Magda, ​a bestiális Népszínház utcai mindenes (Bűnös Budapest-ciklus) 86 csillagozás

Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek – két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak.

Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155049477
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
198 oldal · ISBN: 9786155272929

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Tarján Vilmos · Gordon Zsigmond

Helyszínek népszerűség szerint

Mária Valéria-telep


Most olvassa 4

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

gesztenye63>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

A korszak tökéletesen passzol Gordon Zsigmond uras belépőjéhez. A múlt század húszas-harmincas évei ágyaztak meg a hard-boiled krimi, a noir irányzatának. Ebben a korszakban születtek olyan irodalmi csodák, mint a Postás, vagy a Sólyom, amelyek mellett persze Hollywood sem mehetett el szó nélkül, ezáltal nemcsak a filmvászon sztárjainak adott lehetőséget, hanem James M. Cain-nek, Dashiell Hammett-nek és más angolszász sikeríróknak is örök emléket állított. Ez volt az a korszak, amely Amerikából elhozta Európába és persze kis hazánkba is a nagy gazdasági válságot, a hitelválságot. Érdekes, hogy az új gazdasági világrendben vezető helyét kereső Egyesült Államokban robbant ki a válság, Európában azonban törvényszerűen a vesztes hatalmakat sújtotta elsődlegesen. Ahogyan Fallada több művében is megörökíti az I. világháború utáni Németország weimari köztársaságának kilátástalan, új háborúba menetelő (és menekülő) társadalmának legsötétebb oldalát, úgy az amerikai irodalomban ennek a korszaknak köszönhetjük a klasszikus „sötét bűnügyi regény” megszületését.
Kondor Vilmos napjainkból néz vissza ennek a kornak Budapestjére és regényeiben egészen ’56-ig vezet bennünket kézen fogva a város alvilágának sötét bugyraiban. A Magda a Bűnös Budapest-ciklus számomra legkedvesebb kötete, ennek a korszaknak a nagyvárosi hangulatát idézi meg, annak minden árnyoldalával, nyomorával, kicsinyes és nagystílű bűneivel egyetemben. A kötetet alkotó novellák és a kisregény segítenek eligazodni a korszakban azon olvasóknak, akik még nem találkoztak a sorozat többi kötetével, a rutinos olvasógárdát pedig Gordon Zsigmond múltjába, hazatérésének idejébe kalauzolja el a szerző. Szórakoztató, sőt kicsit nosztalgia-ízű, ahogyan megismerkedhetünk, a későbbi kötetek mellékszereplőivel, például Gellért Vladimir nyomozóval, vagy az éppen aktuális szerkesztőkkel. Azt pedig kifejezetten pikánsnak találtam, hogy a Böszörményi Gyula által jegyzett Ambrózy-sorozat-ban is színre lépő Tarján Vilmossal spoiler itt teljesen más szerepben, más karakterjegyekkel találkozunk.

Ahogyan azt az utószóban ki is emeli a szerző, ez a kötet tulajdonképpen egy főhajtás, kései tiszteletadás a korszak zsurnalisztáinak, jelesül a bűnügyi rovatok tudósítóinak, a kor vagány és kitartó újságíróinak, akik a nehéz, politikailag rendkívül bizonytalan környezetben is megállták a helyüket és igyekeztek a lapzártára valóban kiszolgálni az olvasóközönséget. Érdekes és jó dolog lehetett akkoriban újságot (papíralapú nyomdaterméket!) kézbe venni és olvasni spoiler .
A szerző jelzett elköteleződése lehet az oka, hogy ebben a kötetben a bűnügyek szemérmesen megbújnak a háttérben, csupán halkan tercelnek a szerkesztőségi munka izgalmas képeihez. A főszereplő pedig a kor hangulata, az a csodálatos pesti miliő, amit Tábori Kornél, Nádas Sándor, vagy kortársaik festhettek le lapjaikban, azokban a hírlapokban, amelyeket manapság már csak archívumokban lelhetünk fel.
Nem tudom, létezik-e hangulat-irodalom, de ha igen, akkor ez a kötet annak kiváló képviselője, ajánlásra méltó.

8 hozzászólás
Bla IP>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Valamikori tőzsgyökeres Népszínház utca-béli lakosként el kellett olvasnom ezt a könyvet. Bár nem éltem a XX. század 20-as,30-as éveiben, szerintem Kondor jól adja vissza az akkori miliőt. Eredeti a bűnügyi novellák hangulata, híven tükrözi az akkori magyar fővárosi életet, legalábbis ami erről bennem él. De valahogy „az ezerszer áldott nyolcadik kerület” képe közelebb állt hozzám. Izgalmas bankrablás, mackósok, uzsora – érdekes sztorik, de valahogy most nem kötött le Gordon nyomozósdija…Egyszer elolvasható…

Navi>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Kondor Vilmostól ez a második olvasásom. Az első két történettől nem voltam elájulva, sőt. Nem értettem, olyanok voltak, mintha csak kiragadott mondatok lettek volna. Utána viszont volt 4, egyre jobb nyomozós történet, hatalmas mondásokkal, rengeteget nevettem, pedig maguk a történetek sajnos elég elszomorítóak voltak. Bankrablás, uzsorakölcsön, mackósok, volt itt minden. Izgalmas, érdekes sztorik. Csak ajánlani tudom :)

2 hozzászólás
Deidra_Nicthea I>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Levettem három csillagra, mert @Molymacska listázása ráébresztett, hogy nem sok minden maradt meg belőle… :D

Annyi viszont igen, hogy száraz, mint a teveürülék. Tökre értem, hogy noár megminden, viszont ez nem sötét, ez szürke, és abból is az unalmas, semmit sem sejtető fajta. Pedig amúgy nem lenne rossz. A felvetett témák, nyomozások, néhány mellékszereplő egész jól kiemelkedik a totális érdektelenségből.

Természetesen a cím miatt vettem meg (barátnővel közösen, ezért nem adom tovább, majd csak neki :D). Semmit sem bánok.

4 hozzászólás
Dénes_Gabriella>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Vegyes felvágott mit Gordon Zsigmond…
Rendkívüli bánatomra a novellák már azelőtt abbamaradnak, hogy igazán élvezni lehetne azokat. Azt is mondhatom, hogy ami jól áll egy Kondor-regénynek, az nem áll jól a rövidprózáinak… olyan, mintha a Mária Valéria-telepen látnák valamelyik szereplőt hónaljban kicsit bő nadrágjában…
A hangulatteremtés és az információmennyiség rendben van, de valahogy nehézkesen haladunk előre, némelyik novellának azelőtt lett vége, hogy egyáltalán a fonalat elkaptam volna… ti. vártam a csavart.
Annyiban érdekes, hogy a regényekhez van benne egy-két előzményinfó, de ezek nélkül sem marad le sokról az olvasó.

modus_operandi>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Egyszerűen imádtam! Gordon Zsigmond ismét visszatér – testben és lélekben is – a ’20-as-’30-as évek Budapestjére, ahol ismét nyomoz, immár kevésbé torokszorító budapestnoir- hangulatban. Imádtam, ahogy az író visszavarázsolta az elbűvölő Budapest hangulatát, szinte az orromban éreztem a füstös mulatók, pancsolt cefrét kínáló becsületsüllyesztők, kattogó írógépek hangjával teli szerkesztőségek és csilingelő villamosok hangját!
A végére meg pánik fogott el.. az oldalak egyre fogynak..nekem meg egyre jobban tetszik a történet!
Minden Gordon-és Budapest-kedvelőnek ajánlott!

tgorsy>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Most már értem miért olvastak nyolcvan évvel ezelőtt újságot az emberek, és miért nem olvasnak ma.

Kovaxka P>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Én még csak most ismerkedem Kondor Vilmossal és Gordon Zsigmonddal. Nem vagyok nagy novellarajongó, az első három nem is kötött le igazán. (Némelyiket nem értettem, vagy olvastam volna még tovább.) Viszont a következő két novella és a kisregény nagyon tetszett! Egyébként a 30-as évekről és a zsurnalisztákról különösen szeretek olvasni, megtetszett az író stílusa, történetvezetése is. Abszolút felkeltette az érdeklődésemet a Bűnös Budapest-ciklus iránt.

kitti_th>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Túl jó a címe, és sajnos ennyiben ki is merül a könyv. Nem igazán jött át a dolog, unalmasnak találtam, habár egy vagy két novella azért le tudott kötni, de úgy egészében sajnos nem. A címben lévő novellától vártam volna például a legtöbbet, végül sajna nem adott semmit. Az újságíró nyomozói szerepe is olyan semmilyen, az olvasó sajna nem sokat tud meg. Nagyon száraz könyv.

hablaty P>!
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Azok a 30-as évek! Intrikák, gyilkosság, füstös kávéházak….egy hibája van csak! Mindössze 214 oldal…. Még ugy olvastam volna…


Népszerű idézetek

gesztenye63>!

– Ha zavarja a beszélgetésben a jelenlétem, én szívesen elmegyek, úgy talán könnyebb lesz […]

A Nyavalya tudja

Kapcsolódó szócikkek: Gordon Zsigmond
Ross>!

– Maga szerint fogadott el pénzt?
– Ki nem fogad el manapság pénzt?
– Speciel én nem.
– Mert magának olyan a klientúrája.
– Ebben is van valami – rágcsálta a boncolóorvos a szivarvéget.

166. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: klientúra
Aurore>!

A vízihullák eleve nem nyújtottak szép látványt, de az, amelyik már egy hónapja feküdt a földben, legyen bármilyen hideg is, azon látványok közé tartozott, amelyek nélkül Gordon teljes életet tudott élni.

179. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Aurore>!

– Viszlát – mondta, mire a detektív motyogott valamit, Gordon meg a kijárat felé indult, de ott megállt és visszafordult. – Van itt még valami – mondta. – A kintornást kikérdezték?

124. oldal - Négyen voltak (Agave, 2012)

6 hozzászólás
Aurore>!

… kávé a munkatársaknak is járt. Gordon felvette az ablakpárkányról a csészét, és belekortyolt. Nehezen tudta megszokni a pesti feketét, ezt a méregerős, néha kifejezetten sűrű, keserű és alapjában véve kellemetlen ízű italt. Ugyan furcsán vette ki magát, de mindenhol tejeskávét rendelt, úgy már elbírt a feketével. Vagy ha erre nem volt lehetősége, a csészénél maradt és kortyonként végzett vele. Gyanította, mások is így lehetnek ezzel, csak nem merik bevallani, mert gyakran látta, hogy a kávéházakban úgy hajtották le a feketét, mint egy kupica pálinkát. Azzal is tisztában volt, hogy ez nem a teljes magyarázat, mert a pálinkát végképp nem szerette, nem is itta, de ha itta volna, csak úgy teszi, mint a többiek. Villámgyors mozdulattal ledönti, és kész. Mert a gint és a bourbont lehet kortyolva inni, de a pálinkát nem nagyon. Neki legalábbis soha nem sikerült. A feketekávéval is csak kényszer szülte helyzetekben.

82. oldal – Wallenstein Ödön gyengéje (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: kávé
Aurore>!

Megfordult a fejében, hogy iszik egy kávét a Széchenyi Kávéházban, a Mester utcában, de amikor a múltkor megjegyezte a pincérnek, hogy ő nem török kávét rendelt, a cutráger csak vállat vont, és így felelt: – Senki sem azt rendel, aztán mégis mindenki azt kap. Elromlott a kávéfőző. Tessék szépen belenyugodni és meginni – javasolta a férfi, miközben fél szemmel Az Est asztalon heverő példányának Embersport című rovatára sandított. Gordon belenyugodott, de borravalót nem adott, és a zavaros löttyöt is otthagyta az asztalon, mert meginni, azt nem bírta.

140-1. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: cutráger · kávé · Mester utca
Aurore>!

Alexandra grófnő a női egyenjogúság élharcosának tekintette magát, és ha Gordonon múlt volna, minden egyenjogúságot megad neki, ha már egyszer teljes híján volt a nőiességnek. A magas, csontos asszonyon úgy lógtak a drága ruhák, mint a kirakati mannequienen, és erre mintha még büszke is lett volna. Gordon előre fázott az estétől, de Krisztina jókedvűen sorolta, hogy mi mindent ért el Alex (akit akár Sándornak is hívhattak volna, még a bajusza is megvolt hozzá), amitől Gordon nem esett hanyatt. A nők még mindig nem választhattak Magyarországon, így a grófnő oly sok mindent nem érhetett el.

168. oldal – Pernahajder volt-e Schok Jenő? (Agave, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: női bajusz
10 hozzászólás
endivia>!

És ha meg is találjuk, akit keresünk -[…]- mit csinálunk vele? Itt mindenki valakinek a valakije, mindenki együtt járt valakivel az egyetemre, mindenki valakinek az ura meg a komája, az urambátyámja – legyintett. – Mit lehet ezekkel kezdeni. Úgyis azt csinálnak, amit akarnak.

2 hozzászólás
Dénes_Gabriella>!

Azóta végigpróbált jó pár pesti éttermet, megkóstolt jó pár rántott pontyot (mert a rácpontyra nem bírta rávinni a lélek) meg halászlevet, és hamar leszűrte a tanulságot: a jó rántott pontynak nincs párja. Csakhogy kevés helyen szolgáltak fel jóféle pontyot, és még kevesebb helyen tisztították meg a zsírjától és
rántották ki rendesen. A Gyöngytyúkban ezzel szemben nagyobb szemű zsemlemorzsát használtak, nem azt a porszerű darálékot, amely gyakorlatilag azonnal szénné égett, leszedték a fölösleges zsírt a szeletekről, a tojásba egy kis tej is került, és olyan forró zsírban sütötték, hogy elég volt a halnak háromnégy perc, máris aranybarnán került a petrezselymes krumpli mellé. Tíz perc sem telt el, Gordon már ott ült a Gyöngytyúkban, és várta, hogy Elemér hozza neki a rántott pontyot és a tejfölös uborkasalátát szemtelenül sok fokhagymával.

Wallenstein Ödön gyengéje

Kapcsolódó szócikkek: Gordon Zsigmond
marilyn_marilyn>!

– Bíró úr – ismételte Gordon –, egészen pontosan miért is vagyok itt?
A tárgyalóteremben hirtelen olyan csend lett, mint amikor a légiósokat a sivatag túlsó végén álló garniszonba szállító karaván nem sokkal dél után megtorpan egy homokdűne tetején, mert a legelöl haladó tevének valami az eszébe jutott.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Harsányi Gábor: Botrány a sportcsarnokban
Brunner Tamás: A torony
Agatha Christie: Parker Pyne esetei
Agatha Christie: Bűnszövetkezetben
Agatha Christie: Poirot nyomoz
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Megyeri Judit: Rózsakő – Kezdetek
Jiří Marek: Bűnözők panoptikuma
Georges Simenon: Maigret hét esete
Agatha Christie: Adventi krimik