Beszélgetések ​és mondások 24 csillagozás

Konfuciusz: Beszélgetések és mondások Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

A Lun-jü, azaz a Beszélgetések és mondások című könyv a kínai konfucianizmus alapvető műve. Nem maga K'ung-ce, azaz K'ung Mester írta, hanem mintegy száz évvel halála után az i. e. 4. században jegyezhették le tanítványainak tanítványai.

A könyv K'ung-ce (Konfuciusz) első tanítványaival való beszélgetéseit tartalmazza, s ezért személyes tanításainak leghitelesebb gyűjteménye. A mester életéről is jobbára csak azok az adatok megbízhatóak, amelyeket e könyvben találunk.

A Lun-jü gondolatainak óriási hatása volt az egész kínai filozófiára, sőt az egész kínai kultúrára – ráadásul hatott mindenütt, ahová ez a kultúra eljutott. Különleges jelentősége miatt kötetünkben a teljes szöveg kínaiból való fordítása olvasható, a nélkülözhetetlen magyarázatokkal kiegészítve.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2017
174 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632278728 · Fordította: Tokaji Zsolt
>!
Szukits, Szeged, 1995
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638199407 · Fordította: Tőkei Ferenc

Enciklopédia 41


Kedvencelte 1

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Lunemorte MP
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Hát igen, néha félre kell tenni az előítéleteket és bele kell vágni egy olyan mű olvasásába, amit egyébként biztosan nem olvasnál el…Én a kínaiktól írtóztam mindig is, pedig mennyire jó volt ez a kötet…Tiszta tanítás, tisztelet és bölcsesség az egész iromány…Igen, ez még őszinte bölcsesség és nem innen-onnan lopott dolog…Igen, ezen érdemes elgondolkodni. Nagyon tetszett ez az írás és ajánlom mindenkinek…

1 hozzászólás
>!
Dana
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Amennyire irritált Konfuciusz öt éve, annyira simán befogadható ma számomra. Ebben nyilvánvalóan benne van a Koreával való meghitt kapcsolatom, mondhatni túl sokszor köszönt vissza a konfuciánus etika olvasmányaimban. Most sokkal világosabb és érthetőbb a koreaiak gondolkodásmódja, így a hagyomány- és szülőtisztelet, a felettesek feltétlen követése, a szorgalmas tanulás kultiválása, de még az arckifejezések viselése is. Konfuciusz filozófiájának középpontjában a nemes ember áll, aki a közép útját járja. A nemes ember hagyománytisztelő, gondozza szüleit, fontosnak tartja a szertartásokat és a művészeteket (zene), folyton a jóra törekszik, becsületes, szavahihető, hűséges, emberséges, szerény és igazságos. A könyv a címbéli beszélgetéseken és mondásokon kívül különböző mitikus történeteket is tartalmaz Konfuciuszról, vagy tanítványairól, sőt a bölcs tanító életviteléről, étkezési szokásairól is. Fontos könyv.
Első találkozásom Konfuciusz Beszélgetések és mondások c. könyvével csöppet sem volt indulatoktól mentes, nagyjából a 20. oldalnál szépen visszacsúsztattam a Tőkei-féle Kínai filozófia első kötetét a többi közé és úgy gondoltam, nekem ne pampogjon senki a szülők feltétlen tiszteletéről és a szertartások fontosságáról.

Azóta azonban felfedeztem magamnak Koreát és bármilyen könyvbe fogtam, előbb-utóbb csak belekanyarodtam a konfuciánus etikába, ami Koreában mindenütt ott van, a jaebolok (sajátos felépítésű koreai vállalatok) világában, a családi kötelékekben, a hagyományos ünnepeikben, de még a deuramakban is a konfliktusok többségét a konfuciánus morál és az érzelmek, vagy épp a modern világ kihívásai adják. Szóval újra kézbe vettem a Beszélgetéseket és ezúttal teljesen érthetőnek, mitöbb nagyon is tanulságosnak bizonyult, olvasása közben sokszor bólintottam nagyokat, hogy ezt bizony a koreaiak még most is követik és tartják.

Konfuciusz (kínaiul: 孔子, koreaiul: 공자) könyvének középpontjában a nemes ember áll, a rövid kis mondások, történetek, párbeszédek mind azt tűzik ki célul, hogy minél jobban bemutassák a nemes ember jellemét, a helyes viselkedés szabályait. A nemes ember elsősorban erényes. A konfuciánus erény legfontosabb elemei pedig a szülők feltétlen tisztelete, a testvériség és az emberség. Fontos a szavahihetőség, a hűség a feljebbvalók iránt, a hagyományok követése, a szertartások gyakorlása, különösen a gyászé, a becsületesség és az őszinteség, elsősorban a hivatalt viselőknél, és szintén kiemelt szerepe van a folyamatos tanulásnak, önmagunk vizsgálatának, tökéletesítésének és a zeneművészetnek. A nemes ember megfontolt a szavaiban, nyájas, kedves, de nem bizalmaskodó, szerény, szolgálatkész, kegyes, művelt, jól ismeri a Dalok könyvét és a Szertartások könyvét. A nemes ember a közép filozófiáját vallja, vagyis mértéktartó.

Az állam irányítását Konfuciusz meglehetősen feudálisnak írja le, feltételezi, hogy egy nemes uralkodó jól kormányoz, jelleme pedig olyan példa, amelyet alattvalói feltétlenül követnek, így az országot az erkölcs vezérli. A népnek elég csak követni a nemes vezetőket, de nem kell megértenie döntéseiket, csupán elfogadnia azokat. „Ha az égalattit jól kormányozzák, akkor az államügyekről nem vitatkoznak közemberek.” (XVI/2)”

A X. könyv nagyon érdekes volt, ebben ugyanis Konfuciusz viselkedéséről és szokásairól olvashatunk, így például arról, hogyan viselte az arcát hivatalos körökben, hogyan uralta a gesztusait, vagy a hanghordozását, milyen ruhákat hordott és milyeneket nem, milyen ételeket fogyasztott szívesen (rizst és gyömbért). Nagyvonalú, kiegyensúlyozott, együttérző embernek írják le ezek a történetek, aki meglehetősen szertartásosan viselkedett, de szerette barátait és szívesen tanított bárkit, aki tanulni akart tőle.

Most nem írom le tovább részletesen a konfuciánus etika kérdéseit, olvassátok el, nagyon jó könyv, könnyen olvasható és rövid is, inkább néhány megjegyzés.

Bármennyire is szimpi lett nekem Konfuciusz, mert amúgy igen, azért van néhány dolog, amit egyáltalán nem tartok okosnak. Így elsősorban az államirányításról szóló gondolatait, ugyanis Konfuciusz akkor is feltétlen hűséget irányoz elő az alattvalóknak, ha az uralkodó éppenséggel híján van a fent taglalt erényeknek és csöppet sem példamutató a magatartása. Konfuciusz a lázadást, a forradalmat teljességgel elfogadhatatlannak tartja, pedig nyilvánvalóan belátható, hogy egy elcsellózott vezetés egy korrupt uralkodóval egyszerűen nem követhető, nem szolgálható egy bizonyos határon túl. Ez a fajta feltétlen követés különben minden szinten ott van, lásd például Konfuciusz becsület-felfogását:

„Az én vidékemen (tang) nagyon becsületesek az emberek. Ha az apa ellop (zsang) egy juhot, a fiú tanúskodik ellene.” K'ung-ce erre azt mondta: „A mi vidékünkön nem ilyenek a becsületesek. Az apa rejtegeti a fiú hibáját, a fiú rejtegeti az apa hibáját. (Nálunk) ebben van a becsületesség.”

A konfuciánus filozófia egyik ellentmondása pedig, hogy bár folyamatos önfejlesztésre, tanulásra ösztönzi a követőit, mégis megálljt parancsol, ha változásról, újításról van szó – csak a régit szabad követni, mert a megbízhatóan jó, az új pedig nyilvánvalóan helytelen és szabálytalan.

Az is nagyon érdekelt, hogy a konfucianizmus mennyire áll közel a kereszténységhez, ugyanis Sung-Kuh Chung könyvében (Koreai református igehirdetők) erre hivatkozva ír a kereszténység sikeréről Dél-Koreában. Én ezt a nagy összefüggést annyira nem fedeztem fel. A keresztény erények között ugyan számos szerepel Konfuciusznál is, de a kereszténység tanításának középpontjában a szeretet-tan és a bűnből való megváltás áll, ezekről pedig a kínai filozófus nem beszél, ahogy a megbocsátásról sem. A kereszténység viszont szinte semmit nem foglalkozik az államirányítással, ellenben Konfuciusszal, aki sokkal gyakorlatiasabb ilyen szempontból. Természetesen ezen túlmenően számos közös pont is van, így például a kölcsönösség elve nála is megfogalmazódik (ne tedd azt mással, amit nem kívánnál magadnak sem), a mértékletesség, tiszteletadás stb.

Összességében egy nagyon érdekes, megfontolandó és gazdag filozófia, mindenkinek ajánlom, Korea-fanoknak kötelező darab.

>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Ez egészen unalmas volt.

Dávidot megkérdezték egyszer, hogy mennyi az idő. Dávid válaszában a pontos időt mondta. Ha nem azt mondta volna, nem lett volna emberséges.

Na ilyen.

>!
DoktorGonzo
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Ahogy Hamvas Béla mondta (írta) az énközpontú európai ember – és így az összes nyugati ember – egyszerűen nem tudja megérteni a keleti vallást/filozófiát.

És tényleg, valóban k*rvára nehéz többezer éves kínai mukik írásait magunkévá tenni. Kivéve persze, ha ahogyan azt itt lenn többen is írják, jól ismerünk egy adott kultúrát, tanulmányozzuk, esetleg éltünk benne.

Én sem érzem annyira magaménak Konfuciusz szövegét, mint mondjuk Lao-Ce, vagy Buddha gondolatait (ha már kelet). Sok meghaladott – vagyis mondjuk úgy, itt 2018-ban a nyugaton meghaladottnak tűnő – tanítása van: például az ultrakonzervatív szülőtisztelet és államtisztelettel kapcsolatos.

De mint a világon semmit, ezt sem szabad szentírásnak venni (mondjuk néhány írással ellenben ez nem is akar az lenni). Olvasd el, gondold át, tedd magadévá, alkalmazd, ami neked szimpatikus.

Én például egyre jobban szeretem a filozófiát. Persze mindig is szimpatikus volt, de amikor egyre több barom pesti lök fel a zebrán, taszít le a mozgólépcsőn mert ő siet b*zd meg (és oda is ér a metrójához 5 másodperccel előbb), akkor újra és újra előjön a gondolat, hogy de jó is lenne egy kicsit elnyomni az ént, és teret adni a közösségnek. Vagy mondjuk, tanulni egy kis önuralmat, erényt.

Olyan keletit…

A ravasz beszéd és a megnyerő külső ritkán társul az emberségességgel.

Rá lehet venni a népet, hogy kövesse a helyes utat, de azt már nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.

Aki reggel meghallgatta az igazságot, az este akár meg is halhat.

Nem baj, hogy az emberek nem ismernek engem; a baj az, ha én nem ismerem az embereket.

Nem az a legnagyobb dicsőség, ha soha nem bukunk el, hanem ha valahányszor elbukunk, mindig talpra állunk.

Az igazi hiba az, ha hibázol, és nem javítod ki.

>!
Eva62
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Kicsit tartottam a könyvtől, azt hittem, nehezen érthető, unalmas lesz. Tévedtem. A könyvben Konfuciusz és tanitványai beszélgetéseit olvashatjuk. Konfuciusz nagy hangsúlyt fektet a tanitásra, a tradiciók követésére, az idősek tiszteletére…. Az embernek helyes úton kell járnia, kötelességtudónak, szavahihetőnek, igazságosnak, szüleit szeretőnek, megelégedettnek kell lennie.
Sokat szól a vezetők kötelességeikről is, arról hogyan viszonyuljanak az alattvalókhoz.
Sűrűn emlegetett fogalom a „nemes ember”, ami Konfuciusz értelmezése szerint olyan ember, aki emberséges, sok erénnyel rendelkezik.

>!
P_A_Doorman P
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Hatalmas küzdelem volt ez a könyv, és nem azért mert nem tetszett, vagy mert unalmas volt. Épp ellenkezőleg, nagyon is tetszett, de annyira mély volt, hogy elég nehezen haladtam vele. Ez egy olyan könyv kellene, hogy legyen amiből az ember mindennap elolvas egy-egy bölcseletet és azon elrágódik egy napig. Igaz, most könyvtári könyvet olvastam, de már a kívánságlistámra tettem ezt a könyvet is…

>!
Blaire P
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Elég vegyesek az érzéseim asszem'.
Az elején nagyon úgy éreztem, hogy nem nekem való ez a könyv, hogy talán nem nőttem fel hozzá még, vagy nem illünk össze, vagy valami ilyesmi, aztán szépen lassan szimpatikus lett. Aztán meg nem.
Sok a dolog, amivel nem értem az egyet, de úgy érzem nem is kell, és ettől függetlenül szép és (talán) igaz, de… De!
De alapvetően szép gondolatok, és átgondolni való néhány dolog.

>!
Virág_Balázs_Face I
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Szánom-bánom, de Konfuciusz nem az én világom. A hivatalnokok, írástudók, nemesemberek és az ehhez hasonló dolgok, amikkel-akikkel foglalkozik messze esnek tőlem, ha az azonosulást nézzük. A morális tanításai megállják a helyüket, a gondolatiság tiszteletre méltó és követendő, de a körítés s az élet, ez az ősi kínai életérzés nem túl izgalmas, magával ragadó, nem szippant be, hanem szárazzá teszi az egészet. Nem kárba veszett idő, de csak elhívatottaknak ajánlott, vagy olyanoknak, akik szívesen éreznék a percek hosszát olvasás közben.

>!
koppy
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Érdekes egy könyv volt, azt meg kell hagyni. A keleti bölcsességeket mindig is nagyra tartottam, ezért is vágtam bele az olvasásba. Egyáltalán nem bántam meg, sőt most még jobban tisztelem őket. Nagy hatással volt rám, szinte az egész világnézetem megváltoztatta.

>!
Doktorbubo
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

Egy vén, konzervatív kínai bölcsességei. Rövidebb, gyakorlatiasabb és emberségesebb, mint a Biblia.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Csak aki emberséges, csak az tudja igazán szeretni és gyűlölni az embereket.

4 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el.

2 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Bevégzett dolgokról nem érdemes beszélni, megtörtént dolgokat nem érdemes kifogásolni, elmúlt dolgokat nem érdemes szidalmazni.

2 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

A mester mondotta: „Sose búsuljatok, hogy az emberek nem ismernek benneteket; azon búsuljatok, hogy ti nem ismeritek az embereket.”

>!
Sli SP

Ha harmadmagammal utazom, a két másik biztosan mesteremmé lesz. Mert én meglátom bennük a jót, és azt követem, ami pedig rossz bennük, azt magamban javítom ki.

56. oldal, VII. fejezet (Helikon, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: önfejlesztés
>!
Lunemorte MP

A mester mondotta: „Úgy tanulj, mintha semmit sem értél volna el, és mindig félj, hogy elveszíted (amit tanultál).”

>!
Lunemorte MP

A legtöbbre a hűséget és szavahihetőséget kell becsülni, nem szabad olyanokkal barátkozni, akik nem érnek annyit, mint mi, és ha hibázunk, nem szabad félni attól, hogy kijavítsuk.

>!
Lunemorte MP

A tökéletes erényű ember óvatos és lassú a beszédben.

>!
Lunemorte MP

Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Egyedül az aggaszt, ha valamire nem vagyok képes.

>!
Dana

A mester mondotta: "Csupán a legbölcsebb és a legostobább ember nem változik.

XVII/3


Hasonló könyvek címkék alapján

Kungfutse: Lun Yü
Tőkei Ferenc (szerk.): Kínai filozófia I-III.
Liu O: Öreg Can kóborlásai
Li Taj-Po: Li Taj-Po versei
Tőkei Ferenc (szerk.): A kínai költészet elméletéből
Si King – Dalok könyve
P. Szabó Sándor: A kínai erkölcs és a szülők tisztelete
Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.): Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán
Mo Ti: Konfuciusz hívei ellen
Ji King