Hosszúlépés ​a körúton túl 18 csillagozás

Séták, titkok, történetek
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

2022 őszén egy vadonatúj sétakönyvvel és újabb négy különleges útvonallal jelentkezik Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, a Hosszúlépés két alapítója.
Az új kötet ezúttal belvároson kívüli, de nem kevésbé izgalmas helyeket mutat be. Egy második világháborús karácsonyon kezdődő budai séta, a nemzetek és etnikumok budapesti olvasztótégelyeként ismert nyolcadik kerület és két, elsősorban gyárairól nevezetes városrész, Weiss Manfréd Csepelje és a magyar Birminghamnek is tekinthető iparváros a városban, Újpest is helyet kap a Hosszúlépés – A körúton túl című könyvben.

>!
XXI. Század, Budapest, 2022
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635682447

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

Varázsa van a múltunknak, érdemes megismerni. Egy remek album, amely ügyesen összeköti a múltat a jelennel. Egy izgalmas időutazásra viszi az olvasót a két szerző, amihez a korabeli képek, plakátok adnak sajátos hangulatot.
https://gaboolvas.blogspot.com/2023/02/hosszulepes-koru…

theodora P>!
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

Tavaly októberben olvastam el a szerzőpáros első 'Hosszúlépés' könyvét, amelyből sok újdonságot tanultam, több pontja felkerült a kirándulós listáimra. Március végén tervben van egy budapesti hétvége, ezért időzítettem erre a hónapra a következő kötetet tőlük. (Ill. már belekezdtem Kordos Szabolcs új könyvébe, amit szintén emiatt olvasok.)
Ismét négy nagyszabású séta került a kötetbe, ahogy a cím mondja: a körúton túl, vagyis Budapest külső kerületeire fókuszálva: Újpest, Józsefváros, Buda és Dél-Pest érdekes helyszínei és történetei elevenednek meg az oldalakon.
Ismét rengeteg információval gazdagodtam, a történelem több érdekes szereplőjéről olvashattam, betekintést nyerhettem Budapest részleteinek formálódásába. Sokféle témát érintenek a 'séták' – művészet, kultúra, szociográfia, gazdaság és helytörténet –, nagyon olvasmányos, könnyen befogadható módon. Ajánlom ezt a kötetet vagy az elsőt, ha szeretnétek elmerülni fővárosunk gazdag történetében!
Bővebben a blogon!

Bianka_Kincsei>!
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

A különleges borító, ami már az első kötetnél is megfogott a másodiknál is rögtön rabul ejtett. Fellapozva Budapest története tárul az olvasó elé. Titkok, történelem, dolgok, amit mai szemmel a várost járva nem is gondolnánk. Az előző kötethez képest még több kép jelenik meg az oldalakon. Korabeli és mai fotók nagyon tetszettek. Egyik, másik képen még a szerzőket is látni lehet, akik ismét hosszú sétára invitáljak az olvasókat.

A szerzők bemutatják Újpest történetét, az első bankrablásról mesélnek, Józsefvárost az Uránia és később a pikáns mozikról, az első és második világháborúról írtak, Karády Katiról és a Gestapo kínzásairól, majd a szovjet bevonulás is megelevenedik a lapokon. Később a kapitalizmus és Csepel történetéről is olvastam. Ezeken kívül még sok érdekességet megtudtam. A kötet maga vaskos, mégis érdemes elolvasni, annyi mindent megtudhatunk Budapestről. Érdemes végig sétálni az útvonalakon, melyek a lapokon elevenednek meg.

A könyvben a már előző részhez megszokott profizmus, óriási tudás és minőség található meg.

Csak ajánlani tudom ezt a kötetet és a Hosszúlépés Budapesten című könyvet.

Bővebben a blogomon írtam :)
https://biankakincsei.blogspot.com/2023/02/koniorczyk-b…

Renáta_G>!
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

Ismét számos helyet bejárhatunk a szerzőpárossal és ezúttal is rengeteg fotó segít, hogy még akkor is úgy érezzük, hogy a városban lófrálunk, amikor otthonunk kényelmében olvassuk a történeteket. Például megismerkedhetünk az ország első bankrablóival, Antosevics Gyulával és Piasovszki Józseffel, akik az Árpád úton vetemedtek rablásra 1908 őszén.

Barangolásunk alatt megismerjük az Uránia történetét, megtudjuk mit dolga volt a Gestapónak a Melinda úton, de vár ránk egy tartalmas elbeszélés a Zwack család sikertörténetéről, gyáráról is.

Ez a könyv is remekül sikerült. Olvasmányos, érdekes, egy igazi történetfolyam, ami mesél és egy igazi időutazásra viszi az olvasót. A rengeteg illusztrációval együtt egy tökéletes album, amely összeköti a múltat a jelennel.

Bővebben: https://www.kulturpara.hu/2022/12/ket-szuper-erdekesseg…

A_könyv_legyen_veled>!
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl

Szeretek történeteket olvasni Budapest múltjáról. A Hosszúlépés a körúton túl a Hosszúlépés Budapesten folytatása: a 2. kötet a főváros olyan ismert vagy ma már elfeledett hírességeinek jár a nyomában, akik életének szintere a körúton túl zajlott. A könyvvel izgalmas történelmi sétát tehetünk a fotelben, ha pedig be is akarjuk járni a helyszíneket, jó pár hónapra kapunk muníciót a nézegetnivalókból.
A négy fejezet Újpest történetét, a Józsefváros titkait, a Széchenyi-hegy, Svábhegy környékét a 2. világháború idején Buda ostromakor, illetve Dél-Pest, Csepel izgalmas alakjait és helyszíneit mutatja be. Szórakoztatóan megírt történetek, szép fotókkal és illusztrációkkal. Egyetlen megjegyzés: egy térképvázlatnak a fejezetek végén, amin a helyszínek megtalálhatóak, örültem volna.
Hely hiányában a galériában Újpestről és a Józsefvárosról árulok el néhány érdekességet a könyv nyomán. Lapozd végig a galériát és lájkold, mentsd el, ha tetszett.
Újpestet a 20. század elején Kis Amerikának hívtak, mert a kialakuló iparváros gyárai felszippantották a Kelet-Európából érkező szerencsét próbálokat. Akik nem mindig találták meg a számításaikat, így virágzott a bűnözés, s itt esett meg két balek kivitelezésében Magyarország első amatőr bankrablása.
Újpesten a tanárnak érkező Babits Mihály nyomába eredünk, akit kedvesen egy gyúnyverssel fogadott a helyi lap, el is menekült innen gyorsan. Aztán Papír Sándor történetét ismerjük meg, aki egy hatalmas színházat, rengeteg premier álmodott ide, de bár a végén még kislányát (Szepes Máriát) is színpadra állították, a hiányzó pénzügyi tudás és Sándor szélcsap természete végül csődhöz vezetett.
Végül arról olvashatunk, hogyan oldotta meg Wigner Antal, a hírhedten büdös újpesti bőrgyár örököse, hogy a családi nyomás ellenére, miszerint neki a gyár vezetését kell tovább vinnie, tudományos pályát választott, amit aztán Nobel-díjjal ismert el a világ. Wigner a fasiszták elől Amerikába menekítette a családját, de a bőrfeldolgozás fejlődésének követése mindig is fontos maradt számára, ha hazajött, kihagyhatatlan program volt a már rég kisajátított gyár meglátogatása.
A második fejezetben Józsefvárosban járunk, Jókai Mór és Laborfalvi Róza akkor még városszéli házát ismerjük meg, majd annak a sztoriját, hogy adták össze a fővárosiak a Josephinum, Pollack Mihály által az Üllői útra tervezett, még ma is álló, 100 főt befogadó árvaház árát a feletti örömükben, hogy József nádor kigyógyult a betegségéből.
Nekem különösen kedves történet a mulatóból lett tudományos színház, ahol a tudományos felfedezésekről, új találmányokról tartottak előadásokat hatalmas közönség előtt. Ma ez az épület az Uránia mozinak ad otthont, olyam mint egy eklektikus mesepalota, ahol egyébként sok a káprázat és a szemfényvestés, tulajdonképpen egy hatalmas színházi díszlet az épület.


Népszerű idézetek

Bianka_Kincsei>!

A Soroksári úton haladók orra már előre jelezte, különleges helyre érkeznek. A poros út lótrágyaszagát felváltotta a gyógynövények balzsamos, kávéval és ánizzsal keveredő illata. Ez az illat a mai napig minden magyar felnőtt számára ismerős. Még bele sem kortyoltunk, máris tudjuk: ez az Unicum.

180. oldal

Bianka_Kincsei>!

A tizenkilencedik század második felében Magyarország a hatalmas épületek lázában égett. Budapest, mint a magyar nemzet fiatal fővárosa, mindenben túl akarta szárnyalni Bécset. Ezért épült az Andrássy úton a kontinens első földalatti vasútja, noha szigorúan vett forgalmi szempontok szerint egy villamosvonal is kiválóan el tudta volna látni a forgalmi igényeket. A középületek legalább annyira szóltak a reprezentációról, a magyar nemzet nagyságának megmutatásáról, mint a konkrét funkcióról. Ennek köszönhetjük Budapest belső részeinek városképét a Nagykörúttal, a Parlamenttel, a vásárcsarnokokkal és a Hősök terével.

27. oldal

Bianka_Kincsei>!

A Népsziget déli csücskéről lélegzetelállító kilátás nyílik a városra. A Mátyás-templomtól a Hármashatár-hegyig terjed a panoráma, a Duna mindkét partját erdők szegélyezik, a folyó illata pedig igazi felüdülést jelent az iparváros szennyezett levegőjéhez képest.

50. oldal

Bianka_Kincsei>!

Pollack Mihály főműve egy új korszak kezdetét jelképezte, ahol Buda volt a történelem, Pest pedig, amely eddigre már kinőtte a mai belvárost, a jövő. Egymás után kezdtek beépülni a városmagot félkörívben ölelő, a Habsburg-uralkodóház tagjairól elnevezett területek Lipótvárostól Terézvároson át Józsefvárosig.

75. oldal

Bianka_Kincsei>!

Vannak pillanatok a városok és nemzetek történetében, melyek később akár évszázadokra is meghatározzák létezésünket. Ilyen pillanat volt 1944. december 24-e Budapest és a magyarság számára. Ezen a napon végérvényesen megszűnt az a világ, amelyet addig ismertek a budapestiek. A következő hetekben a hidakat felrobbantották, a házról házra vívott harcban a város nagy részét megsemmisítették. Miközben a felszínen a katonák százezrei vívták elkeseredett küzdelmüket, másfél millió budapesti a pincékben próbálta túlélni az ostromot. A romokból újjáépülő város és ország pedig a mai napig hordozza annak terhét, amit az első és utolsó hungarista karácsony jelentett.

172. oldal

Bianka_Kincsei>!

Királyerdőn ma már csak a Tamariska-domb emlékeztet arra, milyen lehetett ez a környék, mielőtt a Horthy-korszakban Magyarország legelesettebb családjai költöztek ide. Itt, az egykori közösen használt óvóhely tetején ma idilli hangulat uralkodik. A fenyvesek illata szinte a mediterrán tengerpartot idézi meg a Csepel-szigeten.

230. oldal

Bianka_Kincsei>!

Wigner Jenő berlini évei után az Egyesült Államokba távozott, ahol Budapestről származó tudóstársaival megalkotta az első atombombát, s ezzel megváltoztatta az emberiség történelmét.

46. oldal

Bianka_Kincsei>!

A Zwack család sok leleménnyel és szerencsével vészelte át Budapesten a második világháború borzalmait, majd szinte a romokból építették újra a gyárat, amelyet hamarosan államosítottak. Zwack Béla a gyár alkalmazottjaként dolgozott tovább Budapesten, a család többi tagja pedig Olaszországba, illetve az Egyesült Államokba emigrált. 1987-ben Zwack Péter – a gyáralapító Zwack József dédunokája – visszatért Magyarországra, és visszavásárolta az akkor Budapesti Likőripari Vállalat néven futó régi családi céget. Az épületben 1999-ben nyílt meg a múzeum és látogatóközpont, ám az Unicum igazi receptje továbbra is a Zwack család titka.

186. oldal

Bianka_Kincsei>!

Alig néhány évvel később a gyár neve az egész világon fogalom lett. Szinte nem volt olyan fegyveres konfliktus, ahol legalább az egyik fél ne vetett volna be Weiss-féle lőszert, de az ellenfelek sokszor ugyanolyan Weiss-féle golyókkal céloztak egymásra. Eközben a csepeli gyárváros megállíthatatlanul fejlődött, és minden egyes elhasznált lőszer tovább növelte Weiss vagyonát, amelyről ekkoriban már legendák keringtek Budapesten.

199. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kordos Szabolcs: Egy város titkai
Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Zolnay László: Az elátkozott Buda / Buda aranykora
Viczián Zsófia: Budapesti fák
Ungváry Krisztián – Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában
Budapesti időutazás
Maczó Balázs: A rejtelmes Népszínház utca
N. Kósa Judit: Nagykörút
Zubreczki Dávid: Templomséták Budapesten
Balázs Attila: Zugliget története