A ​korona ügynöke (Szent Korona-trilógia 3.) 7 csillagozás

Kondor Vilmos: A korona ügynöke

Gyra ​Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája, meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amely az 1848-49-es szabadságharc végóráiban nyomtalanul eltűnt, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferencz Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója – vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül…
A korona ügynöke a koronát védelmező család, a… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2018
448 oldal · ISBN: 9789634334071
>!
Libri, Budapest, 2018
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634332039

Most olvassa 5

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

>!
Daniel_Cserhalmi IP
Kondor Vilmos: A korona ügynöke

Én kezdetben nagy szerettem Kondor könyveit. Ugyanakkor e trilógia első kötete is már elgondolkodtatott, hogy valami kezd kiveszni az íróból, és az újabb és újabb regények mind ezt igazolták, ahogy ez is. Mert abba nehéz belekötni, hogy mennyire alapos a felkészültsége. Értem én, hogy korhű akart lenni a szöveggel, és a macska az matska, és már számos már példát lehet hozni. Szóval a hangulatteremtés és a korrajz ötös. De! És ugyanezt tudom mondani az utóbbi könyveire: történet, az nincs. Tulajdonképpen Wargha István történetét dramatizálva írja le, és ennyi. Avagy egy konkrét történelmi esemény regényesített változata olvasható a könyv lapjain. És, hát hangulatteremtés ide vagy oda, ez azért nem izgalmas. Nem lehet kiért izgulni, sehol egy csavar, vagy egy csattanó. Indokolatlanul hosszú részek, amik érzésem szerint kb. olyanok, mintha kondor kérkedni akarna, hogy ő aztán mennyire felkészült. Nyilván nem ezt volt a célja. De mégis, lassan hömpölyög a történet a korona megtalálójának naplóján keresztül, de semmi több. A vége felé van egy minimális cselekmény, ami a napló visszalopásában testesül meg, aztán megint semmi. Oké, megtudjuk, mi a Wertheimer család múltja, miért fontos nekik a korona, de valójában kalandregénynek nevezni elég bajos, hisz pont a cselekményesség hiányzik belőle. Szóval az én szememben Kondor a kezdeti siker után lestálló ágban van. Jól ír, de nincs miről. Kár.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A káosz temploma
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze
Jókai Mór: Szegény gazdagok
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Kerékgyártó István: Trüffel Milán
Balogh Béni: Csatára fel!
Jósika Miklós: A nagyszebeni királybíró
Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja