A ​cinkos 28 csillagozás

Konrád György: A cinkos Konrád György: A cinkos Konrád György: A cinkos

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​könyv szemléletmódjában, stílusában az író korábbi regényeihez kapcsolódik (A látogató, A városalapító), de eseménydúsabb amazoknál. Ténylegesem mintegy öt évtized magyarhoni testi-lelki történéseit dolgozza fel öt részre tagoltan. Az első rész helyszíne a bolondokháza, ahol a hős folyamatos hallucinációi során idézi fel a múlt pillanatait: nagypolgári családját megtagadva kerül az illegális munkásmozgalom közelébe, lebukik, s munkaszolgálattal a frontra küldik, ahol élete kockáztatásával átszökik a szovjet csapatokhoz. A Vörös Hadsereg tiszti egyenruhájában tér vissza hazájába, bekapcsolódik az újjáépítés munkájába és a kommunista hatalomátvétel manővereibe, rövidesen azonban egy kirakatper szereplője lesz, szabadulása után Nagy Imre oldalára áll, s lelkesen támogatja őt 1956 novemberében is. Így következik az újabb ítélet, a csak kis híján elkerült kötél, hogy a „nagy kompromisszum” során aztán politikai ambicióit tudományosakra cserélje fel, de végül mégis beleroppan az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1982

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2009
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630787925
>!
Palatinus, Budapest, 1998
440 oldal · ISBN: 9639127078
>!
Magvető, Budapest, 1989
460 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631415376

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

gázóra-leolvasó


Kedvencelte 8

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Konrád György: A cinkos

A szerzőtől megszokott brutális keménység és szinte fenntarthatatlanul magas színvonal. De bármennyire is billegni látjuk a kötéltáncost, végül sose zuhan le. Konrád nívója sem. Egyik pillanatban még közönséges, szinte gyomorforgató, hogy a mondat végére már lírai csengésűvé nemesüljön. Olykor mintha szabálytalan ritmusú szabadverset olvastam volna, aminek mégis megvan a maga sajátos, eltéveszthetetlen üteme.
Nem egy könnyű szöveg. Bele kell találni Konrád világába, mert enélkül a szárnyaló szövegfalás az olvasás sárdagasztásává fajulhat.
Magyar tragédia a huszadik században. Annyian megírták már. A többség sosem feledkezve meg a pillanatnyi erőviszonyokról. Konrád az utóbbira fütyül. Nyilasok, sztálinisták, s közben a mindent túlélő, s mindent behálózó állam, mely sokszor képviselőiben sem változik, de a hatalom görcsös monopolizálásában sohasem. A hatalom kábítószer. S az állam gyógyíthatatlan narkós, bárki tartsa is éppen megszállva.

sztalker>!
Konrád György: A cinkos

Hrabal feketében, mostsem tudok mást mondani rá. ahogy távolodunk a kádárkortól úgy lesz majd egyre érthetetlenebb attól félek (félek?) hihetetlenül zsúfolt és levegőtlen regény, de azt hiszem épp ilyen akart lenni. mint a szilvalekvár, ami itt nyomokban alvadt vérrögöket tartalmazhat! viszont túlzásaival, amik persze stílusjegyek alapvetően, úgy besározza a XX. század második felét, hogy már szinte szánalmat ébreszt és kételyt, ennyire azért nem lehetett szörnyű!! pedig de.

4 hozzászólás
robinson P>!
Konrád György: A cinkos

Első találkozás. Nagyon erős könyv. Volt, hogy feladom, gondoltam. Különösen a börtön emlékek alatt.Kell ez nekem? Szerencsére nem éltem meg azt a kort.Nekem már csak a „legvidámabb barakk” ideje jutott, ami nem baj. Elképesztő emlékek, nagyon szomorú, drámai .Még olvasni is.

kodlovag>!
Konrád György: A cinkos

„Az ember mindig, mindenütt szabad, csak tudnia kell magáról, hogy az”

Hukkle>!
Konrád György: A cinkos

Számomra több éven keresztül meghatározó könyvélmény lett, pedig nem kamaszként olvastam. Zseniális a lírával átitatott szöveg és a sok mindennapi történetből kibontakozó XX. századi magyar történelem.

Lehet, hogy etikátlan fikázás, de Bartis Attila Nyugalom című könyve nem tud a Cinkos árnyékából kilépni a korrajz-alkotás kapcsán.

4 hozzászólás
lilijan>!
Konrád György: A cinkos

nagyon erős könyv, nagyon erős mondatokkal, cserébe nem mondhatni, hogy egy habkönnyű olvasmány. egyrészt a megrázó jelenetek torlódása miatt – érzelmileg megemészteni minden szituációt, minden félmondatnyi utalást embert próbáló dolog – másrészt a próza sem épp könnyed léptekkel és nyílegyenesen viszi a történetet. a történet pedig tulajdonképp a huszadik századi magyar történelem, hangsúlyos helyen a kommunizmus éveivel, amit egy ember életútján keresztül láthatunk, tapinthatunk, szagolhatunk meg magunk is. ez a történelem nem a megszokott patetikus hangon van elszavalva – a főszereplő testén, érzelmein, belső zavarain keresztül ismerjük meg a múlt néhol rideg, néhol forró, néhol ízetlen és szagtalan, kiégett valóságát. élmény volt, még ha idegszálakon pengetős is.


Népszerű idézetek

csillagka>!

Lehet, mélázott, az ember az egyetlen állat, amely saját fajtáját játékos közönnyel irtja. Kultúránk két főműve a túlvilág és a háború.

1 hozzászólás
forElle>!

Az ember mindig mindenütt szabad, csak tudnia kell magáról, hogy az

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
SteelCurtain>!

Ha isten van, de tömeggyilkos, az képtelenebb, mintha nincs. Tehát nincs.

rakétaember>!

Csak legalább jönne valaki, akinek megsúghatod, hogy soha többé nem találsz haza.

forElle>!

Amíg büszke vagy, amíg véded az önérzetedet, addig nem szeretsz.

Kapcsolódó szócikkek: büszkeség
lilijan>!

Talán nincs más: keleti módon letelepszem a halálban, vagy nyugati módon szaladok előle, amíg utol nem ér.

I./6.

gingalló>!

A hatalom élvezetes, a demokrácia kevésbé élvezetes, megengedi, hogy akárki visszafeleseljen.

256. oldal

forElle>!

Az igazság átégeti magát a tudaton, mint pisztolygolyó az ingen.

Kapcsolódó szócikkek: igazság
SteelCurtain>!

Ha nem volnál ellenség, bevallanád töredelmesen, hogy ellenség voltál.

1 hozzászólás
SteelCurtain>!

„Nézze, ha egy tank jön az úton, épeszű ember kikerüli, az okos meg felül rá.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Spiró György: Az Ikszek
Cseres Tibor: Hideg napok
Závada Pál: Jadviga párnája
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Závada Pál: Természetes fény
Spiró György: Fogság
Szabó Magda: A Danaida
Arthur Koestler: Sötétség délben
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája