Ezeknek az arcképeknek a többségét barátokról mintáztam, egy részüket még életükben. Eltávozásuk az oka, ha a szövegekből nekrológ lett. Portrét írni-pingálni jóleső tevékenység. A homályból kiválik egy ember, csak erősen rá kell gondolni, és, lám, itt van, akit hívtunk, vagy akinek búcsút intünk. Írók-nemírók, barátok-nembarátok, mondai hősök és emlékezetünkben megmaradott közemberek, véletlen kaptár, jönnek-mennek a fejünkben, egy könyvben összeverődve talán jól meglesznek egymással. Ahogy egyszer s mindenkorra lehunyták a szemüket, ismerősökből ismeretlenek lettek, megszokottakból csodalények, és a pillanatfelvétel távlatot nyer, megsúlyosodik. A modell már nem az, aki egykor magának valóan volt, hanem inkább csak a kép, amelyet együtt őrzünk róla, és az elbeszélés, amely írva van – saját maga és a barátok által.
Csodafigurák 1 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2006
Róluk szól: Pilinszky János, Danilo Kiš, Duczynska Ilona, Erdély Miklós, Mérei Ferenc, Ryszard Kapuściński, Adam Michnik, Václav Havel, Bertolt Brecht, Heiner Müller, Hans-Henning Paetzke, Susan Sontag, Makk Károly, Tardos Tibor, Haraszti Miklós, Szelényi Iván, Mészöly Miklós, Hernádi Gyula, Eörsi István, Fehér Ferenc, Nagy Imre, Fazekas György, Halász Péter
Enciklopédia 3
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
Nincs a címben semmi turpisság: vagy harminc arckép, pillanatfelvétel sorakozik, itt-ott nekrológ, vagy nekrológgá vált megmutatás. A főszereplő persze maga Konrád György. Merthogy azokat a bizonyos „csodafigurákat” úgy ecseteli, hogy közös élményeiket, közeli vagy távoli összeérintéseiket, családi és egyéb személyes kapcsolódásaikat szedi elő. Olyan mély barátsággal, rajongással mesél, hogy én is megszerettem mindet.
Sok volt, aki már ismerősként jött szembe, mondjuk Hernádi Gyula, Pilinszky, vagy Makk Károly (bár őt például a berettyóújfalusi mozis fiaként nem ismerhettem nyilván). Voltak történelmi alakok, mint Wallenberg, Dávid Király, Vaclav Havel … és ide mondanám Bertold Brechtet is. És voltak számomra nagy felfedezések. Danilo Kiš és Erdély Miklós mondjuk. Szóval egy csomó nagyon emberközeli portré (egyben önportré), természetesen kitűnő stílusban.
Mészöly Miklós megy az utcán. Hernádi Gyula megérkezik a kávéházba. Bertold Brecht zubbonyban jár. Fehér Ferenc nem boldogul. Susan Sontag taxiba száll. Eörsi István kolbászt eszik. Erdély Miklós New Yorkban. …
Népszerű idézetek
Berettyóújfalu nagyközségben, csonka Bihar vármegye székhelyén, szemben a Lisztes fogadóval, a Kispiac téren volt egy a nézőközönséget görögös oszlopokkal fogadó mozi, Royal Apolló fimszínház, amely a zárt terem mellett még a kertben is nyújtott vetítést a teljes társadalmi keresztmetszetnek, hátul a páholyokban jobboldalt a dzsentriknek, baloldalt zsidó polgároknak, középütt iparosoknak, gazdáknak, s a legelső sorban a cigányoknak, akik, ha a vásznon csókban forrt össze két ajak, nagyokat cuppogtak. A tulajdonos szerzett egy kis földet is, értelmes és szellemes fiát, akinél több filmet senki sem látott, a debreceni piarista gimnáziumba adta, érettségi után pedig felhozta Budapestre, és beajánlotta a filmgyártók és -rendezők közül ismerősöknek, hogy hozza a sört, a virslit, és tanulja meg a szakmát.
223. oldal - Makk Károly
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
[…] és hagyjuk magára Pilinszky János költőt egy hölggyel, aki, mint előtt és utána a többiek, neheztelően imádja és időlegesen gondját viseli, mert arra szüksége van, hogy gondját viseljék, az angyalféléknek szüksége van erre.
11. oldal - Pilinszky János
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
Egy ódon Volkswagen cserebogárban a kormány mögött látok egy szemüveget s a mögött egy finom, öreg arcocskát, fiúsan hátrafésült ősz hajat, hunyorgást és a száj sarkában ottfelejtett mosolyt, amelyet belülről táplál egy nyolcvanévesen is lányosan idealista lélek. A kocsi néha kicsit ütközik, horzsolódik, parkolásnál csattanással jelzi, hogy meddig bír előre-hátra menni, és mert a vezetővel már réges-rég összeszoktak, ahogy az apró öreg hölgy mondja, magától is tudja már a járást Bécs és Budapest között, mint a tehén a legelőre és onnan haza magától is eltalál.
103. oldal - Duczynska Ilona
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
Egy bőrbe zárva a sors bizonytalanságával, különös állapot ez a kettősség a testtel, hogy ki tudja, mit művel. Én és a testem, az kettő? Ki vagyok neki szolgáltatva, és nem tudom kiszámítani? Ha nem is ellenség, de önálló és makrancos lény, folyamatosan egyezkednem kell vele? Különös állapot, mondtam, mert másnak megadatott az én naiv egysége a testtel: itt benn önmagunk és odakünn a sors szeszélye. A világ alkalmasint hátráltató közbeavatkozása a testünkön kívül van, mindenesetre az a normális állapot, hogy az én és a világ határa a bőröm.
179. oldal
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
Wallenbergnek szüntelenül döntenie kellett, legtöbbször rögtönözve, és a döntés szükségképpen nemcsak emberbaráti volt, hanem kegyetlen is.
Mert amikor A-t megmentette, le kellett mondani B megmentéséről, és ha véletlenül sikerült B-t is kihoznia, akkor is benn maradt a többi betű.
51. oldal - Wallenberg
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
Még mielőtt megismertem volna, hallottam már Ilonáról Pilinszky Jánostól, a huszadik századi magyar líra szentségtörésre hajlamos szentjétől.
106. oldal - Duczynska Ilona
Konrád György: Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gárdonyi Géza: Mai csodák 96% ·
Összehasonlítás - Bächer Iván: Az elhagyott falu 94% ·
Összehasonlítás - Nádas Péter: Talált cetli ·
Összehasonlítás - Lengyel Balázs: Két Róma ·
Összehasonlítás - Csurka István: Közép-Európa hó alatt ·
Összehasonlítás - Szenti Tibor: A tetejetlen fán ·
Összehasonlítás - Vasadi Péter: Tettetés nélkül ·
Összehasonlítás - Csurka István: Az elfogadhatatlan realitás ·
Összehasonlítás - Lengyel Balázs: Origó ·
Összehasonlítás - Lengyel Péter: Holnapelőtt ·
Összehasonlítás