Magda, ​a bestiális Népszínház utcai mindenes (Bűnös Budapest-ciklus) 67 csillagozás

Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek – két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak.

Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155049477
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
198 oldal · ISBN: 9786155272929

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Tarján Vilmos · Gordon Zsigmond · klientúra


Most olvassa 4

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
gesztenye63 P
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

A korszak tökéletesen passzol Gordon Zsigmond uras belépőjéhez. A múlt század húszas-harmincas évei ágyaztak meg a hard-boiled krimi, a noir irányzatának. Ebben a korszakban születtek olyan irodalmi csodák, mint a Postás, vagy a Sólyom, amelyek mellett persze Hollywood sem mehetett el szó nélkül, ezáltal nemcsak a filmvászon sztárjainak adott lehetőséget, hanem James M. Cain-nek, Dashiell Hammett-nek és más angolszász sikeríróknak is örök emléket állított. Ez volt az a korszak, amely Amerikából elhozta Európába és persze kis hazánkba is a nagy gazdasági válságot, a hitelválságot. Érdekes, hogy az új gazdasági világrendben vezető helyét kereső Egyesült Államokban robbant ki a válság, Európában azonban törvényszerűen a vesztes hatalmakat sújtotta elsődlegesen. Ahogyan Fallada több művében is megörökíti az I. világháború utáni Németország weimari köztársaságának kilátástalan, új háborúba menetelő (és menekülő) társadalmának legsötétebb oldalát, úgy az amerikai irodalomban ennek a korszaknak köszönhetjük a klasszikus „sötét bűnügyi regény” megszületését.
Kondor Vilmos napjainkból néz vissza ennek a kornak Budapestjére és regényeiben egészen ’56-ig vezet bennünket kézen fogva a város alvilágának sötét bugyraiban. A Magda a Bűnös Budapest-ciklus számomra legkedvesebb kötete, ennek a korszaknak a nagyvárosi hangulatát idézi meg, annak minden árnyoldalával, nyomorával, kicsinyes és nagystílű bűneivel egyetemben. A kötetet alkotó novellák és a kisregény segítenek eligazodni a korszakban azon olvasóknak, akik még nem találkoztak a sorozat többi kötetével, a rutinos olvasógárdát pedig Gordon Zsigmond múltjába, hazatérésének idejébe kalauzolja el a szerző. Szórakoztató, sőt kicsit nosztalgia-ízű, ahogyan megismerkedhetünk, a későbbi kötetek mellékszereplőivel, például Gellért Vladimir nyomozóval, vagy az éppen aktuális szerkesztőkkel. Azt pedig kifejezetten pikánsnak találtam, hogy a Böszörményi Gyula által jegyzett Ambrózy-sorozat-ban is színre lépő Tarján Vilmossal spoiler itt teljesen más szerepben, más karakterjegyekkel találkozunk.

Ahogyan azt az utószóban ki is emeli a szerző, ez a kötet tulajdonképpen egy főhajtás, kései tiszteletadás a korszak zsurnalisztáinak, jelesül a bűnügyi rovatok tudósítóinak, a kor vagány és kitartó újságíróinak, akik a nehéz, politikailag rendkívül bizonytalan környezetben is megállták a helyüket és igyekeztek a lapzártára valóban kiszolgálni az olvasóközönséget. Érdekes és jó dolog lehetett akkoriban újságot (papíralapú nyomdaterméket!) kézbe venni és olvasni spoiler .
A szerző jelzett elköteleződése lehet az oka, hogy ebben a kötetben a bűnügyek szemérmesen megbújnak a háttérben, csupán halkan tercelnek a szerkesztőségi munka izgalmas képeihez. A főszereplő pedig a kor hangulata, az a csodálatos pesti miliő, amit Tábori Kornél, Nádas Sándor, vagy kortársaik festhettek le lapjaikban, azokban a hírlapokban, amelyeket manapság már csak archívumokban lelhetünk fel.
Nem tudom, létezik-e hangulat-irodalom, de ha igen, akkor ez a kötet annak kiváló képviselője, ajánlásra méltó.

8 hozzászólás
>!
Navi
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Kondor Vilmostól ez a második olvasásom. Az első két történettől nem voltam elájulva, sőt. Nem értettem, olyanok voltak, mintha csak kiragadott mondatok lettek volna. Utána viszont volt 4, egyre jobb nyomozós történet, hatalmas mondásokkal, rengeteget nevettem, pedig maguk a történetek sajnos elég elszomorítóak voltak. Bankrablás, uzsorakölcsön, mackósok, volt itt minden. Izgalmas, érdekes sztorik. Csak ajánlani tudom :)

2 hozzászólás
>!
modus_operandi
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Egyszerűen imádtam! Gordon Zsigmond ismét visszatér – testben és lélekben is – a ’20-as-’30-as évek Budapestjére, ahol ismét nyomoz, immár kevésbé torokszorító budapestnoir- hangulatban. Imádtam, ahogy az író visszavarázsolta az elbűvölő Budapest hangulatát, szinte az orromban éreztem a füstös mulatók, pancsolt cefrét kínáló becsületsüllyesztők, kattogó írógépek hangjával teli szerkesztőségek és csilingelő villamosok hangját!
A végére meg pánik fogott el.. az oldalak egyre fogynak..nekem meg egyre jobban tetszik a történet!
Minden Gordon-és Budapest-kedvelőnek ajánlott!

>!
tgorsy
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Most már értem miért olvastak nyolcvan évvel ezelőtt újságot az emberek, és miért nem olvasnak ma.

>!
Kovaxka P
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Én még csak most ismerkedem Kondor Vilmossal és Gordon Zsigmonddal. Nem vagyok nagy novellarajongó, az első három nem is kötött le igazán. (Némelyiket nem értettem, vagy olvastam volna még tovább.) Viszont a következő két novella és a kisregény nagyon tetszett! Egyébként a 30-as évekről és a zsurnalisztákról különösen szeretek olvasni, megtetszett az író stílusa, történetvezetése is. Abszolút felkeltette az érdeklődésemet a Bűnös Budapest-ciklus iránt.

>!
hablaty P
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Azok a 30-as évek! Intrikák, gyilkosság, füstös kávéházak….egy hibája van csak! Mindössze 214 oldal…. Még ugy olvastam volna…

>!
Aurore
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Nehezen lendültem bele, nem mindegyik novella kötött le, különösen a harmadik, a Wallenstein Ödön nem, nem is értettem, mi a teteje annak a történetnek, hát van ilyen. Azért jó volt egy picit átruccanni a tengeren túlra, valamint mókás volt a Rocky-áthallás – végre rájöttem, miért éppen Philadelphia, és nem bármely más hely az USÁ-ban. Dr. Drégelyvári-Süle Böbénél viccesebb és hülyébb nevet elképzelni sem tudtam egy csókos szájú fasisztoid ügyvédnő számára, napokig ezen csámcsogtam, hehe. Aztán a Nyavalya és a Kevésjenci (utóbbi már inkább kisregény) hozták a szokott Gordon színvonalat, stílust és formát, ezeket kifejezetten élveztem. Csak azt a sok sújtóhubát, csak azt tudnám feledni…!

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155049477
>!
Szibériaitigris
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

A Gordon Zsigmond-könyvek mindig tágan értelmezik a krimi és a bűnügyi történet műfaját. Ami nem baj. Az izgalom nem marad el, de mindig egész más megvilágításba kerülnek egyes részletek, mint általában megszoktuk. Sokszor a bűntény maga szinte elfelejtődik a történet végére, mivel az csak kiindulópontja az eseményeknek. A hangsúly inkább az adott bűntényeknek szigorú értelemben vett mellékszereplőin van, például olyan szereplőkön, akik tanúvá váltak. Az első néhány novella nem túl jó, de később egyre érdekesebbek lesznek. Természetesen nem maradhatnak el a szokásos pesti helyszínek és a főváros sajátos figurái.

>!
jaspi
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

A könyvben található öt novella és egy kisregény kronológiai sorrendben meséli el a főszereplő néhány érdekes ügyét. Az első novella helyszíne Philadelphia, a többi 1920 és 1937 között játszódó történeté pedig Budapest. A kötetben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek. Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött, s írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak. Külön figyelemre méltó, az a több írásában is feltűnő kérdés, hogy a bűnelkövetőt el lehet-e ítélni bűnös múltja okán olyanért, amit nem ő követett el. Kondor Vilmos egyértelműen állást foglal amellett, hogy a bűn nem maradhat következmények nélkül, de azt is világossá teszi, mindenkit azért kell felelősségre vonni, amit ő követett el, amiért ő a felelős.
Én Kondor Vilmos írásaiban a hamisítatlan pesti hangulatot, a korrajzot szeretem leginkább. Szerencsére ebben sincs hiány, ez a kötet is élvezetes, szórakoztató.
Kifejezetten ajánlom téli délutáni, esti olvasgatásra.

>!
Ross P
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Gordon Zsigmond visszatér! Vagy inkább mi térünk vissza Gordon Zsigmondhoz…?
A történetek nem folytatják a Bűnös-Budapest ciklust, az 5 kötetes történet véget ért (?) 56-ban, kapunk viszont némi betekintést a zsurnaliszta előéletébe. A könyvekből kiderült például, hogy Gordon Amerikából települt haza, de ez mindig csak említés szintjén maradt. Így külön örültem, hogy az első novella rögtön Philadelphiában játszódik, egy fiatal és naiv Zsigmonddal, akinek kezdő újságíróként még valódi kalapra sincs pénze. És még az apja is felbukkan!
A többi írás is inkább apró kiegészítést ad a fő történetszálhoz. Látunk Kriszta előtti nőket, többet szerepel Pazár, a boncolóorvos, illetve megtudhatjuk, milyen volt, amikor Gellérttel még csak hűvösen méregették egymást.
Azt viszont sajnáltam, hogy a tatát nem hozta vissza egy nagyobb szerepben. Mórt az első kötet óta hiányoltam.
Ott a helye a többi kötet mellett a polcon.


Népszerű idézetek

>!
gesztenye63 P

– Ha zavarja a beszélgetésben a jelenlétem, én szívesen elmegyek, úgy talán könnyebb lesz (…)

A Nyavalya tudja

Kapcsolódó szócikkek: Gordon Zsigmond
>!
Ross P

– Maga szerint fogadott el pénzt?
– Ki nem fogad el manapság pénzt?
– Speciel én nem.
– Mert magának olyan a klientúrája.
– Ebben is van valami – rágcsálta a boncolóorvos a szivarvéget.

166. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: klientúra
>!
Aurore

A vízihullák eleve nem nyújtottak szép látványt, de az, amelyik már egy hónapja feküdt a földben, legyen bármilyen hideg is, azon látványok közé tartozott, amelyek nélkül Gordon teljes életet tudott élni.

179. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

>!
Aurore

– Viszlát – mondta, mire a detektív motyogott valamit, Gordon meg a kijárat felé indult, de ott megállt és visszafordult. – Van itt még valami – mondta. – A kintornást kikérdezték?

124. oldal - Négyen voltak (Agave, 2012)

6 hozzászólás
>!
Aurore

… kávé a munkatársaknak is járt. Gordon felvette az ablakpárkányról a csészét, és belekortyolt. Nehezen tudta megszokni a pesti feketét, ezt a méregerős, néha kifejezetten sűrű, keserű és alapjában véve kellemetlen ízű italt. Ugyan furcsán vette ki magát, de mindenhol tejeskávét rendelt, úgy már elbírt a feketével. Vagy ha erre nem volt lehetősége, a csészénél maradt és kortyonként végzett vele. Gyanította, mások is így lehetnek ezzel, csak nem merik bevallani, mert gyakran látta, hogy a kávéházakban úgy hajtották le a feketét, mint egy kupica pálinkát. Azzal is tisztában volt, hogy ez nem a teljes magyarázat, mert a pálinkát végképp nem szerette, nem is itta, de ha itta volna, csak úgy teszi, mint a többiek. Villámgyors mozdulattal ledönti, és kész. Mert a gint és a bourbont lehet kortyolva inni, de a pálinkát nem nagyon. Neki legalábbis soha nem sikerült. A feketekávéval is csak kényszer szülte helyzetekben.

82. oldal – Wallenstein Ödön gyengéje (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: kávé
>!
Aurore

Megfordult a fejében, hogy iszik egy kávét a Széchenyi Kávéházban, a Mester utcában, de amikor a múltkor megjegyezte a pincérnek, hogy ő nem török kávét rendelt, a cutráger csak vállat vont, és így felelt: – Senki sem azt rendel, aztán mégis mindenki azt kap. Elromlott a kávéfőző. Tessék szépen belenyugodni és meginni – javasolta a férfi, miközben fél szemmel Az Est asztalon heverő példányának Embersport című rovatára sandított. Gordon belenyugodott, de borravalót nem adott, és a zavaros löttyöt is otthagyta az asztalon, mert meginni, azt nem bírta.

140-1. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: cutráger · kávé
>!
Aurore

Alexandra grófnő a női egyenjogúság élharcosának tekintette magát, és ha Gordonon múlt volna, minden egyenjogúságot megad neki, ha már egyszer teljes híján volt a nőiességnek. A magas, csontos asszonyon úgy lógtak a drága ruhák, mint a kirakati mannequienen, és erre mintha még büszke is lett volna. Gordon előre fázott az estétől, de Krisztina jókedvűen sorolta, hogy mi mindent ért el Alex (akit akár Sándornak is hívhattak volna, még a bajusza is megvolt hozzá), amitől Gordon nem esett hanyatt. A nők még mindig nem választhattak Magyarországon, így a grófnő oly sok mindent nem érhetett el.

168. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: női bajusz
10 hozzászólás
>!
endivia

És ha meg is találjuk, akit keresünk -(…)- mit csinálunk vele? Itt mindenki valakinek a valakije, mindenki együtt járt valakivel az egyetemre, mindenki valakinek az ura meg a komája, az urambátyámja – legyintett. – Mit lehet ezekkel kezdeni. Úgyis azt csinálnak, amit akarnak.

2 hozzászólás
>!
endivia

– Nem kell sokat várnia.
– Mégis mire? – érdeklődött a boncolóorvos. – A buszra? A holnapra? A fizetésemelésre? Arra, hogy Benny Goodman eljöjjön Pestre? A magyar feltámadásra? Az új Dietrich-filmre? Pontosítson, Zsigmond, ha kérhetem. Ez olyan slendrián.

>!
endivia

(…) annyira banális és borzalmas volt. Halálra gázolni valakit játékautókkal. Ha már így kell meghalni, akkor csapja el az embert egy autóbusz, vagy egy villamos, netán a vonat.


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: A remény rabjai
Karel Čapek: Elbeszélések
J. D. Robb – Mary Blayney – Patricia Gaffney – Ruth Ryan Langan – Mary Kay McComas: A másik oldal
Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok
Anne L. Green: Elvesztett jövő
Borsa Brown: A maffia gyermekei
Carrie Cooper: Ügynökjátszma
Baráth Viktória: A jófiú
Holden Rose: A kutyaházas eset