Bibliai ​földeken 3 csillagozás

Koncsek László: Bibliai földeken

A ​bibliai földekről, Izraelről szól a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, de sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja népét.
A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról, s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről.
Koncsek éles szemmel figyeli a modern élet lüktető ritmusát, nem feledkezik meg az új városokról, üzemekről, kibucokról, a daruerdővel koszorúzott nagyforgalmú kikötőkről, a sivatagról, mészköves hegységektől… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1964

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjárók Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 1966
226 oldal · keménytáblás
>!
Gondolat, Budapest, 1964
228 oldal · keménytáblás

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Koncsek László: Bibliai földeken

Koncsek Lászlóval én is Bibliai földeken jártam karácsonykor. A kötet nagyon jól áttekinti ez ősi föld, Judea, Galilea, valamint Izrael állam és megalakulása történetét, illeszkedik a sorozatba. De vajh’ ki tudhatja miért kapott egyszerre két sorszámot(36-37) a Világjárók sorában ez a kötet? Igazából legnagyobb problémája, hogy majd 60 éves tapasztalás alapján íródott, hisz az Eichman perre utazott ki a szerző Izraelbe. Így a naprakészsége megkérdőjelezhető, s mivel annyi minden történt azóta, pl egyiptomi-izraeli háború(1967), arab–izraeli konfliktus modernkori törekvései, hogy jónéhány dologban nem lehetnek autentikusak a megállapításai. De jó volt olvasni a 60 évvvel ezelőtti Szentföldről is…valahogy illett az ünnephez…Bakancslistán a via Doloroza…de hol a járvány vége?

Szilvi_F>!
Koncsek László: Bibliai földeken

A könyv 1964-ben jelent meg, amikor Izrael állam még csak 16 éves volt. A nagy tervezések, fejlesztések, építkezések idején járt ott a szerző. Az utolsó előtti fejezetben derül ki, hogy valójában újságíró, és az 1961-es Eichmann-perről is tudósított. Nagyon örültem, hogy nem ezzel, hanem emlékrendezgetéssel zárul a könyv, ami egyébként egy nagyon hangulatos útinapló, mert kicsit nyomasztó, bár nagyon hatásos befejezés lett volna a tömeggyilkos pere.
Azóta eltelt jó fél évszázad. Miért ilyen régi minden útikönyv? :) Persze ez költői kérdés.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

Az amerikai cionista, aki pénzt adományoz, hogy szebbnek és erősebbnek lássa Izraelt, büszkeséget vásárol pénzadományaiért…

100. oldal

Bla IP>!

Egy további lépés az az elgondolás, hogy a zsidó ne várja be Amerikában a halált, hanem élete alkonyán, amikor nyugdíjba kerül, költözzék Izraelbe. Újabban sok otthon alakul Izraelben…(1966)

Szilvi_F>!

A Vörös-tenger vize – senki sem tudja, miért nevezik vörösnek – ultramarinkék, és csak esténként, amikor a nap nyugovóra készül, és még egyszer megfürdik a tengerben, válik enyhe narancspirossá.

168. oldal

Szilvi_F>!

Ültem a Genezáreti-tó partján, s nem tudtam betelni a látvánnyal. A tópart színgazdag képét régi, vörösbarna romok, hulló vakolatú mecsetek, modern éttermek, eszpresszók nyüzsgő forgataga, pálmák, virágok, fák, útra készülődő halászok tarkították. Körös-körül a tóparton, innen is, túl is, kopár hegyek koszorúja öleli körül a tavat, szürkeségükből néhol fehér házak, települések, egy nagyobbacska zöld folt vált ki – az élet küzd a kopárság ellen.

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén
Boros János – Rapcsányi László: Vendégségben őseinknél
Moldova György: Ki ölte meg a Holt-tengert?
Halász Zoltán: Romvárosok a sivatagban – Stein Aurél belső-ázsiai utazásai
Balogh Boglárka: Ezerarcú Föld
Ligeti Lajos: Sárga istenek, sárga emberek
László Gyula: Őstörténetünk
Al Ghaoui Hesna: Háborúk földjén
Germanus Gyula: A félhold fakó fényében
Stein Aurél: Homokba temetett városok