolva számítógépeket használunk, amik elérhetőek bárki számára. De hozhattam volna sok egyéb más példát is. A környezetünkért tett erőfeszítések viszont megrekednek a kikísérletezés és a túl drága előállítás fázisában. Pedig ötletek vannak, csak nem terjednek el. Pedig ha megtörténne, mi minden változhatna röpke néhány év alatt.
Csak egyet emeltem ki a 8 ismertetett bűn közül, pedig a többi is mind-mind megfontolásra érdemes, túlnépesedés, dogmatizálható emberiség, elpuhultság stb. Ámulatba ejtett, hogy Lorenz ezt már akkor átlátta, pedig még nem voltunk hétmilliárdan, még nem használtunk internetet, és még sorolhatnám, Mennyivel nyugodtabb kor lehetett még az övé a mához képest!

>!
SicMundusCreatusEst
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Lorenz elsőként hívta fel a figyelmet műveiben arra, hogy korántsem csupán az atomháború veszélye fenyegeti az emberiséget – természetesen ez is a „nyolc halálos bűn” egyike –, de legalább annyira az ökológiai katasztrófa, a túlnépesedés, a genetikai bántalmak, az etnikai csoporttudatok agresszívvé válása, az egyéniség elvesztése, az értékválság, a technológiai és farmakológiai fejlődés romboló mellékhatása is. Egy elméleti igényű, bevezető fejtegetés segít az olvasónak abban, hogy megértse: a „nyolc halálos bűn” nem véletlenül fellépő, ideiglenes, könnyűszerrel elhárítható zavaró jelenség, hanem valóban globális méretű, pusztító veszedelem, ami talán most érezhető leginkább.

>!
langimari
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

A könyvet többször olvastam már, pillanatnyilag etikaórán tanítom a gyerekeknek. Középiskolások. Elképedve hallgatják, hogy Konrad Lorenz majd ötven évvel ezelőtt mennyire pontosan látta azokat a jövőt fenyegető veszélyeket, amelyeket ma valóban megtapasztalhatunk. Igen, kötelező olvasmány minden felelősen gondolkodó embernek.

>!
Dark
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Sokkal nagyobb olvasótábora kellene hogy legyen. Lorenz bácsi nagyon jól látta a dolgokat már akkor (1973), azóta a helyzet többnyire csak romlott… Mindenféle tudóspalántának kötelezővé tenném (ezt is), bár ha nem értik meg a lényeget, akkor valójában teljesen mindegy, hogy olvassák-e vagy sem. De az esélyt azért megadnám.


Népszerű idézetek

>!
Bla IP

Az a tévhit, miszerint helyes „kondicionálást” feltételezve, az embertől csaknem minden elvárható, vele csaknem minden megcsinálható, alapjául szolgál annak a sok bűnnek, amelyet a civilizált emberiség a természet, így az ember természete és az emberiség ellen elkövet. Szükségszerűen a legtragikusabb következményekkel jár, ha egy világot átfogó ideológia az abból eredő politikával együtt hazugságra épül.

Kapcsolódó szócikkek: etológia · hazugság · ideológia
>!
Dark

A mai ember neuraszténiája mellett, paradox módon, állandóan keresi a zajt, amire nincs más magyarázat, mint hogy valami mást el akar nyomni vele. Egy erdei sétánkon feleségemmel váratlanul táskarádió közeledő hangjára figyeltünk fel. A rádió egy 16 éves forma magányos biciklista csomagtartóján volt. Feleségem meg is jegyezte. „Fél, hogy meghallja a madárdalt!” Azt hiszem, attól félt, hogy akár egy pillanatra is szembesül önmagával. Ezért van talán az, hogy egyébként szellemiekben igényes emberek saját társaságukkal szemben előnyben részesítik a televízió bugyuta reklámadásait? Bizonyára azért, mert így semmi sem készteti őket önmegfigyelésre.

41. oldal Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002

>!
Raye

Az ember lelki épségének fenntartásához a természet és az emberkéz alkotta kultúra szépségei egyaránt szükségesek.

III. Az élettér pusztulása

>!
Raye

Abban a mértékben, ahogy a nagyipar tönkreteszi a kézműipart, és a kisvállalkozók, beleértve a parasztokat is, elvesztik kenyerüket, mindannyian arra kényszerülünk, hogy életvitelünket a nagyvállalkozók kívánságainak rendeljük alá, azt az ételt zabálni és azt a ruhát magunkra ölteni, amiről ők úgy gondolják, hogy nekünk az a jó, és ami az egészből a legeslegrosszabb, vérünkké vált kondicionáltságunknál fogva már észre se vesszük, hogy ezt teszik velünk. A legellenállhatatlanabb módszer nagy tömegek törekvéseik egységesítésével való manipulálásra az maga a divat.

VII. A dogmák ereje

>!
Raye

Mi, akik sűrűn lakott, fejlett országokban vagy nagyvárosokban élünk, észre sem vesszük, hogy a szívélyes, meleg emberszeretet ritka, mint a fehér holló.

II. Túlnépesedés

8 hozzászólás
>!
Raye

Ne csodálkozzunk azon, ha a civilizáció előrenyomulása a városokat és a falvakat ilyen sajnálatos módon visszataszítóvá teszi. Figyelmesen hasonlítsunk össze egy régi német városközpontot a modern lakóteleppel, ahol lakunk vagy ezzel a már vidékre is terjedő kultúrszeméttel elárasztott területeket a még érintetlen helyekkel. Ezután hasonlítsuk össze egy normál testszövet hisztológiai képét egy rosszindulatú daganatéval: meglepő párhuzamokat fogunk találni. Objektíven végiggondolva és az esztétikumot kézzelfoghatóra lefordítva, ennek a különbségnek az oka az információvesztés.

III. Az élettér pusztulása

2 hozzászólás
>!
Dark

Hajlamosak vagyunk annak állítására, hogy a mai ember túlságosan halvérű és fásult ahhoz, hogy elsöprő szenvedélyek ragadják magukkal. Az erős és egyre erősödő ingerekhez való hozzászokás miatt egyre inkább eltűnőben van az öröm átélésének képessége, és ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a fásult emberek mindig újabb és újabb ingerhelyzeteket hajhásznak. Ez az „újdonságvágy” jellemzi kapcsolatunkat környezetünk csaknem valamennyi tárgyával. A szóban forgó kultúrbetegség áldozatai ugyanúgy unnak rá szeretteikre, barátaikra vagy akár a hazájukra, mint bizonyos ideig tartó használat után cipőjükre, öltönyükre, autójukra. Az amerikaiak költözködéskor meglepően könnyen szabadulnak meg régi háztartásuk tárgyaitól és vesznek maguknak új dolgokat. Sok utazási iroda új barátok szerzésének lehetőségével csábítja a közönséget. Első pillantásra paradoxnak, sőt cinikusnak tűnik, hogy az a szomorúság, amit a magunkfajta akkor érez, ha kiszolgált nadrágját vagy pipáját a szemétbe dobja, baráti kötődéseivel rokon forrásból ered. Ha arra gondolok, hogy milyen érzések kavarogtak bennem, amikor eladtam régi autómat, társamat számtalan szép, élménydús utamon, ki kell jelentenem, hogy ezek az érzések minőségileg ugyanolyanok voltak, mintha régi barátomtól búcsúztam volna el. Ez a lelketlen tárgyak esetében vitatható reakció egy magasabb rendű állattal, például egy kutyával szemben nemcsak hogy helyes, hanem egyenesen az ember érzelmi gazdagságának vagy szegénységének fokmérője. Sok embertől fordultam el lelkileg, aki azt mondta a kutyájáról: „…aztán beköltöztünk a városba, és túl kellett adni rajta”.

55-56.

>!
Raye

A rohanásban élő embert nem csak a mohósága hajtja, a legnagyobb csábítások sem ösztönözhetnék arra, hogy ekkora vehemenciával tegye tönkre saját magát- ő ugyanis egy gépezet, aminek a félelem az üzemanyaga.
Félelemtől hajszolt menekülés a félelmetes hajsza elől- mindez oda vezet, hogy az emberiség megfosztja saját magát leglényegesebb emberi tulajdonságaitól, amelyek egyike az önmegfigyelés.

IV.Versenyfutás önmagunkkal

3 hozzászólás
>!
Green69 

Miközben a civilizált emberiség az őt körülvevő és eltartó élő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófával fenyegeti. Ha már gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz. De arra legalább rá fog jönni, hogy ez a barbár folyamat micsoda károkat okozott a saját lelkében.

26. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Rachel Carson: Néma tavasz
Erdős László: Zöld hősök
Varga Éva (szerk.): Hétköznapi kalauz
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Jared Diamond: Összeomlás
Vida Gábor: Helyünk a bioszférában
Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai
Garai Attila (szerk.): A természet ABC-je
Frank Schätzing: Híradás egy ismeretlen univerzumból